A legegyszerűbb felhőszolgáltatás a SaaS, amikor valamilyen szolgáltatást adunk a felhőben. A legnyilvánvalóbb lehet a levelezési szolgáltatás, de nem ritka ma már a könyvelés sem - szintén szolgáltatásként - és létezik fényképek editálására szolgáló alkalmazás is.

Ez a folyamat elindít egy másikat: jelentős szűkülés várható a nem felhőt szolgáltató informatikai beszállító cégek számára. Itt ismét az értéklánc változásának lehetünk tanúi: a saját rendszerek helyett közmű szerű kiszolgálórendszerek veszik át a terepet, eközben megszűnik a korábban rendszerszállítóként működő vállalkozások piaca.

Kompetenciák változása ■ Az informatikai vezető eltávolodik a hagyományos értemben vett informatikától, mert elsősorban az üzleti folyamatok megértését és támogatását kell ellátnia, ezáltal az üzleti élet részévé válik. Ez a folyamat nem új, de a felhőszolgáltatások bővülésével egyre erősödik. Rendkívül fontos, hogy ma már IT szolgáltatások nélkül nem képzelhető el semmilyen üzleti folyamat, a rendszerek működését az informatika teszi lehetővé és könnyűvé. Ezért elengedhetetlen, hogy a vezető megértse és támogassa az üzleti folyamatok modernizálását, akár a saját szervezeti egységének rovására is.

Emiatt a projektekben egyre kisebb szerepe lesz, majd később kimarad maga az IT is, mert minden projekt célja az üzlet. Kialakult felhőszolgáltatási piac esetén a felhőszolgáltatások kiválasztása elenyésző mértékben igényli az IT szakértelmét. Az informatika közmű szintű szolgáltatássá válik, ahol a választás a felhasználó feladata. A sokféle lehetőség közüli választásnál természetesen műszaki szempontok is fontos szerepet töltenek be, így az informatikai tudás nem értéktelenedik el teljesen. 

A helpdeszk feladata jelentősen csökken, hiszen a szolgáltatással kapcsolatos összes feladatot a felhőszolgáltató veszi át, a felhasználók problémáihoz ő ad segítséget. A szolgáltatóval természetesen kapcsolatot kell tartani, de itt már vélhetően az üzleti oldal képviselője játssza majd a főszerepet.

A felhőbe helyezett szolgáltatások biztonságát a felhőszolgáltató adja, a belső IT biztonsági vezető (CISO) feladata megszűnik, vagy jelentősen csökken. Ezért szerepkörét átveszi a biztonsági vezető (CSO). Ennek következtében az IT biztonsági vizsgák elértéktelenednek. A rendszerek tervezése és üzemeltetése is a felhőszolgáltató feladata, így az egyéb szakvizsgákra is csak korlátozottan lesz szükség. Nehéz megjósolni, hogy a kevesebb szakember milyen hatást gyakorol az oktatás minőségére és költségeire. Az biztos, hogy az oktató szervezetek száma is jelentősen csökkeni fog.

Az IT beszállítók is gondban lesznek, mert a felhő terjedésével a belső infrastruktúrára nem lesz szükség, illetve csak jelentősen kisebb mértékben, a cégek megszüntetik a szerverhelyiségeiket. A felhőszolgáltatók ugyanis a rendszereket maguk állítják össze, de legalábbis a hatalmas koncentráció miatt (hiszen egy-egy felhőszolgáltatási központ akár százezer szervert tartalmazhat, amit összevetve a korábbi egyedi szervertermekkel, ahol legfeljebb 200 gépet helyeztek el, nyilvánvaló a koncentráció) sokkal kevesebb beszállítóra lesz szükség. Egy-egy felhőközpont több gép egyszeri beszerzését jelentheti, mint egy kisebb ország korábbi teljes éves gépszükséglete.

A szervergyártók is bajba kerülnek, mert a felhőszolgáltatók saját tervezésű vagy desktop célra gyártott PC-ket használnak az olcsóság és a speciális igények miatt. A megbízhatóságot nem csupán a hardver minősége, hanem a tömegben használt magas rendelkezésre állás elérésére alkalmazott redundancia biztosítja.

Asztali PC-re nem lesz szükség a virtuális desktop (VDI) miatt, így PC-gyártásra is egyre kevésbé lesz szükség. Várhatóan a vékony PC-re szintén nem lesz szükség az egyre nagyobb teljesítményű mobil eszközök (tablet, okostelefon) miatt. A VDI miatt a BYOD nem okoz majd problémát, mert a hálózaton csak a képernyőadatok vándorolnak. Miután a belső hálózaton nem lesz érték így a külső eszközök nem veszélyeztetik a biztonságot.

Mit jelenthet egy magánember számára a felhő? Egy Gartner jelentés azt jósolja, hogy az otthoni rendszerek is hamarosan a felhő részévé válnak, így a PC piaca itt is megszűnik. Jóllehet az első közvetlen felhőfelhasználás az okostelefonok és tabletek révén jelent meg, az otthoni PC még mindig az egyetlen olyan eszköz lehet, amin az interfészek révén (képernyő, billentyűzet, mutató eszköz - egér) bármilyen feladatot el lehet végezni. Az okostelefonok, tabletek „tapizása” nem elegendő precíziós feladatok elvégzésére.

A legerősebb ellenérv azonban nem műszaki jellegű. Az illegális szoftverhasználat világszerte jelentős méreteket öltött. A felhőben csak legális applikációk lesznek elérhetők - persze, egy speciális privát felhőben bármi -, de vajon milyen bizalmunk lehet egy ilyen rendszerben?

