A jól ismert informatikai nagyvállalatokkal kapcsolatban néha csupán az a kép él bennünk, mintha egy feneketlen pénzeszsákon ülnének, amiből igen könnyen kiszórnak pár milliárdot, ha épp valamilyen kisebb cég megvételére, vagy valamilyen új termékvonal beindítására kerül a sor.
Az üzlet háború | Ha megkérdezzük az utca emberét, mennyi pénze lehet a Microsoftnak, a Cisconak vagy épp az IBM-nek, a legtöbbször a válasz a "jó sok", pedig nem mindegy, mennyi is az a jó sok, és emellett az sem mindegy, milyen formában és felosztásban áll a vállalat rendelkezésére a vagyon.
Az üzleti életben "war chest" néven ismerik azt a tőkemennyiséget, amely valóban mobilizálható valamilyen vásárlás vagy befektetés esetén. Ez tulajdonképpen a készpénz és azon rövid lejáratú befektetések összessége, amelyek gyorsan készpénzre válthatóak. A középkori háborús extra-költségeket fedező pénzesládákból származó kifejezés tehát nagy vonalakban a vállalat mobilizálható "költőpénzét" jelöli.
Ez pedig nem ugyanaz, mint a vállalat teljes vagyona. Éppen ezért megtévesztő lehet, ha azt halljuk, hogy ez vagy az a cég mondjuk 40 milliárd dolláros vagyonnal bír, ebbe ugyanis a mobilizálható tőke mellett beletartozik az összes ingó és ingatlan vagyon, és minden egyéb olyan részlet, amelyek jó része egyfajta passzív, "elfekvő" összeg. Mindez hiába tűnik nagynak - egy sok milliárdos ingatlanvagyon elég nehézkesen és hosszadalmasan váltható csak készpénzre, nem is beszélve az üzleti következményekről.
Top 15 | Nézzünk tehát egy, a 2009-es év legvégéről származó listát, amely a tizenöt legnagyobb "pénztárcával" rendelkező informatikai vállalatot sorolja fel.
A táblázat megtekintése után talán kicsit egyértelmább a kép - hiába vezet például a HP és az IBM toronymagasan a teljes vagyon terén, ha a mobilizálható pénzük kevesebb, mint a fele annak, amit a Cisco vagy a Microsoft tud felmutatni.
Aztán persze fellelhetünk még pár érdekes összehasonlítást: a Microsoft és a Google nagy riválisok, és sok tekintetben a Google már erősen megharapdálta a redmondiak tortáját egyes piaci szegmensekben - pénzügyileg azonban még jóval szerényebben állnak, teljes vagyonuk a Microsoft vagyonának fele, és költőpénz tekintetében is csak kicsit jobb a helyzet.
Az Intel és az AMD a processzorok piacán csap össze nap mint nap - vagyonuk összemérése után talán már láthatjuk, miért ennyire egyenlőtlen a harc, és így talán más szemmel értékeljük az AMD egyes sikereit, mintha Dávid és Góliát csatáját néznénk.
Amikor a táblázat legaljára nézünk, talán először lekicsinyelhetjük az Adobe vagy a Novell számait, ezért csak egy emlékeztető: milliárd dollárokról van szó...
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak