Öt éven belül Magyarországon - szektortól függetlenül - az állások 90 százalékának betöltéséhez szükség lesz arra, hogy tudjon bánni az infokommunikációs (IKT) eszközökkel; minden aktív és leendő munkavállaló számára kritikus tehát, hogy ezeket a készségeket elsajátítsa.
A IKT-készségeket nem igénylő állások száma már jelenleg is alacsony, és várhatóan tovább csökken, hiszen a dolgozóktól már elvárják, hogy képesek legyenek az eszközök használatára - derül ki a 13 európai országot, köztük Magyarországot is lefedő kutatásból, amelyet az IDC végzett.
A minőségi oktatás és szakképzés, a tudásgazdaság és tudásalapú társadalom kohéziójának erősítése, a 21. századi foglalkoztatás bővítése 2005 óta egyre hangsúlyosabban jelenik meg az EU stratégiájában és programjaiban "e-készségek" (e-skills) gyűjtőnév alatt. Ez egyike azon területeknek, ahol az állami, a vállalati, az oktatási és a szakmai civil szféra a leghatékonyabb szoros együttműködéseket hozta létre Európa-szerte.
Kormányzati támogatás kell | Az IDC felmérése szerint Kelet-Közép-Európában ma még nagyobb a semmiféle e-készséget nem igénylő állások aránya, mint Nyugat-Európában. A következő öt évben azonban Kelet-Közép-Európa is felzárkózik majd Nyugat-Európa szintjére, ezért ebben az időszakban jelentős növekedés indokolható az IKT-készségek fejlesztését célzó beruházások terén a régió országaiban.
Romániában, Lengyelországban és Olaszországban jelentős növekedésre számítanak a technológia-alapú eszközök használatához elengedhetetlen készségek terjedésében, míg Magyarországon a magasabb szintű készségeknél várnának hasonló fejlődést a megkérdezett vállalatvezetők.
Élethosszig tartó tanulás | A tanulmány figyelmeztet, hogy a jelenleg is aktív munkavállalók szempontjából különösen jelentős felnőttképzést és az élethosszig tartó tanulás intézményét a kormányzatnak is támogatnia kell. Hasonlóan fontos megállapítás, hogy az oktatási-képzési szektornak, a vállalatoknak és a kormányzatnak együtt kell működnie, hogy olyan oktatási és készségfejlesztő programokat hozzanak létre, amelyek a piaci igényeknek megfelelő irányba fejlesztik a munkavállalókat.
A tanulmány megállapításai is alátámasztják a 2008 májusa óta az előkészítés fázisában lévő TITAN keretprogram és a tudatosítás fontosságát. A TITAN felnőttképzési informatikai programot a magyar gazdaság versenyképességének hosszú távú javítása érdekében kezdeményezte a Microsoft Magyarország és a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT). Az évi tízmilliárd forint forrásigényű projektet mind a magyar kormány, mind az öt parlamenti párt támogatja.
A TITAN Program célkitűzése a különböző szintű e-készségek fejlesztése; a 2009-2013 közti időszakban összesen közel 1,2 millió ember – IKT-szakemberek, vállalkozók és általános munkavállalók - bevonása TITAN képzési programokba a 21. századi gazdaság és munkaerőpiac elvárásainak és tagolásának megfelelően.
További események | A kampányhoz kapcsolódik több más esemény is, így a Cisco Networking Academy Games közép-európai, valamint a NetRiders verseny hazai fordulóinak, és az EuroSkills nemzetközi verseny magyar elődöntőjének megszervezése a legtehetségesebb magyar informatikus diákok részvételével.
Az Oracle Juniorképzés soron következő szemináriuma szintén az e-skills programsorozat része. A magyar IT piacon tapasztalható szakember hiány mérséklését célzó Oracle Juniorképzés 2007 tavaszán indult. A cég a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára félévente 8 hetes ingyenes szeminárium sorozatot szervez, melyet követően a félév végi vizsgán legjobban szereplő hallgatók nyáron egy intenzív Oracle tanfolyamon vehetnek részt.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak