A kormány a közelmúltban tette közzé az Új Széchenyi Terv vitairatát. Annak érdekében, hogy a hazai hi-tech infokommunikációs fejlesztéseket képviselő klaszterek a jövőben is kiemelkedően teljesíthessenek, ezért a több mint 200 innovatív, hazai tulajdonú vállalkozást, kutatóműhelyet összefogó szervezetek több javaslattal álltak elő.
Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy az innováció diktálta fejlődés csak akkor tartható fent, ha a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k), a tudományos és vállalati szereplők új módszerekkel, új üzleti modellekkel, új kutatás-fejlesztési technológiákkal próbálkoznak. Ilyen új típusú, európai mintára létrejött együttműködés Magyarországon is megjelent a klaszterekben, melyek "eminens" klubja, az
akkreditált infokommunikációs klaszterek csak az elmúlt másfél évben több mint 40 innovációs projektet - azaz versenyképes hazai fejlesztést - indítottak el itthon, vagy épp a nemzetközi piacokon.
Üdítő szám ez a válság által megtépázott gazdaságban. Még üdítőbb, ha kiderül, hogy ezen hazai hi-tech klaszterek projekteinek becsült összértéke 16 milliárd forint, a fejlesztések által létrejött új munkahelyek száma pedig több százra becsülhető.
Napjainkban az infokommunikációs iparág innovációs potenciálját jellemzően ezek a klaszter menti stratégiai összefogások adják, amelyek várhatóan már rövidtávon hozzájárulnak az ország kutatás-fejlesztési elképzeléseinek bővítéséhez és versenyképességének növeléséhez. Ehhez viszont a megkezdett folyamatok konzekvens fenntartására, illetőleg a már eredményesen működő, minősített innovációs klaszterek tudatos támogatására, az eddig elért szakmai eredmények elismerésére van szükség.
Az infokommunikációs iparág innovációs potenciálját biztosító innovációs klaszterek a magyar gazdaság közel valamennyi kitörési pontjában képesek mozgósítani a magyar kreativitást és összefogásukkal élvonalbeli high-tech megoldásokat kifejleszteni. Ezek a megoldások az egyes kitörési pontokon az alábbiak:
■ Foglalkoztatás: távmunkával kapcsolatos megoldások.
■ Egészségipar: távdiagnosztikát, az egészségmegőrzést, az idősek biztonságos és önálló életvitelét támogató infokommunikációs megoldások.
■ Zöldgazdaság: intelligens energetikai és zöld IT megoldások a környezetvédelem és a tudatos energia-felhasználás érdekében.
■ Tranzit gazdaság: intelligens mobiltechnológiai és beágyazott megoldások.
■ Kreatív ipar: 3 dimenziós képalkotó berendezések, alkalmazások.
■ Üzleti szolgáltatások: üzleti intelligenciát támogató vállalati, pénzintézeti szoftverek; a lakosság helyi önkormányzásba történő bevonását támogató megoldások; pénzügyi ügyfél-közeli szoftverek; ipari automatizálást, optimalizálást és azonosítást támogató technológiák.
A több mint 200 innovatív, hazai tulajdonú vállalkozást, kutatóműhelyet összefogó klaszterek ezen eredményekkel a hátuk mögött fogalmazták meg alábbi javaslataikat
a kormány által bemutatott Új Széchenyi Tervvel kapcsolatban. A szervezetek szerint a vitairat alapvető prioritásai és súlyai jó irányban, jó egyensúlyban állnak össze. Annak érdekében, hogy a hazai versenyképes hi-tech infokommunikációs fejlesztéseket épviselő klaszterek a jövőben is kiemelkedően teljesíthessenek e szervezetek az alábbi javaslatokat fogalmazták meg.
