Tíz év után végre végre növekedési pályára állhat a madaras 3D-s eszközéről ismert Rátai Dániel cége, a Leonar3Do. A tévutakról és a jövőről beszélgettünk a feltalálóval és a vállalkozást újabban irányító Simó Györggyel.

Nem startupnak, sokkal inkább "restartup" cégnek nevezhetnénk az ismert feltaláló, Rátai Dániel közel évtizedes múltat maga mögött tudó vállalkozását, a Leonar3do-t, ami mostanában kezd valódi növekedés elé nézni.  A feltalálót a nehéz idők sem bizonytalanították el, hanem inkább újabb fejlesztésre ösztönözték. Így született meg a Leopoly, a világ első 3D-s gyurmázós weboldala, amely újabb lökést adhat a cégnek. A tapasztalatokról beszélgettünk Rátai Dániellel, de elmondta a vállalkozással kapcsolatos terveit Simó György is, akit néhány hónapja kértek fel a cég vezetésére.  

Az indulás sem volt könnyű

Éppen tíz éve annak, hogy az akkor 18 éves feltaláló megalkotta a madaras 3D-s "rajzoló" eszközét. Akkor jött ki a középiskolából, és nem tudta, hogyan kell egy komoly fejlesztést elindítani, hogy az ötletből valódi termék legyen.

"Az amatőr prototípust még karácsonyfaégőből és szívószálból is össze lehet rakni, nem így a végleges terméket" – mondja Rátai. Akkoriban egy-két évvel számolt a vállalkozás tényleges felfutásáig, voltak is bíztató ígéretek, támogatások. Amikor 2005-ben a világ legnagyobb középiskolai versenyéről, Amerikából hat első díjat is elhozott, még nagy volt a felhajtás körülötte, behívták az innovációval akkoriban foglalkozó állami hivatalba, az NKTH-ba (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, melyet egy 2010-es kormányrendeletben neveztek át Nemzeti Innovációs Hivatallá), ahol azt kérdezték tőle, mennyi pénz kellene a vállalkozás beindításához. A pénzekre viszont pályázni kellett megfelelő önrész bevállalásával.

"Akkoriban alakultak ki az első ilyen pályázati rendszerek, az egész startup világ még embrionális állapotban volt. Talán még a startup szót sem ismertük Magyarországon" – idézte fel az akkori állapotokat a fiatal feltaláló. Támogatást csak a termék fejlesztésére lehetett kapni, a piacra vitelhez viszont már befektető kellett, amiből nem sok volt abban az időben az országban. A támogatás elnyeréséhez szükséges önrész fedezéséhez végül még jelzáloghitelt is fel kellett venniük.

Rátai Dániel: "kezdetben nem fókuszáltunk kellőképpen a piacokra és arra,
hogy ténylegesen mire is használható az eszköz"

"Az elején sok bajunk volt a fejlesztéssel, a fejlesztőkkel is, a komplett technológiát lényegében újra fel kellett találni. Úgy kellett virtuális valóságot csinálnunk, hogy akkor még 3D-s monitorok sem voltak – sorolja a további kezdeti nehézségeket Rátai. – Ezt azzal hidaltuk át, hogy feltaláltunk egy olyan 3D-s szemüveget, ami csökkentette a 3D-s szemüvegek vibrációját a sima LCD monitorokon is. Évekkel megelőztük ezzel a korunkat."

Az üzleti háttérnek kevés volt a családi vállalkozás

A technológiában tudták tartani a gyors ütemet, az üzleti háttér azonban jóval lassabban fejlődött. "Kezdetektől tudtuk, hogy a 3D-s képalkotó találmányom felfuttatásához nem lesz elég a családi vállalkozás, amivel indultunk" – mondja Rátai.  
Az első családon kívüli ügyvezetőt, Kazár Gábort, a találmányban fantáziát látó ismert üzletember, Bojár Gábor hozta a vállalkozásba, majd jött az Oracle Magyarország korábbi ügyvezetője, Stewart Oldroyd, aki saját pénzét is befektette a cégbe, és akit az időközben megalakult PortFolion kockázati tőkebefektető társasággal közösen kértek fel a cég vezetésére a befektetési procedúra közepén. Abban az időszakban az eszköz gyártását is sikerült megnyugtatóan megoldani, ezt ma már a Flextronicsnál végzik.

