Gyászosan alakult a vállalatok informatikai költségvetése szempontjából a 2009-es év: átlagosan több mint 8 százalékkal, azaz a négy évvel korábbi szintre csökkent az IT-re fordított büdzsé az amerikai Gartner EXP globális kutatása alapján, amelyet csaknem 1600 nagyvállalati informatikai vezető, azaz CIO megkérdezése alapján készítettek. Az 1999-ben elkezdett felméréssorozat szerint ezzel  tavaly kényszerültek a CIO-k legtöbb költségcsökkentésre. A piackutató vállalat nemrég közzétett jelentése szerint 2010-ben a vállalatok IT költségvetése már nagyjából kiegyensúlyozott lesz,  az európai, közel-keleti és afrikai régió (EMEA) cégeinek informatikai költségvetése még mindig óvatos, az előző évhez képest átlagosan 1,9 százalékos csökkenésre lehet számítani. A felmérés szerint az üzleti elvárások és a technológiai szempontok továbbra is egyértelműen rangsorolhatók, a legerősebb fókusz az üzleti folyamatok fejlesztésén, a költségcsökkentésen és az üzleti analitikán lesz (ld. a táblázatot).

Az elhúzódó gazdasági visszaesés miatt olyan változások indultak be a nemzetközi és a hazai IT-piacon, amelyek visszavonhatatlanul meghatározzák majd az informatikai iparág képét a következő évtizedben - állítják egybehangzóan  a piaci elemzők. Azok a vállalatok járhatnak jól, ahol az utóbbi években megvágott költségek után a CIO-k nem a krízis előtti állapot szerinti próbálják visszatéríteni vállalatuk informatikai ügyeit a helyesnek vélt kerékvágásba, hanem a szoftver- és hardverbeszerzések helyett olcsón, gyorsabban és hatékonyabban implementálható szolgáltatás-alapú megoldásokban kezdenek el gondolkodni. Ebben segítenek az olyan új technológiák, amelyek már nem az óriási szerverparkokon vagy saját, hatalmas szoftverbázison alapulnak, hanem a virtualizáció, illetve a számítási felhő-alapú megoldások segítségével teljesen személyre szabott módon tervezhetők (az egyes fogalmak magyarázatát ld. a táblázatban). A Gartner  szerint ezek a változások nem egyik napról a másikra mennek majd végbe, de a 2010-ben hozott döntések és megállapított irányvonalak határozzák majd meg a piac távolabbi jövőjét.

Az új technológiák, illetve szolgáltatási modellek közötti eligazodás, a vállalat számára legkedvezőbb megoldás kiválasztása, majd implementálása hosszú ideig tartó, és sok buktatóval járó feladat. Nem véletlen, hogy a nagy informatikai szállítók az utóbbi időben olyan szövetségek alakításába fogtak, amelyek révén előre installált és konfigurált, a szoftverekkel összehangolt -a szervert és az adattároló egységet egyben tartalmazó - célhardvereket tudnak fejleszteni, amelyeket elvileg egy gombnyomásra üzembe lehet helyezni. A másik fő cél az informatikai infrastruktúra hatékonyabb kihasználása, jelenleg ugyanis becslések szerint a vállalatok a szervereik kapacitásának mindössze 10-20 százalékát  használják ki. A szerverek virtualizációja révén csökkenthető a kiszolgálók darabszáma, így az infrastruktúra üzemeltetéséhez szükséges energia- és munkaerő-költségeken is jelentősen lehet spórolni. A virtualizáció pedig alapul szolgálhat a számítási felhő alapú szolgáltatások igénybe vételéhez is.

