Pécs környékén az apróhirdetésekben néha gyanúsan olcsón bukkannak fel csúcskategóriás BlackBerry okostelefonok. A magyarázat az lehet, hogy a finn alapítású, de luxemburgi bejegyzésű multi, az Elcoteq SE pécsi gyárának eltévelyedett dolgozói így adnak túl zsákmányukon, miután - a szigorú biztonsági előírások ellenére – sikerült kicsempészniük egy-egy ott gyártott telefont. További BlackBerryket már nem tudnak így eltulajdonítani, ugyanis a márka tulajdonosa, a Research In Motion (RIM) a közelmúltban olcsóbb helyre, a rivális Celestica nagyváradi üzemébe vitte a gyártást.

Lejtőn | Az úgynevezett szerződéses elektronikai gyártóknál igen nagy a megrendelések fluktuációja, ám értesüléseink szerint a RIM az Elcoteq félmilliárd euró körüli magyarországhoz köthető bevételének mintegy ötödét adhatta. Szerencsére a cégnek időközben sikerült a Philips világítástechnikai üzletága mellé visszacsalogatnia az egykori nagy partnert, a Nokiát, így a pécsi gyár bevétele és kihasználtsága érdemben nem csökkent. Sőt, a Magyarországra települő kínai Huawei hálózatiberendezés-gyártása is most fut fel évi 90 milliárd forint értékűre. Igaz, ebben Pécs mellett a komáromi Foxconn üzem is szerepet kap, ez utóbbi gyár várhatóan nagyobb szeletet hasíthat a Huawei-üzletből.

Jorma Vanhanen, az Elcoteq SE alapító cégvezetője szerint az Elcoteq idei teljes árbevétele mintegy 150 millió euróval növekszik. A társaság ugyanis mobiltelefonokat gyárt majd a kínai üzemében a Microsoftnak és a Sharpnak; ez utóbbi cég fontolgatja, hogy Európában is gyártatna mobilokat (a Figyelő interjúja az Elcoteq alapítójával itt olvasható).

Az új keletű jó hírek dacára, több év távlatában nézve, meredek lejtőn csúszik lefelé a világcég. A válság előtt, 2007-ben még közel 25 ezer embert foglalkoztatott és 2007 végén 4 milliárd eurós árbevételt ért el, mára azonban az összlétszám 10 ezer főre, a forgalom pedig 1,5 milliárd euróra olvadt. Ennek mintegy harmada immár Magyarországhoz köthető. Az európai gyárak közül a német, a román és a szentpétervári üzem sincs már meg, csak a mintegy 180 fős észt egység és a 200 fő körüli finn adminisztrációs központ. No, meg a magyarországi; igaz, egykor Pécsett is közel 8 ezren dolgoztak.

Zuhanó kereslet | A nehézségeket az utóbbi időben az okozza, hogy az ipari, távközlési és szórakoztatóelektronikai cikkek iránti kereslet az autóeladásokhoz hasonlóan zuhant. Ráadásul az Elcoteq évekig a Nokia „udvari beszállítója” volt, ám a világ legnagyobb mobilpiaci szereplője 2008-ban minden korábban kiszervezett gyártást házon belülre vont, gyakorlatilag felére zsugorítva ezzel az Elcoteqet. (A cégnek azóta ebből csak az értékesítés utáni javítást sikerült visszaszereznie.)

Ráadásul az egyenként több millió eurós gyártósorok egyre dráguló banki hitelekből épültek, miközben egyre alacsonyabb (sokszor 50 százalék alatti) kihasználtsággal működnek. Mivel a szerződéses gyártóknál világszerte sok felesleges kapacitás épült ki, az ádáz árverseny lejjebb nyomja a tömeggyártás nyereségrátáját. A válság és a folyamatos veszteséges termelés okozta kockázatok növekedése miatt emelkedik a nemzetközi banki kamatszint. Ez kritikusan érinti a bérgyártásban megszokott pár százalékos nyereségrátát, amelyből eddig a beruházások is fenntartható módon finanszírozhatók voltak.

Ebben a helyzetben két választása van a cégnek: vagy a tőkepiacokról von be újabb forrást, vagy rövidebb lejáratú forgóeszközhitelekkel próbálja átvészelni a szűk esztendőket. Az előbbi kérdésben már 2008 októbere óta folyik a munka; a tulajdonosi szerkezet átalakulóban van, a finn alapítók csökkentik befolyásukat. Részvényeladással és kibocsátással, valamint részvényekhez kapcsolódó hitelkonstrukciókkal próbálják a szükséges likviditást biztosítani. A másik út a jelzálog alapú forgóeszközhitel, amelyből 100 millió eurónyival rendelkezik a cég, ezek az Elcoteq tőzsdei közleménye szerint 2011 júniusában járnak le. Jorma Vanhanen még az idén döntést ígér részvényértékesítéssel megvalósuló tőkebevonásról.

Miért éppen nálunk? | Úgy tudjuk, ezért került képbe Magyarország központhelyszínként. Egy esetleges további, 100–200 millió eurós forgóeszközhitelhez a jelenlegi helyzetben jó banki kapcsolatok kellenek, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója pedig nemrég lett tagja az igazgatóságnak. Másfelől megfelelő fedezetet is fel kell mutatni, és ehhez furcsa mód jól jön a székhely idehelyezése.

Az Elcoteq SE ugyanis Luxemburgban van bejegyezve, és a nemzetközi, illetve hazai mérlegadatok alapján az árbevétele nem a termelési kapacitásokkal arányosan jelenik meg a könyvekben. Ez egyébként más multi cégeknél is elterjedt gyakorlat. A bérgyártásban az átfutó anyagfelhasználás gyakran eléri a 80 százalékot is, a készletekben és technológiában lekötött tőke kimutatása számviteli döntés kérdése, azaz a nemzetközi adózási előnyök mérlegelése alapján történik.

A magyar pénzintézetek megkövetelik, hogy a gépekre, illetve az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog ne külföldi kézben legyen, és Európában csak nálunk van az Elcoteqnek jelentős, ingatlanban és berendezésben megtestesülő vagyona. Támogathatja az idehelyezési döntést az is, hogy korábban Budapesten volt az Elcoteq európai régiójának központi irodája. Fél év is szükséges lehet a könyvelés és a teljes adminisztráció ideköltöztetéséhez, a 2011-es pénzügyi évet viszont már érdemes lehet Magyarországon kezdeni.

Az Elcoteq vezetése mindenesetre elismerte: Csányi Sándor igazgatósági kinevezése összefüggésben van a finanszírozás megújításával. A háttérben szerveződik a cég működéséhez szükséges forgóeszközhitelek megújítása; mindez hosszabb távon akár a tulajdonosi struktúra megváltozásával is járhat.