A PortFolion befektetését hosszú, egy évig tartó tárgyalások előzték meg. A pénz felhasználásában azonban alapvető hibát követtek el: rögtön felállítottak egy nagy céges szervezetet, ami nagyon sokba került.

A befektető megjelenésével egy teljesen új korszak kezdődött Rátaiék életében. Addig mindenben a feltaláló és családja döntöttek, onnantól viszont tulajdonosi együttműködésre volt szükség. Jól kellett időzíteni a piacra vezetést is, hogy valóban az elsők között legyenek ott a 3D-ben.

További tanulság, hogy nem fókuszáltak kellőképpen a piacokra és arra, hogy ténylegesen mire is használható az eszköz, pedig meg lehetett volna találni a megfelelő piaci réseket. (Van például olyan vevőjük, aki a madaras eszközt ívhegesztésre használja.) Rátai szerint a mostani vezérigazgató, Simó György legnagyobb erénye, hogy sikerült ezeket a dolgokat rendbe tennie.

Az új platform is megelőzi a korát

"Bár a madarat továbbra is áruljuk, most a legújabb platformunkra, a Leopoly-ra fókuszálunk, ami elébe megy a 3D nyomtatás felfutásának. Az átlagember nem tud mit kezdeni a profi  tervezőszoftverekkel, ezért kellett a jóval egyszerűbb megoldás. Erre dolgoztuk ki a Leopolyt. Nekünk is van otthon 3D-s nyomtatónk, és amikor legutóbb eltörött a fogkefetartónk, nem a boltba szaladtam újat venni, hanem a Leóval kigyurmáztam, és a nyomtatóval legyártottam egy új fogkefetartót" – mesélte a 3D-s nyomtatással kapcsolatos személyes tapasztalatait Rátai.

Úgy véli, az új szoftverplatform kellően felhasználóbarátra sikeredett, jönnek is a megrendelések, az utóbbi fél-háromnegyed évben végre elkezdett a cég valóban üzletszerűen működni. "Nagyon megelőztük a piacot, ugyanis a virtuális valóság konzumerizációja még legalább öt évet vesz igénybe" – mondja.

Rátai Dániel elmesélte, hogy időközben főiskolára is beiratkozott , és nem zárja ki, hogy egy idő után kiszáll a cégből. "Vannak már újabb nagy álmaim is, de ezek még titkosak" – mondja erről.  

A 3D nyomtatáshoz is kell tartalom

A menedzservilágból időközben kockázati tőkebefektetővé avanzsált Simó Györgyöt az idei év elején kérték fel a Leonar3Do vezetésére. Simó koncepciójában is a Leopoly kapja a legnagyobb hangsúlyt. "Ebben láttam jól definiálható piacot, nagy növekedési lehetőséget" – mondta erről.

Simó György vezérigazgató: "azért szálltam be, mert hiszek abban, hogy a következő 10-12 évben
a 3D nyomtatás ezoterikus technológiából  mainstream technológiává válik"

"A Leopoly a 3D-s nyomtatás nyomán kibontakozó iparágak tartalomfejlesztési platformja. Ebben az iparágban a hardver egyre jobban fejlődik, de a tartalmi ága is nagyon fontos. A 3D-s nyomtatás a tárgyalkotás új korszakát hozza el. Ehhez olyan eszközök kellenek, amikkel nemcsak a profik tudnak létrehozni tárgyakat, hanem mindenki. A legtöbb ilyen szoftver használata bonyolult, több hetes tanfolyamon sajátítható el, hogyan kell kezelni.  A Leopoly nem ilyen, nem kell hozzá sem 3D-s szemüveg, sem a madár, amelyek eddig a korlátai voltak a technológia gyorsabb terjedésének" – magyarázza a vezérigazgató.

Simó elmondta, hogy az utóbbi fél évben kezdték meg a Leopoly piacra vitelét. A szoftvert első körben a 3D-s nyomtatópiac szereplőivel és az iskolákkal ismertetik meg. Későbbiekben minden olyan üzemnek fontos lehet ez, amely fizikai tárgyak értékesítésével foglalkozik. Most már azokat az elektronikus kereskedőket is megcélozzák, akik szeretnének személyre szabható tárgyakat forgalmazni.

