■ Az államtitkárrá való kinevezését megelőzően meglehetősen keveset lehetett tudni az új kormány infokommunikációval kapcsolatos terveiről, noha az Ön vezetésével az előző ciklusban is működött a Fidesznél egy informatikai és távközlési munkacsoport, amely több esetben is hallatta a hangját a korábbi kormányok lépéseivel kapcsolatban. Mi volt az oka az eddigi titkolózásnak - már vannak kész tervek, vagy csak ezután kezdenek a stratégia elkészítésébe?

– Voltak azért fontos mondásaink ezen a területen, és az ellenzékben tanúsított magatartásunk is azt mutatja, hogy a párbeszédre törekszünk. Folyamatosan kapcsolatban voltunk ellenzékben is a civil szervezetekkel, és a meghívás alapján számos konferenciára is elmentünk.

A programalkotás időszakában közzétettünk egy elektronikus kérdőívet, amelyben kikérdeztük a szakma véleményét, hogy mit látnak kevésbé hatékonynak és mit változtatnak meg. Ez nagyon hasznos volt, mivel 80 százalék felett volt a válaszok aránya, ami azt mutatja, hogy igény van a párbeszédre.

■ Egy június eleji rendezvényen elmondta, hogy az államtitkárság felállítását követően az első feladatuk az lesz, hogy feltárják előző kormányzatnak az infokommunikáció területén elkövetett hibáit. Hol tartanak az átvilágítással, és ezt követően milyen lépéseket terveznek?

– Tisztán kell látnunk annak érdekében, hogy meg tudjuk tervezni a jövőt: megtörtént az átadás-átvétel, és most folyik az átvilágítás a minisztériumban, a háttérintézményekben és a cégeikben atekintetben, hogy mit is vettünk át pontosan. Elsőként egy Fehér Könyvet – vagy, hogy stílszerű legyek, egy Fehér PDF-et – fogunk elkészíteni, amely feltárja, hogy az elmúlt nyolc évben milyen állami felelőtlenség volt tapasztalható.

A felelőtlenségnek három megtestülési formája van: az egyik a pénzügyi-gazdasági típusú felelőtlenség, a másik technológiai jellegű – azaz amikor már valamilyen idejét múlt technológiával fejlesztettek ki egy rendszert, vagy az nem volt kompatibilis a meglévőekkel. A harmadik csoportot pedig az elszalasztott lehetőségek adják. Nagyon sok közpénz ment el felelőtlenül és számolatlanul ezen a területen. De van például olyan háttércég, amelyiknek júniusban még mindig nem volt elfogadott üzleti terve idénre.

A Fehér Könyvet néhány héten belül nyilvánosságra hozzuk, de igazából nem akarunk sokat foglalkozni a múlttal, mert nem ez a feladatunk, de fontos a tisztán látás miatt. Ezt követően párbeszédet kezdeményezünk az iparág szereplőivel, a civil szervezetekkel és azokkal a szakemberekkel, akiknek meghatározó a véleménye. Ennek különböző formái lesznek: tervezünk személyes találkozókat, lesznek rendezvények és – immár kormányon – szeretném újjáéleszteni az elektronikus kérdőívet is.

Ennek eredményeként, legkésőbb szeptember közepén hozzuk nyilvánosságra az infokommunikációs stratégiát. Számtalanszor elmondtuk ellenzékben is, hogy bármilyen stratégiát ciklus elején kell elfogadni, egy társadalmi párbeszéd következményeként - pontosan azért, hogy mindenki lássa, hogy a kormány az adott területen mit akar végezni. Ez nem volt meg az elmúlt időszakban: ha voltak is stratégiák, azok szétaprózottak voltak.Ugyan az elmúlt ciklus végén pedig felmerült egy átfogó stratégia kidolgozása, de ezt semmilyen szempontból nem tartottunk jó ötletnek.

