Negyedszerre végezte el a hazai webáruházak helyzetének elemzését a WebShop-Experts és az Árukereső. A közös kutatásból többek között az is kiderül, hogy bár egyre több a hazai internetes boltok forgalma, még jó részükkel kapcsolatban volna mit fejleszteni.
2011-ben 155-160 milliárd forint közötti forgalmat generáltak a magyar webáruházak, tehát 20 százalék környékén állt meg a szegmens növekedése a 2010-ben összesített 133 milliárdos eredményhez képest. A
legfrissebb felmérést készítő WebShop Experts és az Árukereső szerint 3000 és 3500 között van az aktív hazai webáruházak száma, ebből a kutatásban 305 vett részt. A válaszadók az összes nagyság, tevékenységi kör és felépítés szerint képviseltették magukat, ezért a tavalyi évről szóló kutatás most közzé tett eredményei reprezentatívnak számítanak.
Öreg webshop nem vén webshop ■ A felmérés szerint a webáruházak forgalma az esetek nagy többségében nőtt (62%), illetve stagnált (31%), a megkérdezetteknek csupán 6 százaléka számolt be az eladás csökkenéséről. Az eredmények tükrében látható, hogy egyrészt azoknak sikerült erősíteni, akik egyébként is régebb óta "űzik az ipart": a többéves működés alatt szerzett név, az erősebb marketingre fordítható összegek mind azt támasztják alá, hogy alapesetben a bejáratott szolgáltatásoknak áll a zászló.
Ez persze még mindig nem jelent egyértelmű sikert: a válaszokból az is kitűnik, hogy a forgalomnövelés másik fontos záloga a folyamatos fejlesztés, a proaktív hozzáállás.
Zajdó Csaba, a WebShop-Experts ügyvezetője kiemelte: a legnagyobb bevételnövekedést azok a webáruházak könyvelhették el, akik valóban komolyan vették a naprakész technológiák beépítését, az aktuális trendek követését. Ahol fejlesztés történt, ott legalább 15 százalékkal nőtt a forgalom, ahol pedig komolyabban is átalakították a működést, akár 26 százalékos növekedést is felmutathattak. Szerencsére ebben a tekintetben jól állnak a magyar webshop-üzemeltetők, a fejlesztési hajlandóság tavaly óta is emelkedő tendenciát mutat.
Látogató vagy vásárló? ■ Furcsa azonban, hogy tavaly óta valamelyest visszaesett azon szereplők száma, akik foglalkoznak a konverziós ráta mérésével. Ez a változó mutatja meg, hogy adott számú látogatóból hány százalék költ is valamit a webshopban, azaz mennyien konvertálódnak vásárlóvá. Még mindig jó pár olyan webáruház akad, amely a látogatók számával "villog", miközben ebben a tevékenységi körben ez nem a legfontosabb jellemző, hiszen a konkrét vásárlásokból élnek.
Összességében azok válaszaiból, akik mérik a látogatók és vásárlók arányát, átlagosan 1 és 1,5% környékén egyensúlyoz a hazai konverziós ráta: akik a látogatók 2 százalékát vásárlásra bírják, már a szerencsés kisebbség részét képezik, 5 százalékos és afölötti eredményt pedig mindössze a válaszadók 5 százaléka jelentett.
2011-ben egyébként 200 forinttal nőtt a webboltokban elköltött átlagos vásárlási összeg, a válaszokat összegezve 28 567 forintra jött ki az átlagos tranzakciós érték. A növekedés többek között a fogyasztói bizalom erősödésének, a webes vásárlási szokások erősödésének, a visszajáró vásárlók számának növekedésének köszönhető.
Új és ósdi módszerek ■ Az e-kereskedelem persze sehol sincs marketing eszközök nélkül, és az sem mindegy, ki milyen módszerre esküszik. A leghatékonyabbnak a keresőoptimalizálást tartották a válaszadók, 82 százalékuk folyamatosan él is azzal, hogy a keresések találati listáiban minél előbb szerepeljen saját webáruházára mutató hivatkozás. Erős az árösszehasonlító oldalak szerepe is, mivel a hazai közönség még mindig fokozottan árérzékeny: a webshopokba kifejezetten sokan azután jutnak el, hogy valamilyen árfigyelő szolgáltatáson megkeresik a legjobb vételt kínáló boltot.
Érdekes módon a hírlevelek még mindig a harmadik legnépszerűbb marketinges módszernek számítanak annak ellenére, hogy hatékonyságuk az üzemeltetők által is észrevehetően kicsi. Mindemellett az alapvetően költségkímélő működtetés miatt továbbra is a webáruházak több mint kétharmada küldözgeti a "fantasztikus ajánlatokkal" teletömött emaileket, bár tisztában vannak azzal, hogy ezek jó része a kukában, vagy a levélszemétmappában landol. A hatékonyság elősegítésére persze igyekeznek valamelyest személyre szabni a kiküldött levelek ajánlatait, de
Palocsay Géza, az Árukereső üzemeltetési igazgatója szerint még mindig a manuális leválogatás és csoportosítás a hazai szolgáltatók számára elérhető megoldás - az Amazon szintű, vásárlási szokások alapján automatikusan generált hírlevelek itthon még megfizethetetlennek számítanak.
Egyre erősebb viszont a közösségi jelenlét fontossága, ahol természetesen a Facebook vezet, a felmérésben részt vevő webáruházak közel 82 százaléka kihasználja a legnagyobb közösségi oldal lehetőségeit. A frissnek számító Google+ is 20 százalékukat beszippantotta, de érdekes módon 13 százalékuk még a gyakorlatilag halott iWiW-ben is hisz.
A webáruházak idei forgalmát a kutatást végző két cég 175 milliárd forintra saccolja, bár már két éve azt tapasztalják, hogy az előzetesen várt eredményeket mindig felülmúlja a valóság. A tendenciák mindenesetre biztatóak, és ha az új versenyzők (no meg persze a jelenlegi lemaradók) kellő mennyiségű fejlesztést, modern trendeknek megfelelő funkciót és elemző eszközöket vetnek be, a legtöbbjük számára elérhető a siker.