Pénteken az Europol bűnüldöző hatóság központjában kezdi meg működését az EC3, amely a jövőben az uniós polgárok és vállalkozások online bűncselekmények elleni védelmét segíti.
Az Európai Bizottság még 2010 novemberében döntött az
European Cybercrime Centre (EC3) kiberbűnözés elleni központ felállításáról, amely végül holnap, január 11-én kezdi meg munkáját. Az EU belügyi biztosa,
Cecilia Malmström az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) hágai központjában rartandó hivatalos megnyitó kapcsán elmondta: reményei szerint a központ erős támogatást biztosít majd a szabad, nyílt és biztonságos internet védelmében, és biztosítja, hogy felvegyék a versenyt az új technológiákhoz rendkívül gyorsan adaptálódó bűnözőkkel.
Egységes fellépés ■ Az EC3 felállítása egy nagyobb szabású intézkedéssorozat része, amely kiegészíti az olyan szabályozási kísérleteket, mint amilyenek például az informatikai rendszereket érintő támadásokról szóló vagy a gyerekek szexuális kizsákmányolása elleni uniós direktívák. Mivel nagy számú áldozatról és a gyanúsítottakat tekintve is nemzetközi léptékű problémákról van szó, a velük kapcsolatos műveleteket sem érdemes önállóan folytatniuk az egyes nemzeti hivataloknak – az EC3 ebben a tekintetben is új megközelítést hoz az esetek kezelésében.
A központ tevékenységének fókuszában a szervezett bűnözés áll, különös tekintettel az elektronikus bankolás és más online pénzügyi szolgáltatások védelmére, de kiemelt figyelmet fordítanak a kritikus jelentőségű rendszerek és EU-infrastruktúra, illetve a fiatalok védelmére. Az EC3 vezetője,
Troels Oerting ezzel kapcsolatban elmondta: operatív és igazságügyi támogatást biztosítanak a nyomozásokhoz, ezen felül igyekeznek mozgósítani a tagállamok valamennyi releváns erőforrását a fenyegetések elhárításában.
Rendészeti helpdesk ■ A szervezet folyamatos adatgyűjtést végez a kiberbűnözéssel kapcsolatban, és egyfajta segélyszolgálatként működik majd az EU rendészeti szerveinek körében, és figyelmeztetéseket, illetve magas szintű technikai, elemző és forensic készségeket biztosítanak a közös uniós vizsgálatokhoz.
Egy
tavaly nyáron közzétett felmérés alapján tízből kilenc európai polgár igyekszik elkerülni, hogy online csatornákon személyes információkat adjon meg magáról, de 12 százalékukat így is már megpróbálták csőbe húzni valamilyen online csalással. A jelentésben idézett statisztikák szerint világszerte egymillió ember esik valamilyen kisebb-nagyobb online trükk áldozatául naponta, a kiberbűnözők tevékenysége pedig éves szinten 290 milliárd euróval – a teljes magyar GDP többszörösével – károsítja meg a sértetteket.