I. A "Tudomány – Innováció – Növekedés" kitörési pontban kiemelt ágazati kutatás-fejlesztési prioritásként kezelt infokommunikációs iparágban kapjanak dedikált szerepet és támogatást az innovációs tevékenységek katalizálásában az innovatív klaszterek, illetve a klaszter tagok összefogásában megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek. Az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos szegmensek a tudományos, az innovációs és a növekedési potenciáljuk által különösen fontos szerepet töltenek be a tudásgazdaság megvalósulásában. Emellett a legnagyobb eséllyel járulnak hozzá nagy hozzáadott értéket létrehozó ágazatok és termékcsoportok létrejöttéhez.
A hazai üzleti kultúra fejlődésének eredményeként – az innováció nyújtotta előnyök felismerését követően – az elmúlt néhány évben kezdte el az ismerkedést a hálózatos gazdaságban rejlő együttműködéssel a növekedés-orientált cégek köre. Az iparági értéklánc menti együttműködés iránt érdeklődők ezekben az években eredményesen alakították ki (hálózat) menedzsment módszertanukat és menedzsmentjüket is.
Az Európai Unió formálódó 2020-as innovációs stratégiájában a hálózatos együttműködésben rejlő előnyök felismerése eredményeként dedikált szerepet szánnak az innovatív klasztereknek. Javasoljuk, hogy az innovatív magyar klaszterek – Európai Uniós példára – kapjanak dedikált támogatást az együttműködések katalizálásához, valamint a közös termék- és szolgáltatásfejlesztések megvalósításához.
II. Technológiai és menedzsment szolgáltató központok kialakítása. A termékéletciklusok egyre rövidebbé válnak az infokommunikációs technológiákra épülő termékek és szolgáltatások esetén. Ugyanakkor a felhasználói/fogyasztói visszajelzések intézményesített módon történő felhasználása által a magyar high-tech vállalkozások a piaci környezet megváltozását megelőzően felkészülhetnek az újabb termék- és szolgáltatásfejlesztésre.
Ehhez viszont olyan infrastrukturális intézményekre van szükség, ahol a legmodernebb technológiákhoz való hozzáférés (például technológiai inkubációs központok) mellett lehetőség nyílik a felhasználói élmények, a potenciális használati szokások monitorozására, illetve a potenciális fogyasztókkal/felhasználókkal való közös fejlesztések elindítására (Living Lab-ek).
Javasoljuk, hogy alakuljanak területileg elosztva olyan infrastrukturális szolgáltató központok, amelyekben a technológia intenzív, innovatív mikro- és kisvállalkozásoknak lehetősége nyílik hozzáférni a state-of-the-art infokommunikációs technológiákhoz, professzionális üzleti, technológiai és innovációs menedzsmenthez, valamint olyan felhasználói környezethez, amely megalapozza a termék/szolgáltatások hazai és/vagy nemzetközi piaci bevezetését.
III. Magvető tőkeprogram elindítása az technológia intenzív high-tech vállalkozások számára. Az infokommunikációs iparág kedvező környezeti feltételeinek köszönhetően jelentékeny magyar innovatív ötlet és prototípus születik. Ugyanakkor a strukturális finanszírozási és menedzsment problémák miatt ezek az ötletek, prototípusok ritkán jutnak el a piaci bevezetési fázisig. E probléma orvoslására egy iparági magvető tőke- és menedzsmentprogram elindítását javasoljuk a technológia intenzív high-tech vállalkozások számára.
E program keretében nemcsak a tőke, hanem a menedzsment szolgáltatások nyújtását is biztosítani kellene. Javasoljuk, hogy a lehetséges tőkealap kezelésében, a tőkebefektetésben részesülő társaságok inkubálásában, a programokat tapasztaltan kezelő menedzsment biztosításában és az exit-feltételek megteremtésében proaktív szerepük legyen az akkreditált innovációs klasztereknek, illetve azok menedzsment szervezetének.

Bitport Csizmazia István
Lemák Gábor a hazai mobil- és multimédiás technológiák szereplőit és k+f kapacitásait összefogó Mobilitás és Multimédia Klaszter ügyvezetője.