Úgy tűnik, a hagyományos célzott hirdetésekből tavaly közel kétmilliárd dollárt kasszírozó Facebook új lehetőséget lát saját oldala fokozott értékesítésére. A Sponsored Stories (kábé: támogatott történetek) elnevezésű megoldás a rendszert használó hozzávetőleg 600 millió ember napi tevékenységét fogja marketingcélokra.
Ördögien egyszerű ■ Az elképzelés rendkívül egyszerű: a hirdető nem saját, gondosan megfogalmazott üzenetével kampányol, hanem rátelepszik egy mezei felhasználó, hozzá kötődő tevékenységére. A Mashable-nek nyilatkozó facebookos vezető mindezt úgy foglalta össze, hogy ez a forma nem az üzenet kontrollálásáról, hanem az akciókról szól.
Vagyis arról, hogy ha egy felhasználó például bejelentkezik egy étteremben a Facebook Places szolgáltatás segítségével, akkor ezt az eseményt az étterem fel tudja használni saját brandjének további erősítésére. Maga a becsekkolás (és a hozzá kapcsolt hirdetés) pedig szponzorált történetként jelenik meg a hírfolyam jobb oldalán lévő sávban, ahol a hagyományos hirdetések is megjelentek eddig. Magyarázni sem kell, mennyivel figyelemfelkeltőbb, hitelesebb lehet egy ilyen megjelenés, ahol barátunk, ismerősünk arcképe virít a vállalati logó felett.
A mai nappal induló új hirdetési forma jelenleg négyféle interakcióhoz kapcsolódhat. Ha valaki kedvel (Like) egy márkát, oldalt, terméket; ha valaki bejelentkezik a Facebook Places segítségével; ha egyedi, vállalathoz kötődő alkalmazást használ; illetve ha megjegyzést írnak a céges oldalakra.
Első körben olyan világcégek, mint a Levi’s és a Coca-Cola próbálják ki az új rendszert, de a Facebook több nonprofit szervezetnek (UNICEF, Amnesty International stb.) is felajánlotta a szereplés lehetőségét. Ugyanakkor ezzel egy időben már bármelyik cég megteheti ajánlatát az ilyen típusú megjelenésre. (Gyaníthatóan mindez most csak az USA-ban indul, mert egyelőre nekünk nem sikerült a Facebookban előcsalogatni ezt a lehetőséget – a szerk.)
A siker nem garantált ■ A reklámozási forma meglehetősen újszerű abban az értelemben, hogy kifejezetten felhasználói tartalom mellé csatolnak releváns hirdetéseket. Azonban ez első olvasatunkban is legalább két problémát vethet fel. Egyfelől a nem kontrollált tartalom azt is jelenti, hogy egy esetleges negatív tartalmú hozzászólás mellett jelenik meg a reklám, ami valószínűleg nemhogy hasznot nem hoz a cégnek, de még saját pénzén rá is irányítja a figyelmet a számára káros információra.
A másik, nem kevésbé fontos sebezhetősége abban rejlik az elképzelésnek, hogy azt miként fogadják a reklámhordozók, azaz a felhasználók. Pénzt nyilván sosem fognak kapni ezért (ellenben ingyen használhatják a Facebookot), viszont ettől függetlenül is sokakat ellenérzéssel tölthet el, ha a képükkel és nevükkel ellátva jelennek meg reklámok, azaz az ember kéretlenül válik egy (egyébként általa kedvelt) brand reklámarcává. Nem túl életszerűtlen dolog azt feltételezni, hogy sokak erre a márkával, céggel kapcsolatos megnyilvánulásaik visszafogásával, vagy teljes beszűntetésével fognak reagálni. Ez pedig magát az üzleti modellt áshatja alá.
Hiába értékelik 50 milliárd dollárra a Facebookot, ha a felhasználók nagy tömegben kritizálnak valamit, akkor még az óriásnak is meg kell hajolnia. Mint azt tette már több ízben a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban. Itt is hamarosan elválik, hogy az egyszerű, de nagyszerű ötlet elhasal-e a felhasználók képzeletbeli ítélőszéke előtt.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak
