Minden jel szerint 2013. a big data éve lesz – emelte ki mai budapesti sajtótájékoztatóján a magyar származású szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem önmagában a jelenség, hanem a rá épülő üzleti modellek az igazán izgalmasak. Szerinte a „big” jelző jövőre el is fog tűnni a fogalomból, mert egyre kevésbé az adatmennyiség, sokkal inkább az értéke a fontos.

Sok még a kérdőjel ■ Reger az adatrobbanás témáját összefüggésbe hozta a két éve még ugyancsak a felkapott témák között szerepelt felhőalapú számítástechnikával, megjegyezve, hogy a "sztárolt" trendek valójában nem túl hosszú életűek. A felhőre építve például sokan kezdtek komoly projektekbe, és ha egy ilyen projekt elindult, akkor már egyáltalán nincs idő arról beszélni, hogy érdemes-e egyáltalán ilyen beruházásokba fogni. A felhő technológia két éve tartott ezeknél a dilemmáknál és a felhővel kapcsolatos fogalmak tisztázásánál.
 

A cloud computing akkori helyzetéhez hasonlóan a big data is rengeteg kérdést vet fel. Különösen sok a tisztázatlan jogi probléma az adatkezelés szabályozásában. Joseph Reger úgy véli, szükség lenne az adatok és az információk kezelésének az egységes európai szabályozására, amely egyebek mellett azt is meghatározná, hogy hol szabad az adatokat tárolni, és kinek lehet azokat kiadni. A jelenlegi jogrendszerben egyes szervezetek egyáltalán nem oszthatnak meg adatokat szervezeten kívül. A szakember szerint sokak fejében még az alapfogalmak tisztázása sem történt meg, és sokan tesznek egyenlőségjelet az adat és az információ között, holott az utóbbit nyerhetjük az előbbi felhasználásával.

Sok forrásból kevesebbet ■ Az sem elhanyagolható szempont, hogy miből és hogyan nyerhetjük az adatokat, nagy halmazból nagy mennyiséget, vagy sok forrásból kevesebbet. Reger az utóbbit látja célravezetőnek, mondván korrelációk és közvetett elemzések révén ezek adnak inkább lehetőséget izgalmas információk felkutatására. Példaként a jövő egészségügyét említette, ahol közvetett vizsgálatok alapján is felállíthatnak majd az orvosok diagnózisokat. Leegyszerűsítve: a magas vérnyomásra nemcsak a közvetlen vérnyomás-mérés utalhat, hanem egyéb tünetekből, leletekből is megállapítható. A közvetett módszer előnye az, hogy az egészségügy több drága diagnosztikai berendezést megspórolhat. A közvetett módszer alkalmazásában segíthetnek a szuperszámítógépek is, amelyeknek a segítségével fizikai rendszereket lehet szimulálni, így szerezve meg a hiányzó adatokat.

Az adatrobbanással együtt járó új jelenségek az üzleti világ számára is megkönnyíthetik a döntéshozatalt. A megfelelő technológia birtokában egyre jobban egyeztethetővé válnak a különböző forrásokból származó adatok. Pár év múlva természetes lesz, hogy a cégek többféle adatforrásra támaszkodva készítenek új üzleti ajánlatot.
 

Új szakmák születőben ■ A big data Joseph Reger szerint új szakmákat teremt. Ilyen lehet például az információbróker, aki ügynökként vagy tanácsadóként innovatív és piacképes ötletekkel állhat elő a különféle adatforrások lehető legjobb hasznosítására. De lesznek majd adattudósok is, akik segítenek majd a cégeknek és intézményeknek eligazodni a bitek és bájtok sűrűjében. Ők azok, akik célzott kérdésfeltevéssel támogatják az új üzleti ötletek és a lehetőségek értékelését.

Arra kérdésre, hogy mi lehet Magyarország szerepe a big data teremtette piacon, Joseph Reger megjegyezte: nem az lenne a jó cél, hogy idehozzunk nagy adattároló infrastruktúrákat, mert azok hihetetlenül gyorsan amortizálódnak, az értékvesztésük elérheti az évi 30-40 százalékot is. Ellenben jó adottságaink vannak ahhoz, hogy például információbrókeret és adattudósokat képezzünk és rígy vegyünk részt a technológia teremtette piac kiaknázásában. Mindemellett azt tanácsolja, hogy semmilyen adatot se dobjunk ki, hiszen a tárkapacitás viszonylag olcsó, érdemes tehát az adatokat tovább halmozni.