A KutatóCentrum által végzett E-Shopping Report eredményeiből kiderül, hogy míg tavaly csak a megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt interneten keresztül, addig idén ez az arány elérte a 61 százalékot.
Nőtt is, meg nem is ■ Érdekes megállapítása a felmérésnek az, miszerint a legegyszerűbb fizetési módszer, a bankkártya használata nem emelkedett egy év alatt: ahogy tavaly, idén sem érte el a teljes vásárlói kör egyharmadát azok aránya, akik bankkártyával bonyolítottak üzletet a weben. Ez némileg ellentmond a MasterCard tavasszal publikált adatainak. Utóbbiból ugyanis az derült ki, hogy komolyan bővült hazánkban a bankkártyás tranzakciók száma az interneten.
Talán nem meglepetés, hogy demográfiai bontásban a férfiak és a budapestiek járnak élen a bankkártya-használatban (38 és 50 százalékos aránnyal), míg a községekben csak lámpással lehet ilyen tranzakciókra bukkanni (17%).
A fizetési módok között továbbra is a készpénzes változatot használják legtöbben: az e-boltok vevőinek 77 százaléka szokta ilyen módon is – postai utánvéttel, illetve futárnak történő készpénzes fizetéssel – rendezni a számláját. A második helyen az átutalás áll: a vásárlók 50 százaléka fizetett már átutalással online megrendeléskor. Ez a tavalyi évhez képest 6 százalékpontos növekedést jelent.
Többen, de nem többet ■ Az online vásárlásra átlagosan fordított összeg nem változott jelentősen az elmúlt évhez képest. Legjellemzőbb (41%) továbbra is a 10 és 40 ezer forint közötti költés volt. 100 ezer forint feletti összeget ugyanakkor már csak az online vásárlók 15 százaléka fizetett ki egy év alatt.
Ennek ellenére a teljes piaci bevétel nőtt, hiszen - ahogy fentebb említettük - idén körülbelül negyedével többen adták fejünket online vásárlásra, mint egy évvel korábban.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak