A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megállapodott a Microsofttal az oktatási intézmények szoftverbeszerzéseit lehetővé tévő Tisztaszoftver program folytatásáról. Egy új kezdeményezéssel ezzel párhuzamosan a nyílt forrású megoldásokat is népszerűsítenék az oktatási szférában.
A
Tisztaszoftver oldalon található tájékoztatás szerint a Magyar Köztársaság és a Microsoft 2012. március elsejéig érvényes megállapodást kötött az oktatási intézmények szoftverlicenccel való ellátásáról. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfői közleménye szerint az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel juthatnak Microsoft licencekhez az oktatási intézmények: a korábbi szerződés értelmében tavaly 1,5 milliárd forintba kerültek a beszerzések, az idén kötött új megállapodás ehhez képest mintegy 400 millió forint megtakarítást eredményezett.
Nyitrai Zsolt, az NFM infokommunikációs államtitkára még januárban úgy nyilatkozott, hogy 2011-től
évente mintegy 1 milliárd forinttal kívánják csökkenteni a Microsoft szoftvereivel kapcsolatos állami kiadásokat.
Többszázezer gépet érint ■ Az Állami Számvevőszék kimutatása szerint a hazai közoktatásban körülbelül 220 ezer olyan asztali gép található, amelyen Windows és Office fut. A felsőoktatási szférában hasonló felmérés nem készül, de a becslések szerint körülbelül 60 ezer gép működhet ezekben az intézéményekben, szinte kivétel nélkül Windows operációs rendszerrel.
A korábbi megállapodás felülvizsgálatának eredményeként a licencelési alap a gépszám helyett ezentúl az oktatói létszámhoz igazodik (a közoktatásban jelenleg 135 ezer tanár dolgozik, míg a felsőfokú intézményekben 22 ezren oktatnak). Az egészségügyben azok az orvosok is használhatják a licenceket, akik valamely oktatási intézmény teljes- vagy részmunkaidős oktatójaként tevékenykednek. Az új konstrukció a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. számára is érvényesek.
A tanárok a továbbiakban is ingyenesen használhatják otthon a Microsoft operációs rendszerét és irodai alkalmazásait, a diákok azonban ezentúl elesnek ettől a lehetőségtől. Ez alól kivételt jelent, hogy - később kidolgozandó részletek alapján - az intézmények rászorultsági alapon továbbra is engedélyezhetnek a diákok számára ingyenes szoftverhasználatot - tudtuk meg
Sagyibó Viktortól, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetőjétől.
A programban változást jelent az is, hogy a jövőben nem támogatja az állam a szerverszoftvereket, amelyekhez a továbbiakban vállalati árazásnál még mindig lényegesen olcsóbb oktatási licenc keretében juthatnak hozzá az intézmények.
Újabb nyílt forrású program? ■ Az NFM már korábban, áprilisban megújította a másik nagy, középiskolai, illetve felsőoktatási intézmények által igénybe vehető szoftverlicenc programját. A
Huedu program keretében a Novell termékportfólió szinte minden elemét használhatják az intézmények. A szerződés keretében az örökös szoftverlicenceken kívül konzultációs és mérnöknapok, valamint intézményre szabott oktatások is lehívhatók (a Microsoft szoftvereinek licenceit ezzel szemben évente meg kell újítani).
A gyártósemlegesség és a nyílt forráskódú alkalmazások megismertetése érdekében a tárca OpenEdu elnevezéssel egy újabb program elindítását tervezi, amely révén hamarosan ingyenesen hozzáférhetővé válnak a nyílt forráskódú szoftverek és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások az alap-, közép- és felsőoktatási intézmények számára - áll az NFM - további konkrétumokat nélkülöző - közleményében. Az OpenEdu program részleteivel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az NFM sajtóosztályának, azonban eddig nem kaptunk választ.
Sagyibó Viktor szerint kommunikációs szempontból mindenképpen jó dolog, hogy a kormányzat az intézmények számára a zárt forrású szoftverek mellett nyílt forrású programokat is kínál, ami az intézmények számára választási lehetőséget jelent. A Microsoft oktatási üzletágának vezetője ugyanakkor nem aggódik amiatt, hogy az iskolák túlságosan nagy része térne át: abban bíznak, hogy a korábbi licencek legalább 90 százalékát megújítják az intézményi felhasználók. Ezt szerinte az is indokolja, mivel az oktatási intézményeknek ki kell szolgálniuk a munkaerőpiac igényeit, ahol jellemzően ma még szintén a Windows-platform dominál.