Az előző évet nem piros betűkkel írják be a naptárba a magyarországi PC- és notebook-forgalmazók, és 2012 sem lesz kevésbé zökkenőmentes. Az IDC vezető elemzője, Fauszt Gábor segítségével feltárjuk a tavalyi számokat, és az idei lehetőségekről is elmélkedünk.
A globális PC-piacra erősen rájár a rúd mostanában, de még ehhez képest is mostohagyerek a hazai szegmens, amely olyan, mint a szegény ember, még az ág is húzza.
Fauszt Gábor, az IDC magyarországi vezető elemzője szerint a legnagyobb problémát épp a "szegény ember" okozza, aki inkább végtörleszt, és ha már nagyon nem megy a notebook, akkor is inkább csak memóriát bővít. A 2011-es év erős buktája után az idei sem indult épp biztatóan, de a végére akár óvatos gyógyulás is várható.
Saját farkába harap a digitális kígyó ■ 2011-ben Magyarországon 559 285 darab PC fogyott, ami 2,8 százalékkal kevesebb, mint
a 2010-es forgalom. Értékben mindez közel 75 milliárd (egészen pontosan 74 884 274 000) forintot jelent. Itt már durvább a mínusz, hiszen 9,8 százalékkal sikerült az előző év eredménye alá lőni. Látható tehát, hogy egy kategóriával olcsóbb gépekre költött a vásárlóközönség. Ezt asztali és hordozható gépekre felosztva kiderül, hogy a desktop PC-k már csak a forgalom 24,4 százalékát teszik ki, és 3,3 százalékkal kevesebb fogyott belőlük, mint 2010-ben. A notebook-eladások is 2,6 százalékkal megcsappantak, bár még így is érzékelhető az arány folyamatos eltolódása a noteszgépek felé.
Bár tavaly év elején még a növekedésre is látott reményt a hazai IDC, a gazdasági változások alaposan belekavartak a jóslatokba. A második negyedévtől a végtörlesztések vitték el a felhasználók pénzét, a PC-költés sokaknál a tervezett szükségszerűségből átkerült a luxus kategóriába. Persze tény, hogy a tabletpiac hihetetlen gyorsulása is nagyokat harapott a PC-piacba, főként az olcsóbb szegmens (leginkább a netbookok) terén látható az új eszköztípus ereje. Hatott a divatfaktor és a szolgáltatói, viszonteladói fókusz: táblagépekből az utolsó negyedévben már 30 ezer darab fölött adtak el itthon a kereskedők, ami bizony egy erős PC-s darabszámnak felel meg.
Szintén nem elhanyagolható ok a visszaesés mögött, hogy a felhasználók nagy része egyszerűen nem érez konkrét, technológiailag kikényszerített késztetést arra, hogy lecserélje 2-3 éves eszközeit. Az a két éve megvásárolt notebook vagy PC, amelyben utolsó generációs Core2Duo vagy első generációs i3, illetve i5 processzor dolgozik, ma is tökéletesen elég az összes általánosan használt szoftver és funkció futtatására. Aki nagy szükségét érzi a váltásnak, inkább memóriát bővít vagy SSD-re cseréli a merevlemezt, az új gépeket vásárlók pedig jellemzően a 2-3 évesnél öregebb modellek tulajdonosai közül kerültek ki.
Szintén gyéren csordogáltak 2011-ben a fontosabb állami és nagyvállalati beruházások, csupán év végefelé akadt néhány komolyabbnak mondható tender. Ehhez képest az IDC személyes tapasztalatai szerint főként az állami szektorban vált
nagyon is égetővé jó pár rendszer teljes cseréje: egyes hivatalokban és szervezeteknél nem ritka a 6-8 éves géppark sem. Ilyesmire viszont egyelőre nincs forrás, az uniós pénzek más területek "tűzoltási feladataira" mentek el.
Kavargó élboly ■ Biztos befutók és feltörekvő új szereplők is bekerültek a notebookgyártók hazai top 5-ös listájába. A Dell, Acer, Asus, HP, Samsung ötös sorrendjéről az IDC természetesen nem adhatott pontos rangsort, ám egyéb forrásokkal összevetve, darabszám tekintetében
nagy valószínűséggel a Dell nyerhette a tavalyi évet Magyarországon. A verseny viszont kifejezetten szoros: a második, harmadik és negyedik helyezett között mindössze 800 darabos a különbség.
A Samsung új belépő, amely
teljesítette tavalyra vállalt célját, vagyis bekerült a noteszgépek piacán az első ötbe. Fauszt Gábor szerint a továbblépésviszont nehezére esik majd a koreai gyártónak, amely nemrég mutatta be itthon első üzleti modelljeit. Nem a műszaki részletekkel van baj; egy
új, vállalatokra szabott Samsung notebookot mi is leteszteltünk, és általánosságban pozitív képet kaptunk. Inkább az a probléma, hogy a gyártónak ezen a téren még nincs kialakult értékesítési csatornája. A B2B modell a viszonteladók helyett inkább rendszerintegrátori támogatást kíván, ráadásul fontos a teljes infrastruktúra megléte is. A vállalatok nagy része szereti egy helyről vásárolni a kliensgépeket, a szervereket és akár a hálózati megoldásokat is.
