A Facebook tegnap elindította nyilvános részvénykibocsátási folyamatát az amerikai tőzsdefelügyeletnél. A beadványban óriási számok szerepelnek, de a vállalat nem tűnik megállíthatatlannak.
A Facebook papírjaival legkorábban májusban indulhat meg a tőzsdei kereskedés, miután a nyilvános részvénykibocsátási folyamat első lépéseként a közösségi oldal
eljuttatta beadványát az amerikai tőzsdefelügyelethez. A dolog azért is érdekes, mert a hagyományosan szűkszavú állalat most volt kénytelen első ízben közzétenni a pénzügyeivel és látogatottságával kapcsolatos adatokat, így mindenki bepillantást nyerhet a látatlanban már
100 milliárd dollárra értékelt internetes vállalkozás helyzetébe.
Ennyi az annyi ■ A beadvány szerint a Facebook már havonta 845 millió aktív felhasználóval dicsekedhet, akiknek több mint fele mobil eszközökről jelentkeznek be, a hálózatban pedig 100 milliárd kapcsolat létesült a tagok között. Az oldalon minden áldott nap 2,7 milliárd hozzászólás és lájk keletkezik, a galériákba pedig 250 millió képet töltenek fel. Az anyagban a pénzügyek tekintetében is csinos számok szerepelnek: a Facebook tavaly 3,7 milliárd dolláros bevételt termelt, adózott eredménye pedig elérte az 1 milliárd dollárt, jelentős növekedést produkálva az előző évhez képest.
Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a vállalat lendülete látványosan csökkent, hiszen a 2010-es 154 százalékos bevételnövekedést követően 2011-ben 88 százalékot tudott felmutatni, csökkenő nyereséghányad mellett. Ez önmagában kiváló teljesítmény lenne, ha nem jelentené azt, hogy a Facebook továbbra is küszködik gigantikus felhasználói bázisának aprópénzre váltásával. Különösen, ha figyelembe vesszük az oldal hirdetési bevételeinek még kisebb ütemű, 69 százalékos gyarapodását, amely mögött volumenében 42 százalékos, az árakat tekintve pedig 18 százalékos emelkedés áll.
Ez nem elég ■ Összehasonlításképpen: a Google ugyanebben az életkorban, működésének hatodik és hetedik éve között 92 százalékkal gyarapította hirdetési üzletét, ráadásul mindezt olyan időszakban tette, amikor az online költések világszerte hullámvölgybe kerültek. A Facebookon ezzel szemben az online fizetési bevételek híznak a leggyorsabban: a tavaly előtti 100 millió dollárból az előző évben már 500 millió lett, köszönhetően a FarmVille-hez hasonló játékoknak és más
virtuális árucikkeknek.
A jövőre nézve az sem túl biztató, hogy a Google-lel ellentétben a Facebook nem igazán rendelkezik a hirdetések relevanciáját növelő eszközökkel, míg a keresőóriás ezen a téren
éppen most gyújtotta be a rakétákat. A felhasználók számának további növelése egyre kevésbé jelent megoldást a Facebook számára: a fejlett piacokon gyakorlatilag már minden internetezőt megszerzett magának, a Google hirdetési úthengerének egy felhasználóra vetített hatékonyságát pedig megközelíteni sincs esélye.
Piaci döntés ■ A Facebook innentől kezdve jelenlegi eredményeire és közeli kilátásaira alapozva sem tűnik 100 milliárdos vállalatnak. Ha értékelése a tőzsdei megjelenés után mégis megközelíti ezt a szintet, az csak annak lesz köszönhető, hogy a cég felhasználói bázisára építve simán beindíthat másféle üzleteket is a hirdetések vagy a játékok után. Igaz, a hasonló mértékű kapitalizáció még így is a befektetői hisztériára épülne, hiszen ebben a ligában csupa olyan technológiai vállalat játszik, amelynek éves bevétele több tízszerese a Facebookénak.
Kis színes: globális hőtérkép a Facebook kapcsolati hálózatáról
Mindezek ellenére biztosra vehető, hogy még tavasszal sor kerül a dotkom vállalkozások történetének legnagyobb részvénykibocsátására, a valószínűsített 5-10 milliárd dolláros tőkebevonás pedig 75-100 milliárdos cégértéket feltételez. A valóságban azonban egy óriási forgalommal és viszonylag gyenge monetizációs stratégiával rendelkező szolgáltatásról van szó, amely nagyban hozzájárult a
kommunikációs kultúra megváltoztatásához, de saját korlátait még jó ideig nem fogja átlépni.
Tegnap mutattuk be mi is a Facebook tulajdonosainak a Gawker információin alapuló listáját, amely – mint várható volt – a hivatalos adatok fényében nem bizonyult teljesen pontosnak. A legfontosabb különbséget az alapító vezérigazgató, Mark Zuckerberg részesedése jelenti, aki jelenleg az összes részvény 28,4 százalékát birtokolja, ráadásul övé a szavazati jogot biztosító papírok 57 százaléka.