Rengeteg horrortörténet kering a céges pazarlásokról. Ilyen például, hogy számos nagyvállalat még akkor is folyamatosan használja a klímát szervereinek hűtésére, amikor kint fogvacogtató a hideg.

Pedig komoly megtakarítást érhetünk el egyszerűen azzal, ha télen nem újra meg újra lehűtött levegőt cirkuláltatunk a szerverek között, hanem a külső, eleve hideg levegő egyszerű átáramoltatására váltunk – hangsúlyozta Matt Watts, a NetApp stratégiai tanácsadója a Figyelő és a Bitport által néhány hete megrendezett, vállalati informatikai vezetőknek szóló CIO’11 konferencián.

Az adattároló megoldásokat fejlesztő cég szakértője a saját gyakorlatuk ismertetésével illusztrálta, hogy néhány, kisebb volumenű, csupán némi kreativitást igénylő változtatással is óriási megtakarításokat lehet elérni. A NetApp esetében konkrétan évente több mint 15 millió dollárt, zöld számítással pedig 33 ezer gépkocsi kibocsátásának megfelelő szén-dioxidot spórolnak meg az adatközpont fent vázolt átalakításának köszönhetően.

Magas villanyszámla ■ Hajlamosak vagyunk legyinteni, és az ilyen kezdeményezéseket a bálnák megmentése feliratú virtuális dobozba száműzni. Pedig a zöld szín a számítástechnikában egyáltalán nem csak a környezetvédelemmel egyenlő, a vállalatok ugyanis konkrét költségcsökkentést, azaz végső soron üzleti előnyt érhetnek el, ha időben odafigyelnek a kérdésre. Ugyanakkor a környezetvédelmi hatások sem elhanyagolhatók, hiszen a becslések szerint a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának immár 2 százaléka a szervertermekhez köthető.

Mivel egy gépterem üzemeltetési költségének 80-85 százalékát az energiaszámla adja, így az energiafaló szerverek lecserélésével, valamint az adatközpontok átalakításával csökkenhetnek a működési költségek, az alternatív energiafelhasználási módszerek mellett pedig akár a berendezések okos elhelyezésével is elérhetjük, hogy a közműszámlák végösszege alacsonyabb legyen. Az adatközpontoknál e változtatások létjogosultsága ráadásul hatványozottan igaz, hiszen azokban összezsúfoltan találhatunk nagy értékű és magas működési költségű eszközöket.

Ha egy efféle központ megépítésén vagy éppen felújításán, bővítésén gondolkoznak a mérnökök, a korábbiakhoz képest immár jóval kisebb fogyasztású és hőtermelésű gépeket kell alapul venniük. Nem csak a processzorok, de az adattárolók esetében is a legfontosabb gyártók mindegyike rendelkezik csökkentett áramfelvételű hagyományos merevlemezekkel. A mozgó alkatrész nélküli, flash technológián alapuló háttértárak (SSD) pedig még ezeknek is csak töredékét fogyasztják.

Az energiafelvétel csökkentésére folyamatosan újabb és innovatívabb módszerek születnek. Az új IEEE Energy Efficient Ethernet (IEEE 802.3az) szabvány szerinti, az adatközpontok számára fejlesztett hálózati eszközökben az energiafelhasználást automatikusan és valós időben igazítják a kapcsolók és az azokkal összekötött hálózati eszközök közötti kommunikáció mértékéhez. Amennyiben az észlelt forgalom időlegesen megszűnik, a switch (IT hálózati kapcsolóeszköz) képes alvó módba váltani, és ezzel számottevő megtakarítást elérni. Amikor az adott kapcsolaton újra megindul a hálózati aktivitás, az eszköz a másodperc tört része alatt feléled. Így sebesség terén nem tapasztalható semmilyen visszaesés, viszont az áramszámla jóval barátságosabbá válik.

Több vezető gyártó adatközponti hardvereinek ma már nincs szüksége az eddig megszokott 20–22 fokra lehűtött környezetre, mivel akár 28–30 fokban is tökéletesen működnek. Új eszközök beszerzésével így kisebb fokozatra kapcsolható a hűtés.

Javuló mutatók ■ Persze a tervezési hiányosságok sokszor csak utólag derülnek ki: például a rackszekrények túl közel vannak egymáshoz, bizonyos pontokon akadályba ütközik a levegőáramlás. Ekkor úgynevezett meleg foltok alakulnak ki, amelyek ellen alapesetben ismét csak a túlhűtés segítene. Több olyan tervezőszoftver is elérhető azonban, amelyekkel még a fizikai konstrukciót megelőzően, virtuálisan modellezhetjük az adatközpont felépítését, és így kidolgozhatjuk a hűtés szempontjából legideálisabb elrendezést. Az APC, a Fujitsu, a HP vagy NetApp egyaránt rendelkezik ilyen modellező eszközökkel.

_{(A cikk a Figyelő 2011/19. számában jelent meg.)}