A Strategy Analytics kutatócég adatai szerint 2011 harmadik negyedévében 23,9 millió okostelefont adtak el Kínában, amely így a világ legnagyobb volumenű okostelefon-piacává vált, túlteljesítve az eddig vezető Egyesült Államok 23,3 milliós eredményét. Bár a bevételeket tekintve még mindig az amerikaiak állnak az első helyen, piacuk mérete 7 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, míg Kína hatalmas mértékű, 58 százalékos növekedést produkált.

Egyre több, egyre olcsóbb ■ Kínában jelenleg a Nokia a vezeti az okostelefon-eladásokat 28 százalékos részesedéssel, a második pedig a Samsung a maga 18 százalékával. Ahogy a szolgáltatóknál sorra jelennek meg az olcsó androidos eszközök vagy az ártámogatással kínált iPhone-ok, a készülékek egyre olcsóbbak és egyre szélesebb körben hozzáférhetők lesznek. Az USA-ban ezzel szemben rányomta bélyegét az értékesítésekre az új iPhone 4S-re való várakozás, ami részben megmagyarázza az utóbbi időben tapasztalható visszaesést.

_{Hajnali sorbanállás a Meizu M9 okostelefon árusításának első napján}

Az ázsiai ország most már hivatalosan is a mobil számitástechnika robbanásának legelső vonalába került, óriási és gyors ütemben bővülő piacát pedig nem hagyhatja figyelmen kívül egyetlen hardverkereskedő, komponensgyártó vagy tartalom-előállító vállalat sem – fogalmazott közleményében a Strategy Analytics. Az elképesztő számok persze a kínai digitális piac minden szegmensére jellemzők, az alábbiakban ezek közül gyűjtöttünk össze néhány beszédes példát.

Röpködnek a százmilliók ■ A három nagy kínai mobilszolgáltató saját adatai alapján már 940 millió előfizetőt jegyzett szeptember végén. Kétharmad részük internetképes telefonnal rendelkezik, és többen használnak mobilnetet, mint amennyi az Egyesült Államok teljes lakossága. Érdekesség, hogy 40 százalékuk egyben online tartalom-előállító is, ami az amerikai felhasználóknak csak 20 százalékáról mondható el. Egy felmérés szerint tízből hét kínai mobiltulajdonos már elképzelhetetlennek tartja, hogy telefonja nélkül éljen.

_{Kína második, Sanghajban nyitott Apple Store-ja}

A Xinhua hírügynökség szerint az országban jelenleg 485 millió internet-előfizetés él, ami további 10 millióval bővül minden hónapban. A szélessávú elérések penetrációja 98 százalékos, a felhasználók pedig átlagosan 150 percet töltenek naponta a világhálón. A közösségi hálózatok ugyancsak népszerűek: a legnagyobb hazai rendszer, a QZone is majdnem félmilliárd regisztrációval rendelkezik, 2013-ra pedig a speciális üzleti közösségi rendszerek felhasználóinak száma is átlépheti a 100 milliót.

Táguló határok ■ Ennek megfelelően az online kereskedelem is virágzik. Az Alibaba csoport Taobao nevű aukciós oldala például a november 11-i "szerencsenapon" 820 millió dollár értékben bonyolított tranzakciókat, míg az Analysys International IT tanácsadó az idei második negyedévre 55 milliárd dolláros forgalmat jelzett az üzleti szektor és magánszemélyek közti elektronikus ügyletek (B2C) piacán, ami több mint 170 százalékos éves növekedésnek felel meg.


Nem csoda, hogy a kínai internetes vállakozások agresszív terjeszkedésének már az Egyesült Államok a fő célpontja, ahol a máris nyereséges cégek tőzsdére akarnak kerülni. Tavaly összesen 41 kínai vállalat bocsátott ki részvényeket Amerikában, ám ez a hullám az idén már mérséklődik: november közepéig csak 13 kínai cég papírjai jelentek meg a tengerentúli kereskedésben, ezek közül pedig egyetlenegy mondhatja el magáról, hogy részvényei azóta többet érnek a kibocsátási árfolyamnál.