Versenyt futó szállítók | A globális IT piacon mindössze jelenleg három olyan vállalat van - az IBM és a HP mellett a Sun felvásárlásával az Oracle is ebbe a kategóriába lépett elő -, amelyik teljes informatikai infrastruktúrát tud nyújtani, a többi szállítónak így felvásárlások vagy a többi piaci szereplővel való szoros együttműködés révén kell felvenniük a versenyt. Az egyik ilyen stratégiai szövetséget a közelmúltban a Cisco, az EMC és a VMware hozta létre; a Cisco a hálózati eszközeit, szervereit adja bele a szövetségbe, az EMC a tároló egységeit és különböző biztonsági, mentési, felügyeleti és visszaállítási szoftvereit, a VMware pedig a virtualizációs szoftverportfólióját. Ezek a szövetségek sokszor képlékenyek és nem is kizárólagosak, így például Cisco és a virtualizációs szoftverpiac vezető szereplőjének számító VMware az adattároló piac egy másik nagy szállítójával, a NetAppel is hasonló kapcsolatra lépett, miközben az utóbbi cég a hardverszállító Fujitsuval is globális partneri megállapodást kötött, amely alapján szorosan integrált és automatizált adattárolási és adatmenedzsment megoldásokat fejlesztenek.

Szintén az év elején jelentette be azt is a HP és a Microsoft, hogy a következő három évben negyedmilliárd dollárt költ a két informatikai óriáscég termékeinek szorosabb integrálására, új generációs - az alkalmazásokhoz alakított - infrastruktúra modell kialakítására, valamint új, számítási felhő alapú alkalmazások fejlesztésére. A HP és a Microsoft együtt dolgozik tovább az utóbbi cég Azure felhőplatformjának fejlesztésén, és a Microsoft is további forrásokat fektet be annak érdekében, hogy a HP a Windows Azure infrastruktúrájához további  célhardvereket fejlesszen. A Windows Azure platformnál  a céges alkalmazások a „felhőből” futtathatók, tehát interneten keresztül lehet ezeket elérni a számítógépen vagy mobil eszközökön. A Microsoft Azure február elejétől 21 országban érhető el; a szolgáltatás magyarországi bevezetése áprilisban várható.

A HP-hoz kapcsolódó másik aktuális hír, hogy 2,7 milliárd dollárért felvásárolta a hálózati eszközöket gyártó 3Comot, az akvizíció révén éppen a Cisco elől akarnak elhalászni adatközponti ügyfeleket. A versenyfutást jól érzékelteti, hogy a másik legnagyobb IT szállító, az IBM is a hálózati piac felé fordult, és tavaly partnerségre lépett a Cisco hagyományos konkurenciájával, a Juniper Networksszel.

A legnagyobb várakozással a piac talán mégis az Oracle-Sun felvásárlásra tekint: a 7,4 milliárd dollár értékű, a versenyhivatali jóváhagyások miatt kilenc hónapig húzódó akvizíció nyomán a szoftverszállító Oracle felvásárolta az egyik meghatározó szervergyártónak számító Sunt. A Sun felvásárlásának januári lezárását követően az Oracle a HP és az IBM nyomába eredt a szerverpiacon, és olyan nagy rendelkezésre állású integrált hardvermegoldásokat akar gyártani, amelyeket az ígéretek szerint egyszerűen és gyorsan üzembe lehet helyezni. Ennek érdekében a következő üzleti évben 4,3 milliárd dollárt költenek kutatás-fejlesztésre.
 

A szállítói szövetségek, konzorciumok vagy felvásárlások közül azokban van fantázia, amelyek egy vagy több konkrét termék köré épülnek, így általában legalább egy évnek el kell addig telnie, amíg egy ilyen összefogás előnyeit az ügyfelek egyáltalán érzékelni tudják, és a piacon is érzékelhető hatása leghamarabb a bejelentéstől  számított másfél-két évvel lehet. Az ügyfelek azonban csak akkor fognak komolyan elgondolkozni a számos kockázatot jelentő platformváltáson, ha a konkurens szövetség jelentős előnyöket tud felmutatni a jelenlegi portfolióhoz képest - hangsúlyozta kérdésünkre Papp László, a tanácsadással foglalkozó Stratis partnere (a stratégiai szállítómenedzsmentben rejlő lehetőségekről lásd a keretes anyagot).

