Értesüléseink szerint több tízmilliárd forintos beruházással a belga KBC bankcsoport hozzánk költözteti az egész régiót kiszolgáló szervertermeit. A jövőben még több multi dönthet hasonlóan.
Csak legyintenek már a legtöbben, amikor arról hallanak, hogy Magyarország rövid időn belül ilyen vagy olyan nagyhatalommá válhat a gazdaság valamely területén. Az utóbbi két évtizedben többször is kiderült, hogy e vágyálmok messze vannak a valóságtól. Jó példa erre a régiós pénzügyi központtá válás vissza-visszatérő ábrándja. Az utóbbi hónapokban egyre többször hangzik el az informatikai iparág szereplői részéről, hogy hazánk a térség adatközpont-szolgáltatási centrumává válhat, és bár a fentebb említettek miatt itt is ajánlatos az óvatosság, a nemzetközi trendeknek és néhány hazai sajátosságnak köszönhetően mégis nekünk állhat a zászló.
Hazai szerverterem. Magyarország egyik vonzereje, hogy az „infosztráda” az autópályák mellett húzódik, ha tehát egy helyszín jól megközelíthető szállítás szempontjából, akkor
ez informatikai oldalról is igaz. Fotó: Kőhalmi Péter
Erősödő elvárások ■ Az elmúlt évtizedekben a vállalatok jellemzően saját szervertermeket alakítottak ki informatikai igényeik kiszolgálására. Az IT rendszerekkel szemben azonban egyre magasabbak a rendelkezésre állási és a biztonsági elvárások, s ezeknek házon belül a cégek egyre drágábban tudnak csak megfelelni. A technológiák is sokat fejlődtek, így a sok helyen akár egy évtizede felépített adatközpontok mára teljesen elavultak. Az egyre nagyobb sávszélességnek és a szerver-virtualizációs technológiáknak köszönhetően viszont már akár több ezer kilométer távolságból, fizikailag azonos szerveren működtethetők a régiós vagy globális vállalatok különböző országokban használt alkalmazásai.
Az előrejelzések szerint ráadásul az adatközpontok terén még évekig gyors bővülés várható, miután szerte Európában jelentős fejlesztések kezdődtek. A multik a több európai országban működő szolgáltató központjaikhoz (shared service center – SSC) szükséges szervertermeket egy vagy több régiós centrumba koncentrálják. Vannak olyan nagyvállalatok, ahol ezt már meglépték. Így például az Alcoa vagy a Citigroup évekkel ezelőtt nemzetközi IT szolgáltató központot hozott létre Magyarországon.
Hasonló folyamat zajlott le az elmúlt években az itthon a K&H Bank révén jelen lévő belga KBC-csoportnál is, ahol még 2005-ben született döntés arról, hogy az egyes országokban a kiszolgáló egységeket külső szolgáltatóba szervezik ki; így történt az IT esetében is. Ugyanakkor a csoport által használt közép- és kelet-európai géptermek egy része nem felel meg a mai, szigorúbb elvárásoknak. Jelenleg fontos szempont például a természeti katasztrófákkal, árvizekkel vagy éppen a terrorfenyegetésekkel kapcsolatos kockázatok elemzése is. A KBC ezért úgy döntött, hogy a két fő működési területén – Belgiumban, illetve Közép- és Kelet-Európában – regionális termeket hoz létre.
A régióban rengeteg helyszínt megvizsgáltak, s ezek műszaki megfelelősége – így például az áramellátás biztonsága – alapján a magyarok kerültek a dobogó felső fokaira. Értesüléseink szerint az adatközpontokat végül Törökbálinton és Baracskán építették meg, egyelőre 1000-1000 négyzetméteren, de komoly teret hagyva a bővítésnek. (A szervertermeket a folyamatos működés érdekében, jellemzően két távoli helyszínre telepítik, így akár még egy természeti katasztrófa miatt sem áll le a vállalati informatikai működés.) A használatba vételi engedélyt várhatóan februárban kapják meg, ezután következhet a tesztidőszak, majd az éles működés, illetve ekkor jelentik be hivatalosan is a nagyberuházást.
