Mi egymásnak írunk - idézte az Economist brit gazdasági hetilap vezető szerkesztőinek egyikét Andrew Rashbass, az Economist Group vezérigazgatója Berlinben, az üzleti analitikára specializálódott SAS szoftvercég konferenciáján. Ezzel a mondattal illusztrálta azon kijelentését, mely szerint a példányszámát tíz év alatt megduplázó lapnál nem kutatják az olvasók elvárásait. Nekik ugyanis megvan az elképzelésük arról, hogy az embereknek mit szükséges megtudniuk.

Ennek hallatán meg is hökkent a közönség, amely a vevők és ügyfelek óhajának, szokásainak mind pontosabb kifürkészéséhez szokott, abban a tudatban, hogy a cégek sikerének ez a fundamentuma. - Néhány briliáns elme képes így is sikeres lenni, például ilyennek mondható Steve Jobs is az Apple-nél - kommentálta Rashbass kijelentését a Figyelő kérésére Thomas H. Davenport, az amerikai Babson College professzora, több analitikai témájú sikerkönyv szerzője. Hangsúlyozta azonban, hogy a legtöbb esetben jobban teljesít az a szervezet, amelyik odafigyel az ügyfeleire, gyűjti róluk az információt, majd elemzi azokat, hogy mindenkinek azt kínálja, amire igénye van.

Robbanás előtt | Az üzleti analitika azonban ennél jóval többre képes. Tradicionálisan a kereskedelemben, a telekommunikációban és a pénzügyi szférában használták leginkább, de a digitális korszak jócskán kitágította az alkalmazási kört. - Nő a felhasználás a közlekedésben, a logisztikában, a gyógyszeriparban. Az egészségügy is az analitikai átalakulás küszöbén áll – mondta Davenport. Például betegcsoportok adatait elemezve kiderül, mikor melyik gyógymód használ jobban. Arra a megjegyzésre, miszerint ez adatvédelmi problémákat vet fel, a professzor úgy reagált, hogy annak megértéséhez, melyik gyógymód használ igazán, nincs szükség a páciens nevére. "Gyógyszerek kipróbálásánál eddig is folytattunk ilyen elemzéseket. Ennek szabályozása igen szigorú az Egyesült Államokban, és ez nem gátolja a munkát."

Egyes emberek gyógyításánál is hasznos az analitika. "Ha például egy betegről gyűjtik és elemzik a vércukorszint adatokat, akkor az eredményt közölni lehet az orvosával, de akár az inzulin fecskendőjével is. Saját maga pedig eldöntheti, mit egyen, és mit ne. Ezzel megelőzhető, hogy kórházi kezelésre legyen szüksége" – mutatott rá Mikael Hagström, a SAS Európáért, Közel-Keletért, Afrikáért és Ázsiáért felelős alelnöke.

Nagy jövő előtt áll az analitika a közbiztonság megőrzésében, a terrorcselekmények megelőzésében is. Nem véletlen, hogy a SAS – mint azt a berlini konferencián bejelentették – felvásárolta a brit Memex céget, amely globális piacvezető ezen a részterületen. "A különböző biztonsági szervek adatbázisainak együttes elemzése kiemelkedő sikerekkel kecsegtet" – emelte ki Ian Manocha, a SAS Nagy-Britanniáért és Írországért felelős ügyvezető igazgatója, a Memex új elnöke. "Ritkán beszéltünk róla, de a SAS-nak már eddig is nagy biztonsági elemző üzletága volt, például pénzmosás felderítésére. A fúzió után sokkal nagyobb, országos méretű projekteken dolgozhatunk" – tette hozzá Hagström.

Segítség a kormányoknak | Az analitika segítheti a kormányzati döntéseket is, mert például meg lehet nézni, milyen hatással lenne az, ha a munkanélküliség elérné mondjuk a 18 százalékot, vagy ha az euró/dollár árfolyam 1,10 vagy 1,30 lenne. Különböző forgatókönyveket lehet így készíteni. Ez megnöveli a döntések biztonságát, és azok jobban is kommunikálhatóak.

Mint e példák is mutatják, bővül a társadalmi célú felhasználás. Felmerül azonban a kérdés, hogy ebben nem gát-e a kezdeti nagy ráfordítás. Ám a SAS alelnöke szerint az analitika nem drága, ráadásul azonnali megtérülést hoz. Így történt a Fülöp-szigeteken is, ahol a forgalmi adó beszedésének hatékonyságát növelték meg azáltal, hogy összevetették a vételi és az eladási bevallásokat, továbbá a vámhivataltól kapott adatokat. Az ottani adóhivatal rögtön az első évben 6 milliárd pesó (114 millió dollár) többletet szedett be azáltal, hogy a valósnál kisebb fizetési kötelezettséget tartalmazó bevallásokat talált. Ez a befektetés 400 százalékos megtérüléssel járt. Hagström szerint a társadalmi célú felhasználást inkább az akadályozza, hogy a politikusok nem tudják, mi fán terem az analitika.

Igaz, előfordul, hogy a matematikához sokkal közelebb álló szakmák képviselői sem veszik komolyan e lehetőséget. A Siemens mérnökei voltak azok, akik nem tudták felmérni az analitika jelentőségét, amikor a groningeni gázmezőnél – azon a télen, amikor az oroszok nem adtak elég gázt Európának – sorra robbantak le a hatalmas terhelésnek kitett gázturbinák. Javításuk 10 millió dollárba került. A SAS analitikai módszerekkel megjósolta, melyik turbina mondja fel a szolgálatot legközelebb, de jóformán meg sem hallgatták őket.

- Megjósoltuk az első lerobbanást, aztán a másodikat, és csak amikor a harmadikat is megjósoltuk, akkor szakítottak tíz percet arra, hogy ránézzenek a számításokra. Ekkor jöttek rá arra, hogy ez megtakaríthat nekik 10 millió dollárt – mesélte Hagström, aki szerint az analitika annyira olcsó, hogy kis- és középvállalatok számára is elérhető. A SAS-nak is van e kör számára készített rendszere, amely kevesebbe kerül, mint a Microsoft Office.

Ha nincs elég adat, ott az internet | Az informatika korában szinte mindenki hatalmas digitális lábnyomot hagy maga után naponta. Mint Jim Davis, a SAS marketingvezérigazgató-helyettese a konferencián megjegyezte, több az adat, mint amennyit tárolni vagyunk képesek. A cégeknél is olyan adathalmaz keletkezik, amelyet analizálni lehet, ami pedig nincs meg, az pótolható az internetről.

Erre Mikael Hagström a KDDI japán telekom cég példáját hozta fel, amely zenét akart árulni. Egy ilyen vállalat sokat tud az ügyfeleiről, de nem ismeri a zenei ízlésüket. Viszont megtalálhatja ezt a közösségi médiában. Ehhez a nyilvános adatbázishoz fordult a KDDI is, hogy kiderítse, milyen típusú emberek milyen zenét szeretnek. Aztán a saját adataikból kielemezték, kik lehetnek barátok, és azzal az egyszerű feltételezéssel éltek, hogy ők ugyanolyan zenét kedvelnek. Kiemelkedő bevételt értek el így.

(A cikk a Figyelő 2010/26. számában jelent meg.)