■ Már az év elején azt hangsúlyozta, hogy amennyiben kormányra kerülnek, úgy az infokommunikációt egy központból irányítanák. Pontosan mi lesz az NFM infokommunikációs államtitkárságának hatásköre és mennyiben támaszkodnak a jogelőd intézmények szakembereire?

– A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fellegi Tamás vezetésével azért jött létre, hogy határozott rend és világos irányítás legyen az állami vagyongazdálkodás, az infrastruktúrával kapcsolatos ügyek és a forráselosztás – beleértve az európai uniós támogatásokat –, a közlekedés, az energiapolitika és az infokommunikáció területén. Fellegi Tamás személyében egyébként olyan minisztere van a területnek, aki teljes mértékben érti az infokommunikációs világot és gondolkodásmódjában érzékeny az ezekkel kapcsolatos témák iránt.

Az infokommunikációs államtitkárság fő feladatköre az informatikai infrastruktúra megtervezése, fejlesztése és üzemeltetése, helyettes államtitkárként Vályi-Nagy Vilmos felel majd ezért. Ezen a téren nagy volt az állami felelőtlenség, tehát az ügyfélbarát és üzembiztos működés mellett jelentős közpénz spórolás a kitűzött cél. További fontos terület az államtitkárságon belül az elektronikus hírközlés, a spektrum- és frekvenciagazdálkodás, az audiovizuális média és a postaszabályozás – ezek a területek Vasváriné dr. Menyhárt Éva szakmai felügyelete alá tartoznak, aki jelenleg még a Nemzeti Hírközlési Hatóság főigazgatója, de hamarosan helyettes államtitkárnak nevezik ki.

Rögtön a hivatalba lépést követően egyébként a pincétől a padlásig végigjártam az épületet, mindenkivel kezet fogtam és váltottam pár szót. Ezután állománygyűlést tartottunk az összes dolgozó részvételével, és mindenkit megnyugtattam, hogy akivel szakmai alapon lehet, azzal korrekt partneri viszonyra törekszünk, és mindenkivel együtt kívánunk működni; egy csoport kivételével, akik politikai kinevezettek voltak. A helyettes államtitkárokkal együtt nyitott ajtós vezetők vagyunk, számítunk az itt dolgozó emberek véleményére, tapasztalatára.

■ A kormányprogramban mindössze két helyen említik az informatikát, egyrészt a távmunkánál, valamint a bürokráciahelyettesítő informatikai rendszerek bevezetésének felgyorsításával kapcsolatban. Milyen témákat fog majd át a szeptemberre ígért szakágazati stratégia?

– Mindenképpen észszerűsíteni kell a kormányzati honlapokat, ezeket felhasználóbarátabbá, egyszerűbbé kell tenni. Az például, hogy egy adóbevallási időszakban egy nyomtatványt nyolc kattintással lehessen elérni, az nem túl jó - van tehát min javítani.

A kormány helyzetbe kívánja hozni a kis- és közepes vállalkozásokat; szerintem ez egy régi adóssága a mindenkori kormányoknak. Természetesen ezt a Magyarországon működő multicégekkel egyetértésben kell megtenni, de ki lehet alakítani egészséges arányokat. Nekünk is segítenünk kell a hazai informatikai cégeket, ezen a téren az infokommunikációs stratégiánál például az Informatikai Vállalkozások Szövetségének iparpolitikai ajánlásait is figyelembe vesszük. A kkv-k mellett az állami cégeket is helyzetbe kell hoznunk: nem informatika, de például a kormányzati szervezetek közötti küldeménymozgást egy külsős piaci szereplő végzi, holott van egy Magyar Postánk, amely ezt a feladatot is elvégezhetné, és ezzel is növelhetné bevételeit; ilyen példát még sokat fel tudnék sorolni.

