Az Oracle közösségi stratégiája - vagy ha úgy tetszik, annak hiánya - egyre nagyobb arányú kivándorlást eredményez az OpenOffice.org projektből.
A Sun Microsystem felvásárlása révén az Oracle birtokába jutott irodai szoftvercsomag fejlesztői közössége hosszú hónapok tétlen várakozását követően egy bő hónapja cselekvésre szánta el magát. Megalapították a The Document Foundationt azzal a céllal, hogy az OpenOffice.org-ot minél nagyobb mértékben függetlenítsék a konkrét fejlesztésben résztvevő vállalatoktól és alapítványi formában koordinálva, közösségi alapon szervezzék újra a projektet.

A nyílt forrású szoftverprojektek esetében ez a megoldás egyáltalán nem számít szokatlannak, sőt számos példát találhatunk arra, hogy a fejlesztő munka irányítását, a projekt menedzselését egy önálló alapítvány végzi. Ilyen alapokon működik például Linux kernel, vagy az Ubuntu disztribúció fejlesztése. Ez a módszer lehetővé teszi a közreműködő cégektől való függetlenség megőrzését, biztosítja a projekt egészének szabadságát, ami a nyílt forrású fejlesztési modell esetén erős elvárás a közösség részéről.

Ugyanakkor üzleti szempontból is előnyös, hiszen adott egy olyan szervezet, mely hivatalosan képviselni tudja a teljes projektet a külvilággal szemben, míg ez a fejlesztők informális csoportosulása esetén nem igazán járható út.

Se veled, se nélküled Az ötlet szintjén még a budapesti OpenOffice.org konferencián létrejött The Document Foundation azzal együtt sem zárkózott el az Oracle-lel való együttműködéstől, hogy létrejöttét épp a cég által teremtett bizonytalan és az idő előrehaladtával egyre inkább bizalmatlan légkörnek köszönhette.

Ennek jeleként az OpenOffice.org korábbi fejlesztőivel együtt az Oracle-t is meghívták az alapítvány tagjai közé, amire az a hűvös válasz érkezett, hogy sem az OpenOffice.org nevet nem kívánja rendelkezésre bocsátani, sem az így LibreOffice néven futó irodai szoftvercsomag fejlesztésében nem kíván közvetlenül részt venni mindamellett, hogy az alapítványnak a legjobbakat kívánja.

Oszd meg és uralkodj Fentiek fényében elképzelhető, hogy a budapesti konferencia kijelentését, miszerint az OpenOffice.org fontos az Oracle számára úgy kell értelmeznünk, hogy az Oracle számára (csak) az OpenOffice.org fontos, a LibreOffice, vagy másként fogalmazva a közösségi fejlesztés már kevésbé. Az is meglehet azonban, hogy még ez sem teljesen igaz, hisz az új üdvöske az idei év felhőtrendjét követve az Oracle Cloud Office.

Bár nem feltételezhető, hogy az Oracle az ősi római elvet alkalmazva tudatosan építené le az OpenOffice.org felhasználói táborát, az mindenesetre több mint esélyes, hogy a LibreOffice legalább a szabad szoftver mozgalom gondolatiságához makacsul ragaszkodókat eltántorítja az OpenOffice.org használatától, amit némi iróniával persze nevezhető a célközönség tudatosabb azonosításának is.

Új exodus Miközben mindkét fél igyekszik hű maradni saját elveihez, a korábbi vezető közreműködők sorra jelentik be kivonulásukat és csatlakoznak a LibreOffice fejlesztéséhez. Az elmúlt hétvégén egyetlen levélben több, mint harminc hozzájáruló intett búcsút az OpenOffice.org projektnek, mivel a közösség és az általa fejlesztett irodai szoftvercsomag kibontakozásának lehetőségét a LibreOffice-ban látják.

Kérdés, hogy az efféle palotaforradalmak mennyire tesznek jót Open/Libre Office hírnevének. Azzal együtt is, hogy rávilágítanak a szabad szoftverek egyik legnagyobb előnyére és az egyik leginkább körültekintéssel kezelendő sajátosságára, miszerint bárki aki elég erőt és elszántságot érez magában elindíthat egy új szoftverprojektet egy már létező projekt alapjain, mondván ő jobban tudná csinálni.

Szakértők figyelmeztetnek: ne küldözgessünk chatbotoknak az orvosi leleteinket

Elon Musk arra biztatja az X közösségi oldal felhasználóit, hogy teszteljék saját egészségügyi felvételeiken a Grok MI-chatbot képelemző funkcióit, de ez nem mindenki szerint jó ötlet.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.