Dave Evans, a Cisco jövőkutatója jóvoltából már bemutattunk öt olyan technológiai újdonságot, amelyek ma még végleges formában nem léteznek, de tíz év múlva már a valóságban is működőképesek, vagy akár megszokottak lesznek. Most a futurológus tíz jóslatának második fele következik, talán még jobban a tudományos fantasztikum felé kalandozva.

A napra lehet nézni... ■ Az emberi populáció növekedése megállíthatatlan: Evans szerint az elkövetkező húsz évben átlagosan havonta épül fel valahol egy egymilliós város, vagy annak megfelelő városrész. A Föld legnagyobb energiafelvételét pont a városok igénylik, amelyeket manapság különféle erőművek látnak el, legfőképp valamilyen nyersanyagra (például szénre) vagy épp az atomenergiára alapozva. A természetes energiaforrásokat már jóval kevesebben használják, pedig a jövőkutató szerint a mostani és majdani városok összes energiaigényét ki lehetne elégíteni pusztán napenergiával.


Evans számításai alapján 25 "szupererőmű" jöhetne létre, melynek mindegyike körülbelül 93 négyzetkilométeren sorakoztatna fel napcellákat. Ha ezt összevetjük azzal a 170 ezer négyzetkilométernyi esőerdővel, amit évente irtanak ki, látható, mennyire elenyésző helyre lenne szükség ahhoz, hogy a teljes földi energiaszükségletet kielégíthessük. A szakember ráadásul úgy véli, egy ilyen erőművet három év alatt fel lehetne építeni, ráadásul ez a most folyó kutatások fényében még hamarabb is megvalósulhat. Az Oregoni Állami Egyetemen ugyanis már sikeresen zajlott le egy olyan kísérletsorozat, ahol napcellákat tintasugaras nyomtató segítségével állítottak elő kifejezetten olcsó és környezetkímélő módon.

Nyomtass egy teát két cukorral ■ Már ma is egyre több olyan fizikai "dolog" létezik, amelyet egyre többen ültetnek át virtuális változatba, gondoljunk csak az e-könyvekre. A három dimenziós nyomtatás viszont teljesen megváltoztathatja a "virtuális" és "fizikai" fogalmak közötti összefüggést.

A bizonyos szinten már ma is létező technológia végcélja a Star Trek filmekben látható replikátor mintájára egy olyan módszer kifejlesztése, ahol szerszámoktól ennivalón át az ékszerekig bármit kinyomtathatnánk térbeli, tökéletesen használható formában. Az elmélet pedig, ha belegondolunk, gyermekien egyszerű. Vegyünk egy nyomtatót, amely nem papírlapra nyomtat egy rétegnyi tintát, hanem például egy munkafelületre valamilyen fémet. Az első réteg után nyomtassunk egy másodikat, majd egy harmadikat egy megadott térbeli minta alapján: egy idő után a rétegekből összeáll egy tökéletes, kézzel fogható kéziszerszám.


Evans a Las Vegas-i bemutatón már ilyen technológiával készült egyszerű eszközöket is körbeosztogatott, amelyek az egyszerűség kedvéért műanyagból készültek. Kinyomtatott biciklilánc és egymásba ágyazott fogaskerekek kerültek a kezünkbe, és valóban szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy ezeket a több darabból álló, mozgó, működő eszközöket így, egy az egyben egy nyomtató hozta létre, semmilyen utólagos összeszerelést nem igényeltek.

A jövőben már csak a pontos anyaghasználat és a tökéletes háromdimenziós modellezés finomítása a feladat, így nem lesz elképzelhetetlen akár egy étel kinyomtatása sem. A Wake Forest Intézetben idén már élőben mutatták be, hogyan lehet egy emberi vese egyes működőképes, beültethető alkotórészeit nyomtatással létrehozni.

