Midőn Jeffrey Marchant, az angliai Hove városka lakója bekapcsolja otthon a számítógépét, a falon elhelyezett speciális digitális eszközön azonnal 100 egységet ugrik a számláló. Ez a fali készülék nem más, mint a villanyóra beltéri kijelzője. Jeffreynek tulajdonképpen a saját villanyórája szól, hogy tudjon róla, a pillanatnyi áramfogyasztása 300-ról 400 wattra ugrott. Ha eléri az 500 wattot, akkor hangjelzést is ad, ilyenkor a férfi általában gyorsan lekapcsol valamit. A Hove-ban végzett kísérletben azt tapasztalták, hogy az ilyen „okos mérőórával” ellátott háztartásokban az energiafogyasztás lényegesen csökkent.

Eltekintve attól, hogy az okos villanyóra könnyen okoskodóvá válhat – amikor például sms-t küld a családapának, hogy a gyerek otthon már órák óta a játékkonzolját nyüstöli –, az intelligens mérésnek számos előnye lehet. A háztartások például fizethetnék az áram-, gáz- és vízszámlájukat a tényleges havi fogyasztásuknak megfelelően, ahelyett, hogy az évente egyszeri leolvasás után az addig eltelt 12 hónap átlagában határozzák meg a következő időszak átalánydíját. Azt sem lenne utolsó tudni, hogy az adott hónapon belül mikor mennyit fogyasztott a család, hogy a pazarló szokásokon változtatni lehessen. Az új mérőeszközök segítségével a fogyasztók bármikor ellenőrizhetik, hogy aktuális fogyasztásuk éppen mennyibe kerül.

Az okos mérők a kétirányú áramforgalmat is mérni tudják. Ennek olyan esetben lehet előnye, ha a fogyasztó mondjuk napelemmel is rendelkezik, és bizonyos időszakokban több áramot termel, mint amennyit felhasznál. Mindezt akkor lehet tökéletesíteni, ha kiépülnek majd az okos hálózatok is, amelyek nyomon követik és szabályozzák a lakossági áramigényeket. Az új módszer bevezetését az Európai Unió is javasolja az évtized végéig; Olaszországban és Svédországban már szinte csak ilyennel mérnek, s a szomszédos Ausztriában is 30 ezer tesztüzemben lévő okos mérővel dolgoznak manapság.

A Telekomnak tetszik | Egy efféle korszerűsítés kiváló alkalom a távközlési cégeknek arra, hogy belopakodjanak az energiapiacra. A mérőórák automatikusan adatokat cserélnek a szolgáltató központjával, a közműcégeknek azonban nincs ehhez megfelelő saját kommunikációs hálózatuk. Ha ilyen szolgáltatást terveznek indítani, akkor távközlési partnert célszerű majd bevonniuk, de az sem lehetetlen, hogy külön cégek – legkézenfekvőbben a telekommunikáció területéről – végzik majd ezt a munkát. Még nincs eldöntve, hogy az okos mérés energetikai vagy kommunikációs szolgáltatásnak minősül-e, több modell létezik a lehetséges bevezetésre.

Az új módszerhez elsősorban be kell szerezni és a háztartásokban fel kell szerelni a műszereket. A teljes országot nézve önmagában ez nem kis teljesítmény, tekintve, hogy több mint 4 millió villanyórát és esetleg további 3 millió gázórát kell lecserélni majd. Ezenkívül létre kell hozni adatfeldolgozó központokat és köztes adatgyűjtő állomásokat (adatkoncentrátorokat) is. Ezért kérdés, ezt az óriási beruházást kik és milyen formában hajtják végre, illetve ezzel együtt kik szerzik meg az okos mérés során kialakuló új piacot. Amint az a Force Motrice és az A. T. Kearney tanácsadó cégek által, a Magyar Energia Hivatal (MEH) és a Világbank felkérésére készített előzetes jelentésből kiderül, egyelőre több modellnek is esélye van (a főbb lehetőségeket lásd külön).

Néhány éven belül mindenesetre jó üzlet lehet az okos mérésből. Ennek fényében értékelődik fel a Magyar Telekom (MT) Nyrt. most bejelentett lépése, amely szerint a cég május 17-étől gáz- és áramszolgáltatásba kezd. Egyelőre csak az E.ON kereskedelmi partnere lesz, de világos, hogy hosszabb távon ennél nagyobb fantáziát lát a tevékenységben. Az MT kizárólag azoknak szolgáltat majd áramot és gázt, akik legalább egy vezetékes távközlési szolgáltatásának az előfizetői, és azt ígéri, hogy a leginkább lojális ügyfelei számára akár 5–8 százalékkal lesz olcsóbb az energetikai partnerénél. Az üzenet egyértelmű: ha alacsonyabb tarifájú gázt és áramot szeretne az ügyfél, akkor meg kell tartania egy vezetékes távközlési előfizetését, vagy kötnie kell egyet. Vagyis a társaság nem az áramon és a gázon, hanem továbbra is a telefonon, az interneten és a tévén akar keresni, az energia csak a lojalitás erősítésének, a lemorzsolódás megállításának eszköze lesz. Az is nyilvánvaló, hogy az MT az okos mérés jövőbeni beindításával versenyelőnybe kerülhet, felkínálhatja a fogyasztónak az energiaköltségek feletti kontroll lehetőségét. Nem fogja érzékenyen érinteni, ha az ügyfelei az okos mérésnek köszönhetően kevesebb áramot vesznek; a lényeg az, hogy távközlési ügyfelek maradjanak.

Eltérő megközelítésben, de szintén az energetikában erősít a Pannon Zrt. is. Gőgh Attila értékesítési igazgató lapunknak megerősítette, hogy a mobiltársaság nem lesz energia viszonteladó, de a mérés üzletébe beszáll. „A közműcég a fogyasztási szokásokat ma nem tudja felmérni, és ebből nem tud adatbázist építeni. Márpedig mi a távközlésben látjuk, hogy ennek óriási üzleti haszna van, mert ebből lehet igazán hatékonyan új szolgáltatáscsomagokat fejleszteni” – mondja a szakember. Ha mindig csak este tíz és éjfél között kapcsolja be a mosogatógépét, árkedvezményben részesül – mondhatná például a közműcég az ügyfelének, de egyelőre nincs meg az ehhez szükséges adatbázisa. Pedig hasonló termékfejlesztéssel befolyásolni tudná a felhasználást, akár a saját üzleti érdekeinek megfelelően is, például ellapposítva a csúcsidőszakok fogyasztási kiugrásait. A telefontársaságok viszont mindig is hasonló módszerekre építettek, birtokában vannak az ehhez szükséges tudásnak és technológiának. Újfajta iparági konvergencia van tehát kibontakozóban, és úgy tűnik, a piacért a Pannon és az MT egymással verseng, miközben utóbbi még a közművállalatokkal is konkurálni fog.

Mindenkinek megéri | Az óriási befektetést igénylő okos mérés számtalan előnnyel járhat. Az egyik legfontosabb: a lakossági felhasználók várhatóan sokkal motiváltabbak lesznek, hogy spóroljanak az elektromos árammal, vagy még inkább „okosan” használják fel azt, és akkor fogyasszanak, amikor olcsóbban tehetik meg. A megtérülési oldal másik vaskos része a kinnlevőségek hatékonyabb kezelése. A tanácsadók előrejelzése szerint, ebben akár 70 százalékos csökkenéssel is lehet számolni, ami a 2009-es adatok tükrében 3,5 milliárd forint is lehet. Az okos mérővel felszerelt háztartásoknál ugyanis lehetőség van arra, hogy a lakás áramfogyasztását – tartozás esetén – minimalizálják, és csak annyi áramot tudjanak fogyasztani, ami mondjuk a hűtőszekrény használatára elég, de a mikrohullámú sütőére vagy a tévéére már nem. A mostani órák ezzel szemben csupán a kikapcsolást teszik lehetővé, ami a tartozási folyamatban csak sokkal később alkalmazható szankció, és az adósság eszkalálódásához vezet.

Nem mindenki osztja azonban a módszer iránti lelkesedést. Boross Norbert, a német RWE-EnBW energiacsoporthoz tartozó Elmű-ÉMÁSZ áramszolgáltatók kommunikációs vezetője szerint a magyar piac nem érett még meg az okos mérés bevezetésére. „A fogyasztás jelenlegi mértéke és az adattovábbítást lehetővé tevő internet mai elterjedtsége mellett a beruházás a lakossági szegmensben nem térülne meg” – állítja Boross. Az áramszolgáltató cég vezetője szerint sokkal olcsóbb és hasonlóan hatékony rendszerek is léteznek a spórolásra. A nappali és éjszakai órák szélesebb körű használata ilyen lehetne, de egy olyan ingyenesen hívható szám is segíthetne, ahol a fogyasztók mérőórájuk adatainak megadása után értesülnének róla, mennyit kell fizetniük az éppen használt áramért.

Az E.ON-nál is úgy látják, illúzió túl sokat várni az okos méréstől, még akkor is, ha a cég támogatja az alkalmazását. „Önmagában ennek bevezetése nem hozná azokat az előnyöket, amelyeket elvárunk tőle” – figyelmeztet Veisz Imre műszaki és stratégiai vezető. Szerinte ehhez a fogyasztói kultúrának is változni kellene, de az erőművek jobb kihasználáshoz azok korszerűsítésére és fejlettebb napi kereskedésre is szükség volna. Azt azonban elismeri, hogy arra ösztönző tarifarendszerek esetén az új mérők segítségével a napi fogyasztás időben egyenletesebben alakulhatna. Bár, mint hozzáteszi, a háztartások felhasználásának jelentős része, például a bojlerek és a hőtárolós kályhák áramfelvétele, már ma is vezérelhető.

