Az Office 2013 új, felhőalapú megközelítése végképp eltávolodik a Microsoft irodai csomagjának hagyományos „egy PC, egy szoftver” gyakorlatától. Ezáltal viszont új pályán, új versenytársakkal kell megküzdenie az eddig kényelmes helyzetben lévő terméknek. A Microsoft régiós üzletágvezetője szerint nincs mitől tartaniuk.
Bertrand Labelle, az Office regionális üzletágvezetője annak kapcsán ült le beszélgetni velünk, hogy lassan startol az Office 2013, amely sok tekintetben különbözik elődeitől. Új értékesítési modell, friss működési rendszer jellemzi a legújabb irodai szolgáltatás-csomagot, amelynek
próbaverzióját már mi is bemutattuk. A Magyarországért is felelős szakembert a végleges változat előtt álló kihívásokról, régi és új konkurensekről, aggályokról és előnyökről faggattuk.
■ A Microsoft előtt mindenképpen nehéz feladat áll azzal kapcsolatban, hogy átalakítsa a felhasználók nézőpontját: az Office 2013 már nem egy hagyományos, évtizedek óta megszokott formában használható szoftver, amit feltelepítenek egy gépre, aztán ahhoz kötve használják.- A Microsoftnál ezt leginkább úgy fogalmazzuk meg, hogy az új Office többé nem azt jelenti, hogy „a PC-m és én”. Ez a kilencvenes évek gyakorlata, és mondjuk a kétezres évek elejéé. Ekkor még nem volt jelen több olyan megoldás, amely kiterjeszthette volna az asztali számítógép határait az Office-szal kapcsolatban. Az emberek Wordöt, Excelt, PowerPointot használtak, és leveleztek az Outlookkal, de még nem állt rendelkezésre a felhő, a csoportmunka lehetőségei vagy épp a Skype.
Azóta viszont az új lehetőségek abban segítenek, hogy visszatérjünk az Office lényegéhez, a produktivitáshoz. Mivel lehetnék az eddigieknél is produktívabb? Ha például lenne egy olyan levelezőrendszerem, amely bárhonnan elérhető, és száz százalékosan megbízható. Ha lennének olyan szolgáltatásaim, amelyeket bármilyen eszközről és bárhonnan elérhetek. Dolgozhatok az irodában a PC-vel, utazás közben ellenőrizhetem a leveleimet az okostelefonon, és otthon is átnézhetek egy üzleti dokumentumot a tableten. Még a szüleimhez ellátogatva sem hozhat zavarba valamilyen sürgős feladat, az ő PC-jükről is bejelentkezhetek saját fiókomba, és átírhatok egy táblázatot.
Az új koncepció egyik fontos lényege tehát a barangolás lehetősége, amihez rögtön kapcsolódik a következő újdonság, a kommunikáció, a csoportmunka és a távmunka kérdésköre. Munka közben, bárhol is vagyok, felhívhatom a kollégáimat, azonnali üzenetet küldhetek másoknak, közösen állhatunk neki szerkeszteni egy dokumentumot – és mindezt egyetlen szolgáltatáson belül. Tehát összességében úgy fogalmazhatnék, hogy mára az Office már jóval több, mint a kliens, mint a szoftver, inkább egyfajta ökoszisztéma, amely sokféle helyzetben rendelkezésre áll a munkavégzéshez.
■ Ezzel a megközelítéssel viszont a Microsoft egy új, rizikósabb csatatérre lépett át, hiszen amíg „hagyományos” szoftverként működött az Office, szinte egyeduralkodónak, kváziszabványnak számított a pár százalékot képviselő versenytársak fölött. Most viszont egy olyan pályán kell helyezkedni, ahol már ott a Google Docs és Apps, meg persze hasonló online szolgáltatások és rendszerek százai. Miben változik ilyenkor a Microsoft stratégiája?- Nehéz úgy megválaszolni ezt a kérdést, hogy ne kommentáljam a versenytársakat és megoldásaikat, szép feladat, de persze, tisztában vagyunk vele, hogy ezen a téren sok olyan konkurens akad, akik más irányból fejlesztették a produktivitási megoldásaikat, míg mi egy irodai programcsomag irányából „átértünk” idáig. Végső soron viszont azt hiszem, ezen a piacon is ugyanúgy kell meggyőzni mindenkit, mint ahogy más területeken is tettük: egy szolgáltatást nem csupán a funkciói adnak el, hanem az, hogy mennyire könnyen használható, mennyire segíti a produktivitást.
Az Office esetében már kifejezetten korán elkezdtük ennek a szemléletnek az alkalmazását, amikor lehetővé tettük képek, hangok, videók beágyazását – elsőre az ember nem is gondolta volna, hogy egy dokumentumokat vagy táblázatokat készítő szoftvernek tudnia kell ilyesmit, de mégis magasabb szintre emelte a felhasználói élményt, és azóta általánosan elfogadottá vált. Ugyanúgy újdonság volt egy teljes értékű levelező beépítése egy irodai csomagba, amely viszont a dokumentumok létrehozása mellé beemelte azok könnyű és egyszerű továbbítását, a munka közbeni információmegosztást.
Minden ilyen új területen egyértelmű volt, hogy lesznek új versenytársak. Voltak ilyenek a multimédia terén, és voltak az internetes megoldások szegmensében is. Ugyanígy vannak most is olyanok, akik felhő alapú szolgáltatásokkal foglalkoznak már jó ideje. Mi azonban úgy haladunk előre, hogy minden új funkciót beolvasztunk az Office nagy ökoszisztémájába, míg az adott piacon lévő szereplő csak a saját részét szolgáltatja továbbra is. Vannak tehát olyan cégek, melyek cloudalapú dokumentumkezelést kínálnak, mi viszont ezt kombináljuk a sokkal részletesebb lehetőséget kínáló desktop funkciókkal, csoportmunkával, kommunikációval és megannyi egyébbel.
A sokféle eszközről, sokféle helyről elérhető funkcionalitás szintén segít egyedivé és megkerülhetetlenné tenni az Office-t. Tegyük fel, hogy úton vagy egy sajtóeseményre, és hirtelen rájössz, hogy a notebookod akkuját nem töltötted fel. Hová is kell menned? Kivel készítesz interjút? Mik a kérdések? Az okostelefonoddal ugyanúgy elérheted az eddig csak PC-vel használható információkat, a világ egyik részén sem leszel elveszve semmilyen értelemben. Ilyen lehetőséget csak egy komplex rendszer kínál, és lehet, hogy egyes részek tekintetében akadnak fontos versenytársaink, de az egészet tekintve egyértelmű érvek szólnak mellettünk.
■ A Windows RT és a tabletes világ mennyire változtatja meg az Office stratégiáját?- Nemrég, az iPhone 5 bejelentésekor elhangzott egy olyan mondat, hogy most már végérvényesen a PC-k utáni világba léptünk. Ugyan szerintem ez a kijelentés még kissé elhamarkodott, az tény, hogy PC-k mellett sok egyéb eszköz áll rendelkezésre a különböző típusú felhasználási módokra, helyekre és esetekre. Az új Office lényege épp az, hogy minden lehetséges eszközön úgy használjuk, ahogy ezt az adott eszköz a legjobban támogatja. Okostelefonon nem kell egy mobil böngészővel turkálni a webes felületen, a tableteken segítenek az érintésre optimalizált menük és funkciók – épp ezért már valóban nem számít, pontosan milyen eszközön is kell éppen hozzáférnünk egy fájlhoz vagy átszerkesztenünk egy dokumentumot, ez nem okoz számunkra nehézséget csak azért, mert az épp nálunk lévő eszköz „nem erre való”.