Fontosnak tartom, hogy a nemzetközi porondra is lépjünk föl: a magyar fejlesztések exportját támogatni a kell a kormánynak – ha például egy kormánydelegáció utazik külföldre, mindig legyen náluk egy mappa, amelyben magyar informatikai vállalkozások termékeit, fejlesztéseit be tudják mutatni a fogadó ország gazdasági szereplőinek. Azért is fontos a stratégia, hogy a következő négy évben mindenki lássa, hogy mire lehet számítani – nyilván ez időközben még változhat majd, hiszen olyan területen dolgozunk, amely naponta változik.

■ Fellegi Tamás miniszter már több alkalommal hangsúlyozta, hogy az egyedi döntéssel kiemelt beruházások és tervek felülvizsgálata várható. Az infokommunikáció területén melyek projekteket állítanak le?

– A Nemzeti Digitális Közmű alapirányaival ugyan egyetértünk, tehát, hogy a szélessávot minél nagyobb körben tegyük elérhetővé Magyarországon, de a belsős szakértőink már neki is kezdtek, hogy felülvizsgálják a koncepciót. Nem tudom elképzelni az infokommunikációs stratégiát anélkül, hogy a szélessávú hálózatépítésről ne essen benne szó – a digitális közmű, vagy hívjuk mondjuk Nemzeti Hálózatnak, tehát stratégiai kérdés.

■ A korábbi tervekhez képest milyen változtatásokat terveznek ennél a nagyságrendileg 100 milliárd forintos projektnél, be kívánják-e vonni például a mobilszolgáltatókat is?

Eddig túlságosan az infrastruktúrát helyezték előtérbe, ami kétségtelenül fontos, de nagyon kevés szó esett a tartalomról, pedig ez a kettő csak együtt működik. Lényeges, hogy milyen tartalmat viszünk el a polgárokhoz a kiépített hálózaton, illetve a távoktatást, távmunkát is támogatni kell, amihez állami programok szükségesek - ennek részleteit a munkaügyi, illetve az oktatási szakpolitikának kell majd kidolgozni.

Ami az infrastruktúrát ileti, én azt olvasom ki, hogy az Európai Unió az optikai hálózatot támogatja, az EU-s források felhasználása pedig kulcskérdés ezen a téren is. Az, hogy ezen belül mi lesz a konkrét megoldás – nyilván a lehető legoptimálisabbat kell megtalálni.

■ Már több mint két éve hirdették meg valamennyi parlamenti párt a TITAN (Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére) programot, amely az iparági szereplők bevonásával évente több mint 200 ezer munkavállaló informatikai alapképzését tette volna lehetővé. Ebből végül az előző ciklusban semmi nem lett…

– Ötpárti aláírás volt a programon, pedig már akkor is attól tartottam, hogy az egészből nem lesz semmi; végül valóban így is lett. Az előző kormányzat felelőtlenségéhez az is hozzátartozik, hogy látszólag felemelt programokat, bíztatást adott, ez elindított bizonyos folyamatokat, majd elállt a kezdeményezések mellől, amelyek így visszaestek a földre.

■ Szabályozási kérdésekben melyek lesznek azok a témák, amelyek leghamarabb jogszabályalkotást igényelnek? Mikorra várható például az informatikai biztonságról szóló törvény elfogadása, vagy a hatósági oldalon a mobilfrekvenciákkal vagy éppen a digitális átállással kapcsolatos döntések?

Sok új szabályra van szükség, ezek is nyilvánvalóan az új infokommunikációs stratégiának a részét képezik. Egy jogalkotási tervet kell majd készítenünk, amelyből világosan kiderül, hogy mit akarunk szabályozni az elkövetkező négy esztendőben. Fel kell természetesen vennünk a ritmust az európai szabályozással is, ezek közé tartozik az említett információbiztonságról szóló törvény is.

A frekvenciákkal kapcsolatos döntés nyilvánvalóan az új Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladata lesz, de a frekvenciákra nemzeti értékként tekintünk, amelynek előbb-utóbb hasznosulnia kell; ennek érdekében egy átlátható és hatékony frekvenciagazdálkodásban gondolkodunk. Ezekben a kérdésekben szintén szeptemberre várható döntés.