Erősödő igény | A hardverek alacsony mértékű kihasználtsága, a vállalati adatközpontokban jelentkező helyhiány, a növekvő adminisztrációs, illetve energiaköltségek következtében itthon is egyre szélesebb körben terjednek a virtualizációs megoldások. A Cisco Magyarország a közelmúltban mintegy 500 hazai vállalat körében végzett nem reprezentatív felmérést a virtualizációs megoldások hazai vállalatok körében való felhasználásáról. A kutatás szerint az informatikai döntéshozók nagy százaléka már dolgozik valamilyen virtualizációs projekten: a válaszadók 62 százalékánál folyamatban van virtualizációs projekt és további 7 százalékuknál pár hónapon belül indítanak erre irányuló beruházásokat. A felmérés abból a szempontból nem hozott meglepetést, hogy a vállalatok az egyik legnagyobb hatékonyságnövekedést nyújtó területen, a szervervirtualizációban járnak az élen, a projektek több mint fele erre irányul. A hálózati infrastruktúra virtualizációjával a megkérdezett cégek 11 százaléka foglalkozik, a desktop virtualizáció (azaz a munkaállomások virtualizált működtetése) viszont csak a projektek közel 5 százalékát teszi ki.

A megkérdezett hazai vállalatok  közel 30 százaléka vélekedik úgy, hogy már készen áll a számítási felhő alapú (cloud) szolgáltatások, illetve alkalmazások használatára vagy tervezi azok bevezetését. E szolgáltatások közül a webes együttműködési, illetve konferencia megoldások (27,7 százalék), az email (24,8 százalék) és az irodai alkalmazások (22,9 százalék) érdekli leginkább a cégeket.

Az IDC becslése szerint jelenleg a hazai szerverek mintegy 10 százalékán fut virtualizációs szoftver. A piackutató előrejelzése szerint Magyarországon csak 2012 után terjed el igazán széles körben a szervervirtualizáció, mivel ekkorra cserélhetik le a régi szerverek nagyobb részét a cégeknél. Ugyanakkor az IDC egyelőre nem várja, hogy  a számításifelhő-szolgáltatások széles körben elterjednek itthon is, ezen a téren néhány éves lemaradásban leszünk a világ fejlettebb régióihoz képest. Ha lesznek is, először a vállalaton belüli számítási felhők (private cloud) elterjedésére lehet számítani, amire már akadnak itthon is kezdeményezések.

A virtualizáció iránti igényt erősíti a hoszting és a szoftverszolgáltatások térnyerése is. Ezek az  újfajta szolgáltatások még mindig nem számítanak széles körben elterjedtnek itthon; de a következő időszakban az előrejelzések szerint a kis- és közepes vállalkozások egyre nagyobb számban lesznek a szaporodó szolgáltatók ügyfelei. A legismertebb, kkv-k körében is egyre több helyen használt szoftverszolgáltatást a Google nyújtja, amely az ingyenes Gmailben elérhető email, naptár és csoportmunka szolgáltatás mellett fizetős, saját domain névvel is használható üzleti szoftverszolgáltatásokat is kínál. Az elmúlt időszakban a Microsoft is csatlakozott a trendhez, amikor 2008 őszén először az Egyesült Államokban, majd számos más országban is elindította csoportmunka-szolgáltatását Business Productivity Online Suite néven. Idén áprilistól Magyarországon is előfizethetnek a vállalkozások az online szoftverszolgáltatásra , amely csomagban levelezés, közös naptár, feladatlista, csoportmunka és azonnali üzenetküldés is lesz.
 

A hagyományosan erős ügyfélbázisukra alapozva a távközlési szolgáltatók is egyre több helyen szállnak be az informatikai szolgáltatások piacára, nincs ez másként itthon sem, ahol a Magyar Telekom mára a legnagyobb informatikai szolgáltatóvá vált. Király István, a Magyar Telekom vállalati üzletágának (T-Systems) marketingigazgatója szerint ezen a területen az egyetlen helyes út az előre menekülés, ezért is kínálnak a magyar piacon még teljesen újszerűnek számító hosztolt alkalmazásokat és informatikai eszközöket bérleti formában. A Virtualoso néven kínált csomagokban akár bérelhető virtuális szervert , telekonferencia szolgáltatást, csoportmunka és levelező rendszert, mobile e-mail szolgáltatást is kínálnak beruházás nélkül, havidíjas rendszerben, amit az 5 fős cégektől akár 150-200 fős cégeknek is ajánlanak. Király István szerint egyelőre az ezekből a 2009 második felében indult szolgáltatásokból származó bevételek a felfutás elején tartanak, ugyanakkor ők is hisznek az előrejelzéseknek, amelyek a következő években erős növekedést jósol ezen a piacon.