A közös álláspont a böngészőhasználati trendek tekintetében az, hogy az Internet Explorer hegemóniája világszerte megtörni látszik. Hogy ez a törés valójában csak látszat, vagy egy trend indulópontjáról beszélhetünk, az erősen függ a nézőponttól. Az ördög az efféle statisztikák elkészítésénél is a részletekben lakozik: az eredmények függnek a mérést végző szervezettől, pontosabban az általa a mérésbe bevont szerverek számától, az alkalmazott módszerektől, illetve a célközönségétől. Sőt akár a telepített kiegészítőktől is, hiszen ezek adott esetben blokkolják az olyan reklámtartalmakat, amelyeken keresztül mérést végzik. Számos paraméter torzíthatja tehát az eredményt egyik vagy másik irányba.
Az egyik szemszög lehet a Net Applications 2009 végére vonatkozó mérési eredménye, mely szerint az első helyezett a böngészők versenyében az internet Explorer a maga csaknem 63 százalékával. A maradék alig több, mint egyharmados részesedésen osztoznak a vetélytársak: a Mozilla Firefox a piac csaknem egynegyedét lefedve, a Google Chrome és a Safari holtversenyben, 4,5 százalékos eredménnyel a harmadik helyen, a sereghajtó pedig az Opera.
Összehasonlítva ezeket az adatokat a 12 hónappal korábbiakkal az látszik, hogy az Explorer közel 7 százalékot vesztett piaci részesedéséből, amiből a Chrome több mint 3, a Firefox 2,5, a Safari pedig kevesebb, mint 1 százalékot tudott megkaparintani. Az előző év győztese a növekedés tekintetében tehát az újonc Google Chrome, hisz több, mint 200 százalékos emelkedést könyvelhet el, bár a teljes piacon az 5 százalékos küszöböt még így sem éri el.
Google Chrome
Más megvilágítást adhatnak a StatCounter mérései, melyek tanúsága szerint – az előzőekhez hasonlóan – az Internet Explorer 12 százalékot vesztett vezető szerepéből az elmúlt éve kezdete óta, maikor még a felhasználók 67 százaléka a Microsoft böngészőjének valamelyik verzióját használta. A Firefox ezen adatok szerint már az év elején birtokolta a piac 25 százalékát, amit 12 hónap alatt csaknem 7 százalékkal sikerült növelnie. A Google Chrome majd 330 százalékos emelkedést realizált, amivel akár a rising star kitüntető címet is elnyerhetné, de a végelszámolásban ez összesen még 6 százalékos részesedést sem jelent. A Safari megközelítőleg 2,5 százalékos januári eredményén egy százalékot sem tudott javítani, míg az Opera sereghatóként fél százalékos esés után alig több, mint 2 százalékon zárt.
Fókuszálva a földrajzilag és gazdaságilag hozzánk közelebb eső területekre már a korábbiktól jócskán eltérő irányvonal rajzolódik ki. Európában az Internet Explorer már a 2009-es év elején is csak 50 százalék körüli eredménnyel büszkélkedhetett, ami egy év alatt további 6 százalékot apadt, így a nagy vetélytárs, a Firefox már csak szűk 3 százalékkal marad el tőle. A további alternatív böngészők versenye a 3 és 5 százalék közötti sávban folyik. Ennek nyertese itt is a Google Chrome, míg a vesztes a Safari - annak ellenére, hogy az Operától a felhasználók csaknem 2,5 százaléka pártolt el.
Idehaza a StatCounter szerint a Microsoft által fejlesztett böngészőknek már 2008 végén le kellett mondaniuk az elsőségről, átadva a helyet a Firefox különböző verzióinak. Az Internet Explorer lejtmenete azóta folyamatos, olyannyira, hogy a az első helyhez szükséges 55 százaléktól már 25 százalékra van lemaradva. Ennél jóval kisebb hátrányt mutatnak az Adverticum adatai, ahol az előző év végén a különbség a nagyok között csupán 5 százalék a Firefox javára, bár az év közepe óta tartó harcban a Firefox előnye volt már 13 százalék is. A kicsik között mindkét adatsor tanúsága szerint a Google Chrome vezet, bár a StatCounter a három kisebb részesedését összesen 12, míg az Adverticum csak 8 százalékra teszi Magyarországon.
Érdekesség, hogy a világviszonylatban általában nem túl előkelő helyen szereplő Opera az orosz és ukrán felhasználók között rendkívül népszerű, vezető pozíciót tölt be, komoly versenyben a két naggyal, míg Fehéroroszországban és Grúziában 45 százalék feletti részesedés mellett csaknem verhetetlennek látszik. Elmondható az is, hogy a közép-kelet-európai régióban az alternatív böngészők még az európai átlaghoz képest is erősek. További megfontolásra érdemes, hogy a technikai területeken Európa-szerte véleményformáló erővel bíró Németországban a Firefox használat 60 százalék fölött áll, míg az Internet Explorer felhasználók aránya a 30 százalékot sem éri el.
Verziók szerinti bontás alapján a Net Application a maguk csaknem 21 százalékos részesedésével rendre az Internet Explorer 8-as, illetve 6-os verzióját mutatja, ezeket az élmezőnyben a Firefox 3.5 és az utóbbi időben sokat kritizált Internet Explorer 7 követi. A StatCounter a "világ legnépszerűbbje" kitüntető címet a Firefox 3.5-nek tulajdonítja, szoros versenyben az Internet Explorer 7-es és 8-as verzióival. Európában a verseny már közel sem annyira szoros, itthon pedig az első két helyen a Firefox 3.5-os és 3.0-ás verziója áll. Az Adverticum adatai szintén a Firefox 3.5 vezető helyét erősítik meg, bár ezt a két verzióban legfrissebb Internet Explorer követi, a 3.0-s Firefox pedig lecsúszik a dobogóról.
