Csökkenő díjak, különadó, spórolós lakosság áll a Telenor profittermelői törekvésének útjában. A helyzet minden szempontból rosszabb, mint egy éve, de akad némi reménysugár is.
Ha valaki csak a sajtóközlemény címszavai alapján ítélné meg a Telenor harmadik negyedéves eredményeit, azt gondolhatná, ennél jobban már nem is mehetne a kék szolgáltatónak. A matematika vastörvényei alapján azonban a számok összevetéséből kiderül, minden tekintetben rosszabb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt.
Elmaradt haszon ■ Az árbevétel 41,7 milliárd forintott tett ki, ami ugyan csak 1-2 százalékkal, de gyengébb, mint a 2010-es hasonló időszak száma. Az adózás előtti nyereség viszont alig lett több 9 milliárdnál, és ez már körülbelül harmadával kisebb a tavaly elért eredménynél.
A romló mutatókat a vállalat külső körülményekkel magyarázza. Ilyenre példa a
hívásvégződtetési díjak csökkentése és a magyar háztartások alacsonyabb vásárlóereje, vagy éppen a 2010 végén kivetett távközlési különadó jelentette extra teher. Ez utóbbit egyébként értékesítési költségként számolják el, ezért van kihatással az adózás előtti profitra.További problémát jelent az előfizetői szám éves összevetésben mutatott folyamatos csökkenése (bár az
előző negyedévhez képest ebben javulás látszik). Ráadásul az egy ügyfélre jutó bevétel csak 3655 forint lett, míg tavaly ez még 3762 volt. Itt is igaz, hogy az idei második negyedévhez mérve látszik némi fellendülés.
A mobilnet lehet a kiút ■ A cég élére még
januárban kinevezett új vezeréigazgató, Christopher Laska úgy véli, hogy a társaság jó irányban halad, hiszen a nem hangalapú árbevétel és mobilinternet-előfizetők száma növekedett. "Ez a pozitív fejlemény hálózatmodernizációs programunk és új szolgáltatásaink sikerét tükrözi, azaz a Klikkben, az Okostarifákban és a Hipernetben megtestesülő mobilinternet stratégiánk első eredményeit" - nyilatkozta a negyedéves eredmény pozitívumait kiragadni igyekvő vezető.