Törökország – ahol jelenleg több weblapot tiltanak, mint bármelyik európai országban – a múlt héten jelentette be, hogy blokkolja a Google néhány szolgáltatását és több ezer másik oldalt, köztük az eddigi korlátozások megkerülésére használt proxy szervereket. Az országban a YouTube videómegosztó ugyanis már régóta tiltólistán van, miután jó két évvel ezelőtt egy Musztafa Kemal Atatürköt gyalázó videó jelent meg a rendszerben. A bevált gyakorlat szerint kérhették volna a film eltávolítását, ám egy isztambuli bíróság döntése alapján inkább országszerte letiltották az oldal elérését.

Szabályozás fűnyíróelven | Miután a bírósági döntések teljes mértékben megfelelnek a helyi törvényeknek, szó sincs önkényes lépésekről – ami természetesen nem szépíti meg  az archaikus török szabályozást. Abdullah Gül török kösztársasági elnök már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy Törökországban az uniós elvárásoknak megfelelően szólásszabadság van. Gül most is állást foglalt a korlátozás ellen: "Természetesen ilyen tiltásoknak nem lenne szabad létezniük az országban. Ha új törvényre van szükség, akkor azt meg kell hozni" – idézi a török elnököt a Deutsche Welle. Erre azonban az isztambuli Bilgi egyetem médiaprofesszora, Haluk Sahin szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben sor kerül. "Senki nem mozdítja a kisujját sem, még ha látja is a problémát, és nem tesz lépéseket a megoldás irányában. Az ellentmondás igen kínos Törökországra nézve" – állapítja meg Sahin.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) már jó ideje élesen kritizálja a törököket, mint ahogy Richard Howitt, az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottságának alelnöke is vizsgálatokat ígért az EU-aspiráns Törökországot illetően. (Idén Péccsel és Essennel együtt Isztambul viseli az "Európa kulturális fővárosa" címet; örömteli, hogy Pécsett legalább a YouTube elérhető.) Sahin azonban arra is rávilágít, hogy a törököknél az internetes cenzúra mélyen gyökerező mentalitás következménye: hagyományaik között nincsenek olyan liberális elemek, amelyek szerint az önkifejezés szabadsága a civilizált élet alapfeltétele volna, így jogalkotásuk időnként óhatatlanul szembe megy a globális fősodorral.

Elnyomás vagy kultúrsokk? | Míg a törököknél a büntetőtörvénykönyv elhíresült 301-es cikkelye alapján tiltanak le weboldalakat vagy állítanak bíróság elé újságírókat, addig a múlt héten Pakisztán és Afganisztán iszlámellenesnek nyilvánított tartalma miatt blokkolt weblapokat. A francia AFP hírügynökség szerint Pakisztánban két tucat oldal – köztük a Yahoo, a Google, az MSN, a Hotmail, a YouTube, az Amazon és a Bing – került feketelistára, míg a Facebook a múlt hónapban kapott két hetes "kiállítást" egy Mohammed prófétáról szóló rajzverseny miatt. Afganisztánban ennél nagyvonalúbb elképzeléssel álltak elő: a kommunikációs minisztérium minden tartalmat (nem feltétlenül teljes oldalakat) szűrni akar, ami alkohollal, társkereséséssel, ismeretségi hálózati szolgáltatással, szerencsejátékkal, pornográfiával kapcsolatos. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) beszámolója szerint a Facebook, a Gmail, a YouTube vagy a Twitter országszerte elérhetetlenné vált, a távközlési szolgáltatók pedig a minisztériumhoz irányítanak minden érdeklődőt.

Érdemes megjegyezni, hogy tíz éve még áram is csak kevés helyen volt Afganisztánban, újabban viszont már azt prognosztizálják, hogy három éven belül minden második ember valamilyen módon hozzáfér majd a világhálóhoz. Tavaly 25 százalékkal növekedett a webes felhasználók száma, míg a tálibok korábban magát az internetet nyilvánították nemkívánatosnak annak erkölcstelen és iszlámellenes tartalma miatt. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy Törökországgal, Pakisztánnal és Afganisztánnal egyre több állam sorolja magát önként a Burma, Észak-Korea, Thaiföld, Irán és Kína fémjelezte "elit klubba".

Persze az állami beavatkozás nem muszlim vagy általában ázsiai sajátosság, amire Ausztrália vagy Franciaország is példát szolgáltat. Az ausztrálok tulajdonképpen egy állami tűzfal mögül érik el a világhálót, és a helyi médiahatóság nem csak az oldalak szűréséről dönt, de a tiltott webhelyekre mutató hivatkozásokért is komoly bírságot szabhat ki; a franciáknál egy – formálisan a kreatív tartalmak védelmét célzó – internetkapcsolat-megvonást is lehetővé tévő jogszabály borzolja a kedélyeket. Idehaza még nem lépett életbe ehhez hasonló szabályozás, bár ötleteink nekünk is vannak. Az előző országgyűlés kulturális bizottságában a pornográf vagy "uszító tartalmakat" sújtották volna külön járulékkal (igaz, a bizottság elnöke elismerte, "szerinte ez technikailag nem megoldható"), míg az idei slágerről, a bloggerek lajstromozását is meglebegtető médiatörvényről később szavaznak.