A munkaerő piacra gyakorolt hatás ■ Bár egy Microsoft által megrendelt IDC tanulmány jelentős - az USÁ-ban 14 milliós - munkaerőigény növekedést jósol 2014-re, véleményem szerint ez csak álom. A szolgáltatók ennyi munkahelyet nem teremtenek, de ha a felhő elterjed, akkor viszont a vállalati szférában jelentős munkaerő szabadul fel.

A vállalatok felhőszolgáltatásokat alapvetően a munkaerő felszabadítása, költségcsökkentés miatt terveznek igénybe venni. A jelenlegi szűkös gazdasági körülmények között a szolgáltatás egyéb minőségi paramétereinek javulása feltehetően csak másodlagos cél.

A nettó eredmény nem az IT-n megtakarított munkahelyek száma lesz - hiszen az üzleti oldalon a szolgáltatás felelősségét az igénybevevőnek, az üzleti oldalnak kell vállalnia - így vélhetően a kompetenciát meg kell erősíteni. Az alapvető változás mégiscsak az lesz, hogy a vállalatokat kisebb lélekszámmal lehet üzemeltetni.

Konzumerizáció, BYOD ■ Új tendencia, és lehet, hogy ez pontot tesz a nyomtatás végére? A tabletek leváltják a papírt: dokumentációk, prezentációk, kiírások. Naponta látjuk már konferenciákon, hogy a moderátor nem papírból olvassa a műsort, a tévé képernyőjén nem előre nyomtatott dokumentációból dolgozik a műsorvezető, hanem egy lapos képernyőt szorongat. Ennek a takarékosságon túli előnye az is, hogy „online”, vagyis bármilyen változást késlekedés nélkül azonnal megmutat. Vajon ezek a készülékek mennyire voltak az IT és mennyire a felhasználók választásai?

A saját eszközök nagyon ritkán ütik meg azokat azon kiválasztási alapelveket, amelyeket korábban az IT a vállalati felhasználáskor előírt. Nem a gépek számítási vagy video teljesítménye okozza a problémát, mert ezek a legfontosabbak, amikor az átlagos felhasználó választ. A probléma a tartóssággal van, mert a felhasználók általában árérzékenyek, és nem a tartósság a legfontosabb számukra.

Ennek egyenes következménye, hogy az ún. „business” kategória kimarad a kereséseik közül, pusztán azért, mert ezek ára 3-4-szerese az átlagos konzumer gépekének. Így az ezekbe épített minden plusz lehetőség kimarad: a Trusted Platform Module (TPM), ami a titkosítást szolgálja, és lehet, hogy az operációs rendszer is csak „home plusz”? Mindkettő olyan korlátozásokat jelent, ami a vállalati felhasználást nagyon körülményessé teszi.

Újabb problémát jelent az, hogy a felhasználók mindig a legújabb eszközzel szeretnek játszani, folyamatosan csereberélik a készülékeiket. Mi lesz a régi telefonnal egy csere után? Mi lesz a régin található vállalati adatokkal, a névlistával? Eladják egy kereskedésben, visszaadják a gyártónak? Mindkét esetben súlyos problémát okoz a rajta található millió adat.

A privát élet beszivárog a saját eszközökön a munkahelyre, lerontva a munka hatékonyságát. A "veszélyeztetett" korosztály itt az úgy nevezett Y generáció (1981-1999 között születettek), akik már nem Miki Egérrel, hanem a számítógép egerével nőttek fel. Ők ugyanis a felmérések szerint nem lojálisak az alkalmazókkal szemben, viszont éppen ők azok, akik az új technológiával a legszorosabb kapcsolatban élnek. Ezért éppen ők lesznek, akik először felállnak a munkából, amikor a saját eszközüket korlátozni akarjuk.

Új generáció ■ Bár vannak, akik megkérdőjelezik a generációk közötti különbségeket, arra hivatkozva, hogy a korábbi kutatások korlátozott lélekszámú felmérés eredményei, saját tapasztalatom is azt igazolja, hogy az Y generáció teljesen más gondolkodású. Amikor a harmincas éveikben járó kollégák legfontosabb témája az, hogy a telefonjukon ICS van-e vagy csak 3.0-s, azt bizonyítja, hogy igenis jelentős különbségekre kell számítani az új generáció kezelésekor. Ráadásul ők alkotják nemsokára a többséget a munkahelyeken, mert az ötvenes években születettek hamarosan nyugdíjba mennek. Így a fiatal kollégák kezelése alapvető fontosságú lesz.

A felhasználóknál a mobil eszközök tömegesen jelennek meg a következő években: notebook, tablet, okostelefon, mobil harddiszk, USB stick, WLAN AP (akár a telefonnal). Ezek mind veszélyt okoznak a vállalati védett informatikai szféra számára. Mit tehetünk? Adjuk fel a biztonsági elveket, és vállaljuk a kockázatot a tetszőleges eszközök hálózatra engedésével, csupán azért mert a mennyiség elsöpör bennünket? Vagy van más megoldás?

Elvileg igen, mert a mobil készülékek teljesítménye lehetővé teszi azt, hogy az eszközt kettéosszuk, és egy virtuális rendszerben létrehozzunk egy vállalati profilt, ami akkor érvényes, amikor a kolléga a céges rendszerben szeretne dolgozni. A bökkenő csak az, hogy ezt nem minden gyártó támogatja. És akkor ugyanoda jutottunk vissza, hogy a felhasználó mindig mást akar…