"Ez az iparág engem azért fogott meg – és ezért is kezdtem el 3D-s nyomtatók forgalmazásával foglalkozni –, mert ez a folyamat éppen olyan, mint az internet volt a 90-es évek végén. Akkor is úgy kezdtük el árulni az infrastruktúrát, vagyis az internetet, hogy még nem volt egyértelmű, mindez mire is lesz jó a felhasználóknak. A kulcs a tartalom volt, ahogy most is: a Leóval is ezért szálltunk be a 3D-üzlet tartalom ágába." Simó hoz egy másik hasonlatot is: a 3D-s nyomtatók robbanásszerű elterjedése hasonló ahhoz, amikor a számítástechnika átlépett a mainframek birodalmából a PC birodalmába. Az otthoni nyomtatókban ma már az ipari nyomtatók tudása jelenik meg.

Több lábon áll az új üzleti modell

Ami az üzleti modellt illeti, Simó szerint a vállalkozásnak több lábon kell állnia. A Leopoly alapja egy freemium modell, hasonlóan például a Skype-hoz: az alapszolgáltatás ingyenes, és csak az értéknövelt funkciókért kérnek pénzt. "A 3D-s modellezés nem fog olyan gyorsan berobbanni a piacra, mint az Instagram, bár a Leopolyt a 3D-s modellezés instagramjaként szeretnénk látni. Több százezres felhasználói tömegbázist fogunk építeni" – mondja a távlati tervekről Simó.

Már dolgoznak egy amerikai megrendelőnek, akinek a termékére és dizájnjára fejlesztettek egy Leopolyn alapuló megoldást, amolyan "fehér cimkés"  üzleti megoldásként. Ezt a fizetős megoldást szeretnék "tömegárusítani". Piacot jelenthet az oktatás, ahol nagyon látványos és könnyen használható demonstrációs eszköz lehet a Leopoly. Itt darabonkénti licencdíjat számítanak fel. A következő négy hónapban tesztiskolákat vonnak be, az oktatásban a tömeges értékesítés beindulására 2015-től számítanak.

A külföldi terjeszkedés első lépéseként főleg Németországra és Nagy-Britanniára fókuszálnak. Továbbra is járnak kiállításokra, hogy felmérjék a nemzetközi terepet.

Átalakították a céget. Jelenleg húsz fővel dolgoznak, hatékonyabban működik a döntéshozatal is, a fejlesztésekbe pedig a jövőben partnereket vonnak be. Simó György 100 millióhoz közelítő bevételt tervez erre az évre, amikor még többe kerül a cég, mint amennyit hoz. Az új termékhez is kell majd befektető, és jövőre már el is kell gondolkodni az újabb tőkebevonáson. Az hogy a befektető szakmai vagy pénzügyi lesz-e, még nem dőlt el. A jövőbeni befektető mellett a PortFolion továbbra is még jó ideig megtartja a cégben a részesedését.

A piac fejlődik, amit az is jelez Simó szerint, hogy a legnagyobb nyomtatógyártók sorra vásárolják fel a tartalomgyártókat. A vezérigazgató azt reméli, hogy 2015-ben már átsúlyozhatják a bevételeket a Leonar3Doról a Leopolyra.

Az igazán nagy áttöréshez viszont nem lesz elég a húsz fős csapat, kellenek a még intenzívebb fejlesztések, marketing  illetve a nagyobb piacokon való jelenlét. Kérdésünkre, hogy hány évre tervez a cégnél, így válaszolt: "azért szálltam be, mert hiszek abban, hogy a következő 10-12 évben a 3D nyomtatás ezoterikus technológiából  mainstream technológiává válik."

Piaci hírek

Mesterséges intelligenciával harcol a vírusok ellen a Microsoft

A vállalat 400 millió PC-ből épít intelligens antivírus rendszert.
 
Hirdetés

Okos városok felé nyit az ALEF, a Libelium kizárólagos disztribútora lett

Portfólióját az okos város projektek irányába szélesíti az ALEF csoport, amely a közelmúltban disztribúciós megállapodást kötött a témában az élenjárók közé sorolt spanyol Libelium céggel.

Egy hackertámadás kezdete és felfedezése ritkán esik egybe. A kettő között eltelt napok, hetek, hónapok időszaka az, amikor a támadók észrevétlenül garázdálkodhatnak a rendszerben. Lehet és kell is csökkenteni ezt az időt.

a melléklet támogatója a Cisco Systems

Hirdetés

A leghatékonyabb védelem a zsarolóvírusokkal szemben

Már a sérülékenység ismertté válása utáni egy-két órát követően megnyugodhatnak azok, akik a Cisco preventív eszközeivel védik hálózataikat a legújabb fenyegetésekkel szemben.

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.