A végéhez közeledik Brüsszel és a Google jó ideje fennálló jogvitája, hírek szerint a felek eljutottak a "kölcsönös megértésig". Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Google jelentős változtatásokra hajlandó üzleti gyakorlatában, csakhogy elkerülje a nagyösszegű büntetéseket és a hosszadalmas pereket, mint amikkel a kilencvenes években a Microsoftnak kellett szembesülnie.
Néhány napon belül nyilvánosságra kerülhet az Európai Unió és az amerikai keresőóriás között fennálló jogvita lezárásának a mikéntje – értesült a Financial Times. Ha így lesz, ezzel végre pontot lehet tenni a hónapok óta húzódó adok-kapokra Brüsszel és a Google között, miután a brit üzleti napilap tudni véli, hogy az amerikai cég épp az unió által tavasszal bejelentett határidő lejárta előtt ajánlotta fel "rendezési tervét" az ügyben.
A versenypiaci szabályok megszegése miatt már számtalan vállalat nyújtott be panaszt a keresőóriás ellen Brüsszelnél, vagy az egyes tagországok helyi hatóságainál. A legtöbb vád Németországban fogalmazódott meg. Mint néhány hónapja a Bitport is megírta, az év elején egy hónap alatt három antitröszt-támadást kapott, ebből egyet a Microsoft, egyet az Euro-Cities AG térképszolgáltató, egyet pedig két médiakiadó indított. A kiadók vádja az volt, hogy a Google jogtalanul jelenít meg máshonnan származó hírrészleteket a Google News oldalon. A Microsoft a Google hirdetési szolgáltatásai előtt elfogadandó szerződések versenyellenes mivoltát kifogásolta, az Euro-Cities pedig a Google Maps ingyenességében látja a hibát, ami így ellehetetleníti a konkurencia fizetős megoldásait.
Nagy a tét ■ A brüsszeli illetékesek a panaszokat hosszasan vizsgálták az elmúlt hónapokban. Egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy vajon igaz-e, hogy a Google a keresőeredményekben a konkurensek rovására a saját termékeit helyezi-e előtérbe? Valóban engedély nélkül másol be tartalmakat más weboldalakról, továbbá hogy erőfölényével visszaélve ráveszi a hirdetőket, hogy ne használják más keresőrendszer reklámszolgáltatásait, illetve szolgáltatási szerződéseivel lényegében röghöz köti a hirdetőket, hogy azok ne vigyék át kampányaikat a Google riválisaihoz? A tét nagy, hiszen felmérések szerint a Google uralja az európai keresőpiac 90 százalékát, miközben részesedése az amerikai piacon csak 60 százalékos.
A Financial Times értesülése szerint azután következett be áttörés a jogvitában, hogy a Google az általa tett engedményeket nemcsak a számítógép alapú keresésekre vállalta be, hanem a mobileszközökre is. Ugyanakkor az ügynek még várhatóan nem lesz azonnal vége, mert a brüsszeli illetékesek külön eljárásban kívánják a továbbiakban azt vizsgálni, hogy a Google versenyellenes magatartást tanúsított-e androidos mobitelefonos és táblagépes operációs rendszerével.
A vitás ügyek lezárásával kapcsolatban további részleteket egyik fél sem kívánt nyilvánosságra hozni, de az egyik uniós szóvivő jelezte a New York Times-nak, hogy a brüsszeli bizottság jó alapnak tekinti a Google megegyezéses javaslatait a további tárgyalások folytatásához.
Máshol is szemet szúr ■ A Google többfrontos harcot vív, a versenyszabályok feltételezett megsértése miatt trösztellenes vizsgálatok folynak ellene Dél-Koreában, Indiában, Nagy-Britanniában. Mindeközben perek várnak rá az AdWords üzleti gyakorlatával kapcsolatban Franciaországtól az Egyesült Államokig.
Brüsszel versenyjogi biztosa,
Joaquin Almunia pragmatistának tartja magát, aki igyekszik mielőbb megállapodásra jutni abban a technológiai szektorban, amelyben a cégek és a termékek gyorsabban fejlődnek, mint ahogy a hatóságok reagálni tudnak az ügyeikre. Szakértők ugyanakkor tanulságként azt is megjegyzik, hogy többet érhet egy megállapodás, mint a kirótt büntetések, amire épp a Microsoft lehet a példa. Hiába vetettek ki annak idején a redmondi óriásra komoly pénzbírságokat, ezeknek vajmi kevés hatásuk lett a cég pénzügyi teljesítményére.