A SWIFT 1973-as megalakulása az első lépés volt a pénzügyi szektor biztonságos és hatékony "közös nyelvének" kialakításában. Öt évvel később a brüsszeli székhelyű szervezet 300 meghívott részvételével rendezte meg az első Sibos konferenciát és kiállítást: 32 évvel később az öt naposra duzzadt, október 25-29. között zajló amszterdami rendezvényre már közel tízezer érdeklődőt és szakmabelit várnak.


Ahol a pénzeszsákok találkoznak ■ A Sibos elsődleges célja, hogy találkozóhelyet, fórumot és áttekintést biztosítson a banki és pénzügyi szektor szereplői számára. A rendezvény helyszínét adó hatalmas konferenciaközpontban bankok, pénzügyi szolgáltatók standjai, tárgyalói és bemutatótermei sorakoznak egymás mellett, de helyet kaptak olyan nagy nevű, vagy épp feltörekvő háttéripari megoldásszállítók is, akik a célterület informatikával kapcsolatos feladataira kínálnak szolgáltatásokat.

A Bitportot meghívó SAP mellett a teljesség igénye nélkül az IBM, a HP, az Oracle vagy a Microsoft standjain láthattunk többek között pénzügyi, banki, vállalatirányítási, analitikai megoldásokat. Mellettük azonban kifejezetten sok olyan informatikai vállalat sorakozott fel, akik egyelőre kevéssé ismertek, ám mind próbálnak újabbnál újabb szoftvereket, rendszereket megismertetni a világ minden részéből idesereglett pénzügyi szakemberekkel.

A rendezvényen részt vevő magyar banki szakemberekkel beszélgetve a megrendelők oldaláról is meghallgathattuk az esemény első tapasztalatait. Az általános vélemény az, hogy egyre erősebbek a kínai és indiai versenyzők, mind a banktechnikai, mind pedig a szolgáltatásokkal kapcsolatos területeken. Valóban, a kiállításon a kínai és indiai bankokon kívül megannyi megoldásszállító képviselteti magát a régióból: a találomra kiválasztott indiai vállalat képviselője például arról beszél, hogy az általuk fejlesztett tranzakció-kezelő rendszerek két év alatt kitörtek Indiából és mára Kanadától Japánon át Németországig használják egyes fontos pénzintézetek. Úgy tűnik, az eddigi "nagy neveknek" is nagyobb sebességfokozatra kell kapcsolniuk.


Biztonság, biztonság, biztonság ■ A bankszektorban ez a három szó a legfontosabb, a "pénz, pénz, pénz" ugyanis - a pénzügyi válság legnehezebb periódusát elhagyva ismét - adott, ezt viszont folyamatosan megújuló fenyegetések ellen kell megvédeni. Igaz, a SWIFT biztonsági szakembereinek még mindig nem csak a legújabb veszélyekre kell odafigyelniük. Egy biztonsági szemináriumon ugyanis kiderült a részt vevő banki és pénzügyi IT szakértők hozzászólásaiból: ahány ország, annyiféle informatikai és biztonsági fejlettségi szintről beszélhetünk.

A legújabb támadások (például a folyamatosan megújuló, saját értékesítési hálózattal rendelkező Zeus trójai) mellett egyes országokban szinte még "őskori" biztonsági kérdésekkel is gondok akadnak. Az arab olajtérség országainak képviselői például arra panaszkodtak: hiába lettek a nyersanyag miatt fontos pénzügyi tényezővé, az állami szabályozások hiánya miatt egyes bankokban még mindig megengedett és általános gyakorlat, hogy akár az ügyfelek is csatlakoztassák saját pendrive-jaikat a banki számítógépekre. Innentől gyakorlatilag nyitva áll a kapu az adatlopások, kártékony kódok, átutalási csalások előtt.


Ehhez képest a világ fejlettebb fele már jóval kifinomultabb problémákkal küzd - a szigorú biztonsági rendszerek és előírások ellenére a fent említett trójai okoz nagy fejfájást. Emellett továbbra is hatalmas rizikófaktor a belső veszély, tehát maguk a dolgozók: az általuk elkövetett hibák és visszaélések ellen csak átfogó vészjelző- és logrendszerek jelenthetnek megoldást.

Digitális énkép ■ A SWIFT a Sibos időpontjára időzítette legfrissebb bejelentését, a 3SKey digitális azonosságkezelési megoldást. A forradalmiként aposztrofált módszerrel a banki multi-hálózati kapcsolatok válnak könnyebbé azáltal, hogy jóval kevesebb kód illetve token szükséges az azonosításhoz amellett, hogy a biztonsági kockázatok nem nőnek. A francia bankok és nagyvállalatok bevonásával elvégzett tesztidőszak végeztével a 3SKey lecseréli a SWIFT eddigi szabványát a téren.


Nyitott szemmel ■ Eddig megszokott módon a pénzügyi szektor gyakorolt hatást az informatikára: az IT szolgáltatók és megoldásszállítók próbálták a legjobban lekövetni a bankvilág fejlődését, trendjeit és igényeit. Az is látszik azonban, hogy az informatika, illetve az internet is hatást gyakorol a pénzintézetekre: bankok és informatikai vállalatok részvételével zajlott az a kerekasztal, ahol az online tranzakciók fejlődését és a hagyományos bankokra gyakorolt hatásukat elemezték.

A PayPal vagy a Facebook Credits láthatóan kezdi megváltoztatni a bankok szerepét. A fiatal, netre szokott generáció már gyakran őskövületként tekint a megszokott banki módszerekre, és az interneten utalt, átváltott vagy cserélgetett pénz világában felcseperedve pár év múlva, felnőttként is inkább az online tranzakciók híve marad. Ehhez pedig a hagyományos pénzintézeteknek is fel kell zárkózniuk gyors, innovatív, kényelmes és mindenhol jelen lévő szolgáltatásokkal. A Facebook már mindenhol ott van az interneten, a bankok pedig lemaradtak - vonta le a tanulságot kissé sarkítva, ám frappánsan az egyik vitapartner.