Két front is nyílt a közelmúltban a böngészők csatájában, amelyek meghatározó jelentőséggel bírhatnak a jövőbeni trendek alakulására. Az egyik a biztonság kérdésköre, ami a Google-t is elérő támadásokat követően került előtérbe - utóbbiakat az Internet Explorer egy biztonsági hibáját kihasználva hajtottak végre. A német kormányzat Szövetségi Informatikai Biztonsági Hivatala (BSI), miután a hibát a Microsoft is elismerte, az állampolgároknak az alternatív böngészőkre való áttérést javasolt a hiba javításáig, és a felhíváshoz később francia és az ausztrál kormány is csatlakozott.
Maga a Microsoft és például az Egyesült Királyság kormánya nem vélte szükségesnek a böngészők átmeneti cseréjét. Cliff Evans, a Microsoft brit leányvállalaténak biztonsági vezetője a TechRadarnak adott interjújában a fennálló hiba kockázatát minimálisnak ítélte a Firefoxból származó kockázathoz képest. Véleménye szerint más böngészőkkel szélesebb a problémák köre, a legbiztonságosabb böngészőként pedig az Internet Explorer 8-as verzióját jelölte meg. A hibát a Microsoft egy rendkívüli biztonsági frissítésben a hír napvilágra kerülésétől számított néhány napon belül javította, ugyanakkor mind a Mozilla, mind pedig az Opera a németországi letöltéseik ugrásszerű növekedéséről számolt be a német kormány bejelentését követő napokban.
A másik front a HTML5 szabvány egy alkalmazása körül rajzolódik ki. A szabvány lehetővé teszi videók lejátszását anélkül, hogy külön plug-int – mint amilyen a Flash Player is – kellene telepítenünk a böngészőhöz. A vita az alkalmazandó videótömörítési eljárás kapcsán bontakozott ki, mivel előbb a YouTube, majd a Vimeo is egy szabadalommal védett formátum (H.264) mellett tette le a voksát, mikor a kísérleti HTML5 lejátszó teszteknél ezt a kodeket alkalmazták.
Számos országban, ahol az Európai Uniótól eltérő szoftverszabadalmak léteznek, ez az eljárás általuk védett, így a jogszerű felhasználás csak licencdíj fizetése mellett lehetséges. Ezen túlmenően az eljárást jelenleg csak a Safari és a Google Chrome támogatja, illetve az Internet Explorer azzal a Google által terjesztett kiegészítővel, amelynek telepítéséről a Microsoft képviselője korábban úgy nyilatkozott, hogy csökkenti a böngészőjük biztonságát. Bár a HTML5 egyelőre még csak távlatilag létezik, meglepő az a koncepció, hogy egy nyílt szabványba egy jogvédett eljárást illesszenek, miközben létezik nyílt szabvány is ugyanerre a célra (Ogg/Theora).
Az egyes böngészők piaci részesedése 2009-ben (forrás: Adverticum)
A gyártók más és más viszonyban állnak saját termékükkel, más célokat fogalmaznak meg és más eszközöket választanak a megvalósításhoz. A Microsoft operációs rendszereinek integráns részeként hozza forgalomba az Internet Explorert, melynek fejlesztése bizonyos fokig kényszer is a gyártó számára, hiszen böngésző vagy éppenséggel levelezőkliens nélkül egy operációs rendszer ma már nemigen alkalmas a mindennapi használatra. Ugyanakkor ezt a technikai integrációt az Opera jogi oldalról támadta meg, mondván a Microsoft megpróbálja az operációs rendszerek területén meglévő erőfölényét kihasználva monopolizálni a böngészők piacát.
Bár a számok nem épp az ebbéli tevékenység sikeréről árulkodnak, az Európai Bizottság mégis a redmondi cég ellenében foglalt állást, így még az is felmerült, hogy a Windows 7 böngésző nélkül kerül forgalomba. Végül a Microsoft ígéretet tett, hogy olyan megoldást épít operációs rendszereibe, amely lehetővé teszi az alternatív böngészők telepítését az Internet Explorer mellett - vagy helyett. Az 5 évre szóló kötelezettségvállalás révén a cégnek sikerült elkerülnie a kilátásba helyezett 6 milliárd dolláros büntetést.
A Google nem csupán egy böngésző létrehozását célozta meg – enélkül az internetes óriáscég tényleg nehezen képzelhető el –, de egy olyan Linuxon alapuló, nyílt forrású operációs rendszerét is, ami kizárólag webes alkalmazások révén nyújtja szolgáltatásait. Ennek fényében úgy tűnik, hogy a böngésző jelentős részben a Google a software-as-a-service (SaaS) koncepcióra épülő internetes üzleti stratégiájának eszköze, és nem öncélú fejlesztés. Egyébiránt a Google Chrome OS névre keresztelt rendszerének stabil változatát a 2010 második felére ígéri. A Mozilla nem csupán a Firefox, de többek között a Thunderbird levelező kliens vagy a Sunbird nevű naptárszoftver gyártója, böngészőjével pedig már csaknem hat éve erősíti a szabad szoftver és nyílt forrás jelenlétét a piacon.
Végezetül azt is érdemes megemlíteni, hogy a böngészők harca bizonyos mértékig az operációs rendszerek harca is. Ennek fényében nem erősíti a Microsoft pozícióját, hogy az Internet Explorer a 6-os verzió óta kizárólag Windows platformokra érhető el, míg a trónkövetelők mind az Apple operációs rendszerét, mind pedig a Linux-alapú rendszereket támogatják.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak