Végre az idén, több évnyi helyben toporgást követően, elindulhat a korszerű vasúti rádiókommunikációs GSM-R rendszer hazai kiépítése. E technológia révén nem csak a nemzetközi vasútvonalakon közlekedő szerelvények haladása válna gyorsabbá és biztonságosabbá, de javulhatna az utastájékoztatás, illetve lehetővé válna az elektronikus jegyvásárlás bevezetése is. Mindezek hatására lényegesen növekedhetne a vasúti közlekedés vonzereje.

A MÁV már 2006-ban kiírt egy tendert a megvalósításra, 2009 novemberében azonban eredménytelennek nyilvánították az egyedüliként indult Nokia Siemens Networks (NSN) pályázatát. A tavaly márciusban kiírt új tendert pedig az Orbán-kormány fújta le. Egy kormányhatározat alapján aztán az állami tulajdonban lévő Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt.-t jelölték ki az 58,8 milliárd forintos GSM-R projekt megvalósítójának és üzemeltetőjének. A program keretében összesen 3064 kilométer hosszon, a nemzetközi tranzitvonalakon és a keresztező vasútvonalakon épül ki a GSM-R rendszer. A beruházást 2013 végéig be is kell fejezni ahhoz, hogy az Európai Unió a költségek 85 százalékát finanszírozza, azt követően viszont már csak saját forrásból, uniós támogatás nélkül lehetne kiépíteni a rendszert.

Ezermilliárdos tét ■ Talán nem véletlen, hogy az utóbbi időben ismét mozgolódni kezdett az NSN, a GSM-R technológia egyik kifejlesztője és a piac vezető szállítója. A cég szeptemberben bejelentette, hogy globális kutatás-fejlesztési központot hoz létre Budapesten a vasúti kommunikációs megoldások fejlesztésére, ami mintegy 100 magyar mérnöknek teremt munkahelyet. A létszámot az azóta eltelt néhány hónap alatt nagyjából fel is töltötték.

A Figyelő kérdésére Ésik Róbert, a Nokia Siemens Networks Magyarország Kft. – az NSN hazai leányvállalata – ügyvezető igazgatója elmondta: a helyszín kiválasztásában nem az döntött, hogy ettől jobb eséllyel indulhatnának a várhatóan nemsokára újból kiírandó tenderen. Sokkal inkább az, hogy a közép- és kelet-európai régióban 2013-ig 4,1 milliárd eurót fordítanak majd az egységes vasúti közlekedésirányítási rendszerre való áttérésre, így hazánkból minden lehetséges projekthez közel lehetnek. Sőt, a Nokia (illetve egy ideje az NSN) immár több mint egy évtizede végez másfajta kutatás-fejlesztést nálunk, és jelenleg a mintegy 850 munkatárs több mint fele dolgozik K+F projektekben.

A cég hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) villamosmérnöki, illetve informatikai karával, valamint az ELTE informatikai karával. A két kiemelt egyetemen kívül a partnerprogramokban jelenleg 9 hazai felsőoktatási intézmény és a kolozsvári egyetem vesz részt, 2010 decemberében azonban további külföldi egyetemekkel bővült a vállalat kapcsolatrendszere. A gyakornoki rendszernek köszönhetően az elmúlt években a K+F területen meghirdetett álláshelyek 80 százalékát pályakezdő mérnökök és informatikusok kapták meg.

„A 15 milliós Hollandiában összesen annyian, mintegy 600-an tanulnak informatikusnak, mint egyedül a mi karunkon” – mondta el kérdésünkre Horváth Zoltán, az ELTE rektorhelyettese. Hasonlóan nyilatkozott Vajta László, a BME rektorhelyettese is, ám szerinte még több villamosmérnököt, illetve informatikus végzettségű fiatalt is felszívna a piac. Jelenleg ugyanis bármilyen képességű végzős hallgatót rögtön felvesznek a cégek, s nem csak itthon. „Sokan azonnal külföldre mennek, miután lediplomáztak” – tette hozzá Vajta.

Utánpótlás van, ám a legnagyobb hazai informatikai, illetve távközlési kutatási-fejlesztési központok listája mégis évek óta változatlan. Az NSN mellett az Ericsson, az SAP és újabban az IBM rendelkezik jelentősebb itteni bázissal. A legnagyobb magyarországi K+F központ még 1996-ban öltött hivatalosan is formát, ezt az Ericsson működteti, ahol ma már több mint 1000 szakember foglalkozik az újgenerációs IP hálózatokkal, valamint hálózatmenedzsmenttel kapcsolatos kutatásokkal, továbbá szoftver- és hardverfejlesztéssel. Az SAP 2005 óta működő nemzetközi K+F központjában 220 fejlesztő dolgozik, tevékenységük fókuszában az on-demand (igény szerinti, a kereslethez igazodó) IT megoldások állnak, főként a logisztika terén, de az okostelefonokra is írnak alkalmazásokat.

Lemaradásban ■ Az egyetemek és a nemzetközi cégek közötti együttműködés legújabb példája az IBM és a veszprémi Pannon Egyetem által közösen létrehozott informatikai kutatólabor, amelyet decemberben adtak át. A központ az IBM Academic Initiative programjának részeként valósul meg: a vállalat teljes szoftver portfóliójához, hardverinfrastruktúrához, több száz online tananyaghoz, oktatási és segédanyaghoz biztosít hozzáférést. A hallgatók pedig ösztöndíj programokra, szakmai gyakorlati helyekre pályázhatnak. Az IBM hozzájárulása a cégtől kapott információ szerint 10 millió dollár (mintegy 2 milliárd forint) értékű. A napokban megnyitott központban matematikai optimalizációval foglalkoznak majd, egyebek közt a raktárkészlet-menedzsment területén. Ilyen szisztémák használatával a nagy kereskedőláncok dollármilliókat spórolhatnak.

A hazai innováció mértéke – a pozitív példák ellenére – az infokommunikációs iparágban is elmarad a nyugat-európaitól. Laufer Tamás, a meghatározó hazai cégeket tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke szerint az elmúlt időszakban a K+F-re fordított teljes összeg nem érte el a GDP 0,5 százalékát.

_{(A cikk a Figyelő 2011/02. számában jelent meg.)}