Idei első negyedéves pénzügyi jelentése érdekesre sikeredett a Google-nek. Most már trendszerűen apad az átkattintásokért fizetett átlagár, ám összességében nőttek a bevételek.
Sokan örülnének, ha olyan gondokkal kellene szembenézniük, mint most a Google-nek. Az alapvetően a hirdetési bevételekből generálódó forgalom éves összehasonlításban 24 százalékkal nőtt az idei első három hónapban. A 10,65 millárd dollárból ugyan a hirdetési partnereknek átutalt jutalék miatt ez valójában "csak" 8,14 milliárdos árbevételt jelent, de még így is hajszálnyival több folyt be, mint arra az elemzők előzetesen számítottak. Az egy részvényre vetített eremény szintén kedvezőbb lett a piaci várakozásoknál, hiszen a jósolt 9,64 dollárhozképest 10,08 dollárt tudott felmutatni az informatikai óriás.
Nem mindenért lehet mosolyogni...
Többet kevesebbért ■ Ha csak a fenti alapadatokat nézzük, nehezen érthető, hogy miért maradt szinte változatlan a Google árfolyama a gyorsjelentést követő órákban. Ennek egyik oka lehet az a bizonytalansági tényező, amit a Google hirdetési átlagárának immár trendszerű csökkenése jelent. Míg az
előző periódusban 8, ezúttal 12 százalékkal esett vissza éves összevetésben az egy kattintásért fizetett átlagos ár. Ez annak ellenére problémás lehet, hogy ezzel párhuzamosan darabszámra sokkal nagyobb mértékű, 39 százalékos bővülés volt tapasztalható.
A hirdetési árak csökkenés azért sem jó hír a cégnek, mert a mobil eszközök elterjedésével arányaiban egyre több megjelenés realizálódik okostelefonokon, táblagépeken, ám a mobilos hirdetések jelenleg olcsóbbak a hagyományos számítógépes reklámoknál. Igaz, a Google-nél úgy látják, amint érettebb stádiumba lép a mobil hirdetési piac, az ottani átkattintási árak is megközelítik, sőt akár meg is haladják majd a számítógépek képernyőjén elhelyezett reklámok költségét.
Mínuszban a Plus ■ További problémát jelenthet a Google számára, hogy csak nem akar látványosan beindulni a szolgáltatásait egy platformra terelő terméke, a Google+. Bár már 170 milliós felhasználói számot emlegetnek, ez inkább csak egy trükkösen feltupírozott marketingadat, mint valós, aktív közösség. Ebbe a 170 millióba például olyanok is beletartoznak, akik nem is nyitják meg a Plust, csak "pluszosított" felhasználói fiókjukba bejelentkezve a cég más szolgáltatásait (Gmail, YouTube stb.) használják. A keresőóriás számára láthatóan fontos lenne, hogy erőre kapjon ez a terület. Kiváló példát szolgáltat erre az éppen tegnap végrehajtott alapos
kezelőfelületi átalakítás.
A "jó, de mire megyünk vele" érzése hatja át a cég mobil operációs rendszerét, az Androidot is. Itt a sok gyártó által készített megannyi olcsó és középkategóriás eszközök a sok lúd disznót győz stratégiával elsöpörték az egykori első Symbiant és az önmagában nagyon erős, ám mégis csak egyetlen telefonhoz köthető iOS-t. Az okostelefonok piacán elért több mint 50 százalékos jelenlétet azonban nem sikerült eddig megfelelő arányban pénzre váltani. Az Apple alkalmazásboltjában például
tízszerannyi a fizetős appok aránya, mint a Google Play kínálatában, miközben az androdos 2 dolláros átlagár messze elmarad az iOS 3,8 dolláros nívójától.
Titánok harca ■ Amennyiben ezeken a problémákon úrrá tud lenni a keresőóriás, akkor az elkövetkező pénzügyi jelentések a mostaninál is szebben és egyértelműbben alakulhatnak. Ha nem, akkor például az Apple vagy a
keresője javításán gyaníthatóan dolgozó Facebook előtt az eddiginél is nagyobb játéktér fog nyílni.