Minden eszköztípusra úgy alakítottuk ki az Office funkcionalitását, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjunk annak felhasználási módjához. A telefon még nem annyira tartalomelőállító platform, inkább gyors átnézésekre, kommunikációra szolgál. A tableteken már kicsit több szerkesztési feladatot vállalunk be, esetleg beszúrunk néhány mondatot, csatolunk egy képet vagy egy videót. Mire ideérek a repülőtérről, akár a taxiban kijavíthatom a helyiek által küldött prezentációt egy tableten, jelezhetem, hogy az egyik dia helyett egy másikat szeretnék, majd visszaküldöm, és mire megérkezem, az általam javasoltaknak megfelelően vár rám a végleges prezentáció.
■ A felhő ebből a szempontból fontos előnyt jelent, ám másik oldalról még mindig sokakban élhet valamilyen visszás kép a technológiáról. „Hallottam, hogy napokra leállt az Amazon, és nem működött a Dropbox”, mondhatják. „Leállt a BlackBerry szervere, nem tudtak az emberek kommunikálni. Mi lesz, ha az Office esetében is megtörténik ugyanez, hová lesz a dokumentumom, mi lesz a munkámmal?” Az ehhez hasonló kérdésekre felkészült a Microsoft?- Egyrészt itt is nagyon fontos, hogy az új Office a felhő és a desktop megoldások egységes kombinációja. Könnyen és biztonságosan használhatjuk alapvetően lokálisan, úgy, hogy a felhő alapú tárhely egyfajta másodlagos adattárként funkcionál. Másrészt viszont a Microsoft kifejezetten nagy figyelmet fordít arra, hogy nagyvállalati szintű megbízhatóságot, biztonságot és elérhetőséget biztosítson, ami ráadásul kifejezetten vonzó lehet a kis- és középvállalatok számára. Nekik ugyanis nem kell egy nagyvállalati szintű hardver- és szoftverkörnyezetet fenntartani ahhoz, hogy helyfüggetlen, sok funkciós irodai infrastruktúrát építhessenek ki.
Egy KKV számára még talán rizikósabb is, amikor mindent belsőleg próbálnak megoldani egy saját szerveren. Ha ez valamiért „elszáll”, mert mondjuk valaki kirúgja a konnektorból a csatlakozót, vagy hibásan telepít egy frissítést, a szerver áll, és az üzlet is áll... Ezzel szemben ha mindezt szolgáltatásként veszi igénybe a cég, egy hardverhibát gyakorlatilag észre sem vesznek, mivel a globális adatközpontjaink, megbízható és redundáns megoldásaink miatt a szolgáltatás maga nem áll le.
A Microsoft eleve pénzvisszafizetési garanciát vállal bármilyen leállás vagy kimaradás esetén, ha a kiesés meghalad egy bizonyos időtartamot. Ilyen ugyebár egy cég saját szerverének leállásakor elképzelhetetlen... Emellett pedig cloud alapokon egyértelműen kisebb és kiszámíthatóbb költségek mellett lehet egy teljes irodai infrastruktúrát üzemeltetni. Összefoglalva tehát, egyszerre olcsóbb és biztonságosabb – ez így elég meggyőző, nem?
■ Ha már itt tartunk, mi a helyzet például az állami szervekkel? Náluk ugyebár nem lehet csak úgy a felhőbe dobálni adatokat, szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy mihez hogyan lehet hozzáférni, és sokféle adatot hivatalosan csakis az országon belül lehet tárolni. A felhő ilyen szempontból ugyebár „határ nélküli” tárhely... A hazai környezet ebből a szempontból mennyire kezelhető?- Természetesen ez a kérdés fontos, állami szinteken, és sok esetben nagyvállalatok esetében is jelentkezik. Szerencsére szolgáltatások szintjén tökéletesen kezelhető mindez az Office-ban, hiszen minden cloud-szolgáltatást lehet úgy használni, hogy ezek „ne hagyjanak nyomot”, tehát leállítás után törlődnek az ideiglenes fájlok és egyéb adatok.