Piaci becslések szerint beruházás összértéke – beleértve az informatikai eszközöket és a hálózatokat – több tízmilliárd forintra rúg. Már 2010-ben 40 főt foglalkoztatott a még el sem indult részleg. Úgy tudjuk, a piaci szolgáltatók helyett a „visegrádi négyekben” működő KBC-érdekeltségek költöznek ide, sőt egy balkáni országot is tőlünk szolgálhatnak majd ki.
Előnyök és hátrányok ■ Az IT szakértők szerint a magyarországi közmű-infrastruktúrának van néhány olyan eleme, amely a régió más országaiban sehol nincs meg együtt. Nálunk az „infosztráda”, azaz a szélessáv az autópályák mellett húzódik, ha tehát találnak két olyan helyszínt, amely jól megközelíthető szállítás szempontjából, akkor ez informatikai oldalról is igaz. Az áramszolgáltatók privatizálásakor úgy alakult, hogy Budapest környékén több szolgáltató is megfelelő kapacitásokkal rendelkezik egy ilyen „energiafaló” adatközpont ellátásához. Nem így a környező országokban: például még Prága környékén is nehézségekbe ütközik a garantált áramellátás.
Emellett Magyarországon még ma is ki lehet fogni viszonylag olcsó telket az autópályák közelében, ennek megfelelően a KBC is jó áron tudott hozzájutni a központokhoz szükséges területekhez. Hátrányunk viszont a bürokrácia. A szóban forgó KBC-beruházás esetén például hónapokig csúszott a használatba vételi engedély kiadása.
Magyarország azt a helyzetet is a javára fordíthatja, hogy Nyugat-Európában az adatközponti fejlesztések gátja lehet a szén-dioxid-kibocsátási kvótákról az EU által is elfogadott kiotói egyezmény. „Mivel az adatközpontok sok energiát fogyasztanak, kiszolgálásuk drága a kvótákat maximálisan kihasználó országokban” – állítja
Major Gábor, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja. Szerinte az utóbbi években hazánkba költözött közel száz nemzetközi közös szolgáltatóközpont (Shared Service Center - SSC) is további vonzerőt gyakorol, mert azokat így fizikailag közelről lehetne kiszolgálni.
A megfelelő sebesség, a sávszélesség és a szakértelem biztosításának érdekében a nemzetközi cégeknek 500–1000 kilométerenként indokolt komoly adatközpont infrastruktúra kiépítése, ilyen szempontból hazánk Ausztriával és még néhány közép- és kelet-európai országgal versenyez a beruházásokért.
Serkenteni lehetne ■ Az adatközpontok építését az IVSZ szerint a jogszabályi és az üzleti környezet fejlesztésével az állam is tudná támogatni. Akár a rájuk jutó villamosenergia-költségek adminisztratív csökkentésével, két-három éves – vagy akár teljes – adókedvezmény megadásával. A kiesett adóbevétel pedig a foglalkoztatás növekedésével és a beruházás létrejöttével kompenzálható. Emellett a vámszabad területek analógiájára az adatparkok üzemeltetőinek akár a hazai jogi környezet alóli részleges mentességet is fel lehetne kínálni.
A nemrég nyilvánosságra hozott Digitális Magyarország Cselekvési Terv ugyan nem említi az adatközponti beruházások támogatásának szükségességét, ám kimondja: biztonságos központi szervertermet kell építeni a kormányzati informatika kiszolgálására. Úgy tudjuk, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban már vizsgálják annak lehetőségeit, miként lehetne a regionális adatközpontok hazánkba települését kedvezményekkel serkenteni.
(A cikk a Figyelő 2011/4. számában jelent meg.)