Én, a robot ■ Fizikai és virtuális robotok szintén akadnak már mindenfelé, akár az interneten is. Animált, emberszerű karakterek képesek felfogni és értelmezni beszédben adott parancsokat, vagy akár tanult viselkedésformák alapján reagálni különféle helyzetekre. 2020-ra Evans szerint a robotok már fejlettebbek lesznek az embernél.

Az IBM Blue Brain nevű 10 éves projektje most is folyik, ennek keretében a lehető legpontosabban szeretnék emulálni az emberi agyat hardver és szoftver segítségével. Evans szerint az évtized végére ebből a kísérletsorozatból akár egyfajta mesterséges tudat is kifejlődhet.

2025-re a szakember már azt jósolja, hogy a robotok száma meghaladja az emberekét. Persze ne gondoljon senki feltétlenül emberformájú, sétáló androidokra, hisz a robotok jó része virtuális "lény" lesz, amelyek valamilyen munkafázisra, funkcióra specializálva működik majd egyfajta irányított intelligenciaként, míg mások fizikai formában, de szintén valamilyen részfunkciót ellátva dolgoznak majd. Evans legvadabb jóslata szerint 2035-re a robotok akár teljesen képesek lehetnek kiváltani mindennemű emberi munkavégzést - igaz, ennek társadalmi, szociális és gazdasági hátterét érdekes lenne külön is vizsgálni.


Újranövő lábak ■ Bár sokan még ma is sci-fiként gondolnak a beépített műszervekre, ezek már jó ideje a valóság részei, a szívritmusszabályzótól már eljutottunk a működő műszívig, és megannyi más "alkatrész" képes helyettesíteni a hiányzó vagy rosszul működő emberi szerveket. A közeljövőben ráadásul az emberi "alapanyagból" újranöveszthető szervek technológiája veszi át ezen eszközök szerepét.

A nanotechnológia és a biológia összeházasításával a hibás szervek akár a testen belül is megjavíthatóak vagy újrakreálhatóak lehetnek, ilyenkor nanorobotok irányítják a regenerálódás folyamatát. Evans szerint akár arra is lehetőség nyílhat, hogy teljesen lebénult emberek járjanak, mozogjanak újra azáltal, hogy a nanorobotok újraépítik a sérült gerincet, idegrendszert és egyéb szerveket.


Istent játszani ■ Ahogy Stephen Hawking is megfogalmazta, az emberiség lassan belép egy új időszakba, amelyben saját magunk irányítjuk az evolúciónkat. Az előző pont, tehát a nanotechnológia és a biológia ugrásszerű fejlődése ugyanis már nem csak a gyógyítást, hanem az emberi szerkezet fejlesztését és kiterjesztését is szolgálhatja a közeljövőben.

2009 júliusában spanyol tudósok felfedezték a fotografikus memória mesterséges előállításához szükséges alkotóelemeket. Fél évvel később olasz és svéd tudósok publikálták kísérletük eredményét, amelyben egy olyan teljesen mesterséges kezet alkottak meg, amely képes tapintási érzéseket közvetíteni. 2010 márciusában kifejlesztették a vakok látását visszaadni képes retinaimplantátumot, idén júniusban pedig Texasban egy olyan mesterséges szív prototípusa készült el, amely pulzus nélkül képes áramoltatni a vért kihagyások, vérrögök nélkül.

Innen már csak egy ugrás az, hogy az újfajta megoldásokat ne csak az általános emberi kondíció és funkcionalitás visszaállítására, hanem kibővítésére is használják: jöhetnek az infravörös vagy ultraibolya tartományban látó szemek, a többet bíró izmok és a kémfülek.

Evans bemutatója végén beszélt a Ray Kurzweil által 2054-re tett szingularitás elméletéről is: a tudós szerint ez lesz az az év, amikor az ember és gép egy új fajjá olvadhat össze. A Cisco jövőkutatója ezen a téren nem látja ilyen gyorsnak a fejlődést, de ha a két cikkünkben felsorolt jóslatoknak csak a fele is valóra válik tíz éven belül, már akkor is egy fantasztikus filmben érezhetjük majd magunkat.