■ Érez eltérést a nemzetközi és hazai informatikai vezetők gondolkodásmódja között?

– Nehéz kérdés, mert annyi magyarországi CIO-t nem ismerek, hogy komolyan állást tudjak foglalni. Mindenesetre meglepett, hogy az informatika és az üzleti célok egyeztetése és ötvözése Magyarországon még kevésbé lényeges szempont a felmérések szerint, hiszen Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban ez az egyik legfontosabb téma. Hosszútávon ilyen önállósága nem lehet az informatikának; meg kell érteni, hogy az IT az üzleti életet szolgálja.

A számítástechnika az utóbbi negyven évben az előtérben állt, de ez hamarosan megszűnik. Egyrészt maguk a gazdasági, illetve az üzleti célok fontosabbak lesznek, mint az azt kiszolgáló informatika; másrészt mindenütt intelligens készülékek vannak már, az iPodoktól kezdve a televíziókon át az okostelefonokig. Ma egy smartphone teljesítménye akkora, mint egy tíz évvel ezelőtti PC-é.

Ennek számos érdekes társadalmi következménye lesz. Még nemrégiben is azt taglalta mindenki: a felnövekvő új generáció előnye az lesz, hogy tudnak ezekkel a készülékekkel bánni, és emiatt az idősebb generációk leszakadnak. Ám szerintem ez a digitális szakadék éppen, hogy betemetődik a technológiai fejlődés következtében, hiszen az intelligens készülékek használatához nem kell majd semmilyen speciális készség.

■ Az, hogy az informatika az élet minden területét áthatja, milyen hatással lesz a vállalatok működésére?

– Ennek rengeteg következménye lesz. Az egyik, hogy az intelligens eszközök, a szélessávú internet és a közösségi média az új generációk életstílusává válik – el sem tudnák képzelni az életüket a Facebook vagy egy iPhone nélkül. A vállalati IT ezt sokszor nem tudja kielégíteni, mert nem elég fejlett, vagy a vállalat belső szabályozása, vagy az informatikai vezető miatt. Utóbbi például azt mondja, hogy náluk a Facebook és a Twitter nem érhető el, mert biztonsági kockázattal jár, vagy mert nem tartozik az alaptevékenységhez.

Az Egyesült Államokban és Skandináviában erre már most azt mondják a fiatalok: „Igen? Akkor ehhez a céghez nem is megyek dolgozni.” Jártam olyan vállalatnál Kaliforniában, ahonnan a fiatal munkavállalók tömegesen jöttek el emiatt. Sokan a vállalati laptopot sem fogadják el, mondván: ők ilyennel nem dolgoznak. Ezért sok helyütt a dolgozók már nem céges gépet, hanem egy összeget kapnak kétévente, amiből azt vesznek, amit akarnak. Ezeket a gépeket azonban be kell kötni a vállalati hálózatba és biztonságossá kell tenni.

Erre eddig nem volt technika, illetve óriási nehézségeket okozott e probléma menedzselése; de hamarosan erre is elérhetőek lesznek a megfelelő megoldások.

■ Miként érinti ez az IT vezetőket?

– Azzal, hogy akár egy gépen belül is lehetőség lesz szétválasztani a vállalati és a magánfelhasználásra szánt részeket, egyszerűsödik az informatikai vezető feladata. Egyúttal nagy felelősség kerül le róla, például mert nem kell állandóan attól rettegnie, hogy milyen fájlokat tárol a gépén a felhasználó. Sok IT vezetőnek mégsem tetszik ez a folyamat, mert kontrollveszteséggel jár, ezt azonban el kell fogadni.

A jövő sikeres CIO-i nem azok közül kerülnek ki, akik mindent ellenőrizni akarnak, és drákói eszközökkel próbálják betartatni a szabályzatokat, hanem azok közül, akik a kreativitást igyekeznek elősegíteni. Szabadabbá és demokratikusabbá válhat a vállalati IT azzal, hogy bizonyos döntéseket az alkalmazottak maguk hoznak meg.