Egyébként a helyzet nem annyira szigorú, mint sokan hinnék, tehát szó sincs arról, hogy egy állami szervezet semmilyen adatot nem tárolhat az országon kívül vagy épp a felhőben. Magyarországon ez úgy néz ki, hogy a legtöbb állami intézményhez kapcsolódó adat szabadon tárolható bárhol az EU-ban, és ennek a Microsoft európai adatközpontjai tökéletesen eleget tesznek. A kis számú, speciális kivételt a Nemzeti Adatvagyon törvény határozza meg, és természetesen ezekkel az adatokkal tökéletesen lehet dolgozni offline módban is, a felhő kihagyásával.
■ Térjünk vissza az üzleti felhasználókhoz, azokon belül is ahhoz a népes csoporthoz – a titkárnőktől a szövegírókig –, akik az Office-t eddig csak dokumentumok létrehozására és szerkesztésére használták. Őket mi motiválja majd, hogy a bővebb funkcionalitással, felhővel, multi-eszközös megközelítéssel felturbózott új változatra váltsanak?- Azt hiszem, számukra az Office felülete, használati élménye lehet meghatározó. Elvégre senki sem menükkel, almenükkel, beállításokkal szeretne bogarászni, hanem szeretne dolgozni az előző nap elkezdett dokumentumon, ami az Office megnyitásakor máris ott lesz az orra előtt. A menüszalagok és az egyes speciális esetekben megjelenő menük tulajdonképpen a felhasználó keze alá dolgoznak, így sokkal hatékonyabban foglalkozhat azzal, amit előállít, nem pedig azzal, hogy ennek körülményeit kezelje.
Ezenkívül pont azok, akik eddig csak írták a feljegyzéseket egymás után, vagy számolták a cellákat Excelben, szintén sokkal jobban bevonhatók a cég életébe. Sokkal könnyebb elküldeni nekik egy céges megbeszélésről vagy bármilyen egyéb, közös érdeklődésre számot tartó ügyről szóló e-mailt, egyszerűbb egy rövid, szöveges üzenetben rákérdezni egy folyamat állásáról. Az eddig elzártabban dolgozó kollégák könnyebben megnézhetik a friss híreket a cég belső üzenőfalán vagy intranetjén, és ha elakadnak, egy pillanat alatt segítséget kérhetnek másoktól.
■ Mit vár a Microsoft az újfajta kereskedelmi stratégiától, amelyben ugyan szerepel a hagyományos vásárlás is, a hangsúly azonban már inkább a szolgáltatás adott időre szóló bérlésére kerül?- Érdekes, hogy a felhasználók számára már kevésbé idegen ez a megoldás, mint a vállalatoknak. Gondoljunk csak bele, hogy mennyien lakunk bérelt lakásban, hányan bérlünk mobiltelefon-szolgáltatást, televíziós csomagokat, autót... Ez a konzumer világban nem újdonság, az emberek felismerték az előnyöket, amelyek a tervezhető, egyértelmű költségekben rejlenek. Szép lassan a szoftverek terén is elindult ez a folyamat, egyre több a bérelt megoldás, főként az internetes szolgáltatások között.
Mi ráadásul egy olyan módszert találtunk, ahol ezt a webes előfizetési módszert kombináljuk a hagyományosan telepíthető szoftverek előnyeivel. Ugyan az ügyfél bérbe veszi az Office-t, az mégis települ a gépére, sőt gépeire, használhatja offline és online, miközben a bérleti konstrukció előnyeként folyamatosan települnek a frissítések és javítások bármilyen felhasználói beavatkozás nélkül. Inkább a kissé rugalmatlanabb módon döntéseket hozó és változó vállalati környezetben mehet némileg lassabban az új konstrukció előnyeinek felismerése, bár érdekes módon, tapasztalataim szerint a magyar vállalatok az eddigi Office 365 forgalom terén is kifejezetten jól teljesítettek a régión belül.