A MEH a már idézett, s még részletesebben kidolgozandó tanulmány ismeretében tesz majd szakmai javaslatot az újonnan felálló kormánynak arra, milyen szabályozási változásokat igényelne az okos mérés elindítása. Végső soron pedig az új kormányon és parlamenten múlik majd, hogy melyik modellt választja a bevezetésre, ha egyáltalán értelmét látja az indulásnak.
 

Amit mérünk, jobbá válik | Az energiaipar érdeke, hogy kiegyenlítettebb legyen a fogyasztás, a szektor részben ezért támogatja az okos mérőket – állítja Thierry Le Boucher, az EDF magyarországi vezetője.

– Kevesebb áram fogyjon, ez az okos mérés fő célja. Áramszolgáltató cégként ennek ellenére támogatják a kialakítását?
– Feltétlenül. Ha több információ lesz arról, hogy ki, mikor, mennyi áramot vesz, akkor ki lehet majd alakítani olyan speciális ajánlatokat, amelyek a napi, országos fogyasztási csúcstól az alacsonyabb áramfelvételű napszakok felé terelik a fogyasztókat. Ehhez még a kisebb szén-dioxid-kibocsátás is kapcsolódik, ami pluszelőny. Franciául létezik is egy mondás: „amit mérünk, jobbá válik”. Ebben az esetben ez teljesen igaz.

– Ezt értjük, de éppen a cégüknek miért áll érdekükben, hogy az ügyfeleik kevesebbet fogyasszanak?
– Az áramszolgáltatás talán az egyetlen olyan iparág, amely arra buzdítja a vásárlóit, hogy vegyenek kevesebbet a termékéből. Nekünk is, versenytársainknak is vannak a hatékony energiafogyasztásról szóló kiadványaink és tanácsadó szolgáltatásaink, mert hozzá szeretnénk járulni a környezettudatosabb életmódhoz. Ne felejtse el azt sem, hogy ha kiegyenlítettebb a lakosság napi fogyasztási görbéje, akkor az áramtermelőknek is kevesebbet kell kapacitásaik bővítésébe fektetniük. Az erőműveket ugyanis úgy kell kialakítani, hogy a napi fogyasztási csúcsokat is biztonságosan ki tudják szolgálni. Ha el lehetne érni, hogy az esti áramfogyasztás egy része az éjszakai vagy napközbeni órákra terelődjön át, azzal visszafoghatnánk a napi csúcsok növekedési ütemét. Így kevesebb befektetést igényel majd az erőmű szektor.

– Rendben, hasznos lépés az okos mérés. De időszerű ez most Magyarországon? Készen áll rá a piac?
– Számomra az okos mérésnek valójában csak a megújulók elterjedésével együtt van értelme. Most az erőművektől nagyfeszültségű vezetéken indul el az áram a fogyasztókhoz, majd egyre kisebb feszültségű hálózatokon keresztül jut odáig. Ez meg fog változni, a sok kisebb megújuló energiaforrással decentralizáltabb lesz a termelés, és közelebb lesz a fogyasztókhoz. Az okos mérők, illetve később az okos hálózatók elterjedésével lehetőség lesz az eddigi klasszikus áramelosztási struktúrát megváltoztatni. Ez a jövő.

– Az éjszakai mérőórák valójában egészen hasonló hatással bírnak, és mégsem terjedtek el igazán. Nem sokkal olcsóbb és egyszerűbb ezek további elterjesztése?
– A XX. század elején is léteztek autók; azoknak is négy kerekük és egy kormányuk volt. A koncepció ugyanaz, egy mai autó mégis fényévekre van egy 100 évvel ezelőttitől. Az okos mérés sokkal precízebb módszer, mint az éjszakai órák rendszere, és lehetőséget ad arra, hogy ne csak nappali vagy éjjeli, hanem a napszakon belül is különböző tarifákat alakítsunk ki.

– A Magyar Telekom be kíván lépni az áramkereskedői piacra, és érdeklődik az okos mérés iránt is. Konkurenciának vagy partnernek tekinti a céget?
– Mi azt tapasztaljuk a fogyasztóinknál, hogy nincs igényük olyan szolgáltatásra, amely telefont, internetet, tévét és áramot nyújtana nekik. Ha ruhát akarok vásárolni, miért mennék a virágoshoz? Nem ismerem a Magyar Telekom stratégiáját, így azt sem tudom, valójában az okos mérés piacára pályáznak-e. A mérések átalakítására mi is készülünk, és megvan hozzá a szükséges szakértelmünk.

A cikk a Figyelő hetilap 2010/18. számában jelent meg.