■ Mondana egy példát?

– Ha elővenném a laptopomat, 10 percen belül tudnék egy szervert venni felhő alapú szolgáltatásként egy hónapra 30 dollárért, ami azonnal fut is. Ha ehhez csak a hitelkártyámat kell előhúznom, akkor a kontroll lehetősége tovább csökken: egy projekthez akár az informatikai szervezet megkérdezése nélkül be lehet szerezni szervert vagy alkalmazásokat, és még nem is biztos, hogy az elszámoláskor ez IT költségként jelenik meg.

A felhőalapú szolgáltatások előnye az outsourcinggal szemben, hogy amíg utóbbinál nagy, több évre szóló döntéseket kell hozni, addig az előbbinél egyes feladatok vagy alkalmazások kis részeit is be lehet tenni a „felhőbe” akár csak 2–3 hónapra, s tesztelni, kísérletezgetni lehet vele. Ha nem válik be, akkor különösebb kár nélkül gyorsan vissza lehet vonni a döntést. Persze vannak félelmek és jogos aggodalmak az adatok biztonságával kapcsolatban.

■ Sokak szerint a számítási felhő modell sulykolásával a gyártók ismét „feltalálták a meleg vizet”, és csak újabb szervereket akarnak eladni.

– Ebben sok igazság van, hiszen a meglévő IT infrastruktúrát is lehet a felhő módszereivel érdemben javítani. Kérdés, amikor mindent megtettünk a meglévő belső számítóközpontban, akkor mennyire vagyunk messze még attól a hatékonysági szinttől, amelyet a publikus felhővel el lehetne érni. Saját becslésem szerint a meglévő rendszereknél például a virtualizációs technológiákkal és a folyamatok javításával a 75–80 százalékát lehet jó esetben elérni annak, amit a számítási felhőben kaphatunk. Mindenki eldöntheti, hogy ez neki elég, vagy pont az a hiányzó 20 százalék veszélyezteti a versenyképességét.

Az IT iparág természetesen hajlamos arra, hogy minden két-három évben kitaláljon magának valamilyen témát, amit hajtogatni lehet. Ez azért van, mert maga a technológia sokáig előtérben állt. Ha az informatika mindent áthat majd, de a háttérben marad, akkor nem kell mindig kitalálni új bűvszavakat, és mindig valami új témát nagydobra verni. Az eszközök és a hardver növekedésének is vannak határai, nem fog mindig exponenciálisan fejlődni a teljesítmény. Az IT-nek mint kiszolgáló iparágnak a jövőben más feladatokat kell előtérbe helyeznie, mint a saját növekedésének serkentése –  még ha ez furcsán is hangzik az én számból, aki ebben a szektorban dolgozom. Ezzel együtt, mindig nagyon fontosak maradunk, mert az emberi társadalom IT nélkül már nem működik.

■ Mire gondol pontosan?

– Egyes esetekben már most is világosan látható, hogy az emberi testet és az emberi lényt mint biológiai tényezőt is teljesen áthatja és életképesebbé teheti az informatika. Itt például az intelligens protézisekre gondolok. De egészen odáig is elmehetünk, hogy ha a környezeti paraméterek változása miatt hosszú távon az emberiség a mostani biológiai formájában esetleg nem tud tovább létezni, akkor el kell azon kell gondolkoznunk, mi lesz a következő létformánk. Ez azonban már nem annyira informatikai, hanem filozófiai kérdés.

Réger József a CIO'10 konferencián a cloud computinggal, azaz a számítási felhő alapú modellekkel kapcsolatos üzleti és technológiai kihívásokról beszélt. A lejátszót elindítva meghallgatható az előadás:

(A cikk a Figyelő hetilap 2010/24. számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkünk | Összefoglaló a CIO'10 konfenciáról - videókkal