Érdekes, hogy árbevétel tekintetében valamelyest más a sorrend. Az IDC információit más adatokkal összeeresztve úgy tűnik, hogy ezen a téren a HP megverte a Dellt 2011-ben, mivel átlagosan nagyobb értékű gépeket tudott értékesíteni. Hasonlóan jól él notebookjaiból az Apple is, amely darabszámára nézve messze elmarad az élbolytól, árbevétele viszont valamelyest közelebb áll hozzá. Az egyelőre még nem vált trenddé, hogy a divatos iPhone és iPad mellé MacBookot is vegyen a felhasználó: míg telefont és tabletet sokan szolgáltatótól vesznek egy tarifacsomag mellé, részletfizetéssel, addig az Apple noteszgépeinek ára még mindig túl magas az átlagvásárlók számára.
Gyártói oldalról leginkább a negyedik negyedév merevlemezhiánya roppantotta meg az eladásokat, itt az járt kevésbé rosszul, akinek kiegyensúlyozottabb volt a gyártói készletszintje. Viszont a készletek említésével el is érkeztünk a hazai PC-piac legnagyobb mumusához, amely évek óta egyre nagyobb árnyékot vet az iparági szereplőkre.
Elcsapott gyomrú raktárak ■ Fauszt Gábor szerint elég megnézni a postaládákba bedobott akciós újságok hirdetéseit vagy az óriásplakátokat: eredeti árukhoz képest fillérekért kínálnak fél, vagy akár egy éves modelleket a viszonteladók. Továbbra is iszonyatos mértékű a túlraktározás, hiszen a gyártók folyamatosan erre kényszerítik disztribútoraikat. Ez viszont egy idő után visszaüt: a most érkező új gépekben például már az Intel legújabb generációs processzorai dolgoznak, amelyek jóval olcsóbbak elődeiknél. Így fordulhatott elő, hogy több gyártó notebookjaiból a most beérkező modellek ára alapból kedvezőbb, mint az egy éve bennragadt, akár több ezres darabszámú készlet padlóig letolt, szuper akciós árszintje.
A túlraktározás erre az évre is erősen rányomja a bélyegét, ha nem is darabszámban, de eladási érték tekintetében biztosan. A disztribútornak továbbra is rendelnie kell, hogy a gyártás folyamata és tempója megmaradhasson, ám a bennragadt készleteket csak nyomott áron, leggyakrabban erős veszteségekkel tudják majd értékesíteni. A vezető elemző szerint a csúnyán felszaladt euróárfolyam ellenére is az olcsó notebookokról szól majd a nyár, sőt talán még az ősz is.
Idén indulhat be az egybegépek, All-In-One PC-k piaca. Egyre több gyártó hozza be Magyarországra is ezeket a modelleket, amelyeknek ráadásul (más géptípusokkal ellenkezően) valóban adhat némi lökést
az év végén érkező Windows 8, köszönhetően az érintőkijelzős kezelésnek. A korai, Atom processzoros gépek helyét átveszik a korszerűbb, erősebb hardverrel szerelt változatok.
Az idei első negyedévben egyébként pontosan 33 333 darab asztali PC fogyott itthon, ami 3,4 százalékos növekedést jelent a tavalyi Q1-hez képest. A pozitív szám viszont szinte teljes egészében egyetlen nagy tendernek, a MÁV ötezres darabszámú rendelésének köszönhető, az általános folyamatok ettől függetlenül hervasztóak. Notebookból 94 572 darabot adtak el 2012 első három hónapjában, ami
annak ellenére is 4 százalékos mínusz, hogy ez a szegmens számít a PC-piac motorjának. Nos, a motor több gyártónál erősen köhögött az év elején, több tavalyi top 5-ös szereplő bukott két számjegyű százalékokat.
Óvatos konszolidáció ■ Mindezek ellenére az IDC nem lát katasztrófát az idei év egészére. Az összes baljós előjel ellenére 2 százalékos növekedést várnak például a mobilpiactól, ami persze még mindig nem elég a tavalyi mínusz visszatornázására. Sőt a 2010-es szintet sem éri el, de megállítaná a csúszást. Értékben azonban óvatos növekedés is elképzelhető, részben azért, mert a netbookokról egy kategóriával feljebb kerül a hangsúly.
Az asztali PC-k terén egy fokkal erősebb növekedés is elképzelhető, a 4,2 százalékos jóslat viszont nem a végfelhasználókra, hanem a hardvercserét utolsó pillanatig húzó, de tovább halogatni nem merő vállalatokra épül. Sok szervezet, például a biztosítók vagy a bankok, erre az évre irányozták elő a támogatástól eleső Windows XP cseréjét Windows 7-re – megérne egy külön cikket, hogy mindezt épp a Windows 8 megjelenésekor teszik –, és ez sokaknál új hardverek beszerzésével jár együtt.