Alig néhány hete, január 26-án írta alá Tokióban 22 európai uniós ország - köztük Magyarország is - a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (Anti-Counterfeiting Agreement - ACTA), máris jelentős ellenállás alakult ki az egyezménnyel szemben, amely kritikusai szerint több pontjában is sérti az emberi alapjogokat.



Európa ellenáll ■ Hétvégén Európa-szerte tartottak demonstrációkat az ACTA ellen. Ennek részeként Budapesten is összegyűlt több mint ezer ember a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a korábbi Szabadalmi Hivatal) előtt, hogy kifejezzék nemtetszésüket az álláspontjuk szerint az internet szabadságát veszélyeztető, a szerzői jogokat túlságosan megerősítő nemzetközi megállapodással szemben.

Münchenben 16 ezren, Párizsban több százan, Szófiában közel négyezren tüntettek az ACTA ellen. Ausztriában Salzburgban körülbelül ezren gyűltek össze, Németország 60 városában pedig több tízezren adtak hangot elégedetlenségüknek.

A civil szerveződés mellett a politikai szereplők között is meglehetősen vegyes a megállapodás fogadtatása. Részben a demonstrációk hatására már az egyezményt aláíró országok közül is többen visszatáncolni látszanak. Csehországban, ahol nem csupán megmozdulások, de kormányzati portálokat ért hackertámadások is voltak, a kormány leállította a tervezet ratifikálását, miközben Lengyelország is visszavonulni látszik.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az internetezők véleményét figyelmen kívül hagyva írták alá az egyezményt, ami ellen sok lengyel tiltakozott. Szintén áll a bál Szlovákiában, ahol a közelgő választások miatt valószínűleg egyébként sem tudják az ACTA passzusait ratifikálni a jelenlegi honatyák. Németország és Bulgária ugyancsak jelezte, hogy felfüggeszti a dokumentum törvénybe iktatásának folyamatát.

Kedden újabb frontot nyitott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet az ACTA ellen. Az EBESZ médiaszabadság-felelőse aggodalmát jelezte az Európai Parlament elnökének a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás miatt, mert egyes rendelkezései csorbíthatják a szólásszabadságot. Dunja Mijatovic azt kérte, hogy a parlament foglalkozzék a következő ülésein a kérdéssel, mert az ACTA „hatással lehet a szólásszabadságra és az információ szabad áramlására".

Egyeztetést sürgetnek ■ Itthon a hétvégi tüntetés mellett szerdán az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is felhívta a hazai törényhozók figyelmét arra, hogy az ACTA ratifikálása több szempontból is aggályos lehet. Az iparági érdekvédelmi szervezet szerint a technológiai szektor innovációt is hátráltathatja az egyezmény törvényerőre emelkedése.

Az IVSZ megemlíti, hogy az ACTA jelenlegi változata az érintettek bevonása nélkül született meg. A szervezet az egyezmény ratifikálása előtt elengedhetetlennek tartja a széleskörű társadalmi egyeztetést, hogy a hazai szabályozás alakításában mind az innovatív vállalkozások és közvetítő szolgáltatók, mind a jogtulajdonosok érdekei kiegyensúlyozottan, egymásra tekintettel és transzparens módon érvényesüljenek. Ennek első lépéseként az IVSZ együttműködést kezdeményezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával.


Az érdekvédelmi szervezet az ACTA jelenleg ismert rendelkezései alapján azok a cégek, startup vállalkozások, projektek, amelyek valamilyen fejlesztési tevékenységbe kezdenének, azt kockáztatják, hogy egy esetleges szándékolatlan jogsértés miatt a tényleges kár mértékét jelentősen meghaladó összegű kártérítést kell fizetniük. Ezek a vállalkozások szerzői jogi szempontból gyakran nem kiszámítható közegben működnek. Ennek oka egyrészt a jogszabályok összetettsége, az európai uniós szerzői jogi szabályozás sokszínűsége, másrészt az, hogy az iparágra jellemző felgyorsult technológiai és piaci változásokat a szerzői jogi szabályozás nem tudja követni.

Az IVSZ emellett több pontatlanságra, illetve nem egyértelmű rendelkezésre is felhívja a figyelmet az egyezménnyel kapcsolatban. A közvetítő szolgáltatók számára például szankciókat állapíthat meg az egyezmény, amennyiben egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója szolgáltatását nem függeszti fel. A jelen megfogalmazásban az egyezmény azt is lehetővé teszi, hogy az internet-szolgáltatókat kötelezzék a szerzői jogsértéssel vádolt weboldalak elérhetetlenné tételére.