Félezer méhen belüli magzatelhalást lehetne megelőzni hazánkban azzal a magyar fejlesztésű, világszabadalomnak számító készülékkel, amellyel a magzati szívműködés monitorozható. Az itthon már több intézményben tesztelt Fetaphon alkalmazásával a kismama képes a terhesség utolsó hónapjaiban szükséges tesztet otthon önállóan elvégezni. S mivel a berendezés használata teljesen veszélytelen, csak akusztikusan rögzíti a szívhangot, a vizsgálat akár naponta többször is megismételhető. A mérést követően a mobil hálózaton át közvetlenül az egészségügyi központba érkeznek az adatok, azokat a kezelőorvos bárhonnan megnézheti, s komplikáció esetén haladéktalanul kapcsolatba léphet a kismamával.

Régióban marad ■ Ezt a fejlesztést is bemutatták a múlt héten Budapesten, az eHealth Week elnevezésű egészségügyi informatikai konferencián. De ki lehetett próbálni például a Rátai Dániel által kifejlesztett, a közelmúltban kereskedelmi forgalomba került Leonar3Do virtuálisvalóság-modellező eszközt is. Ezt többek között a Semmelweis Egyetem Kognitív Laborjában is használják az orvosi oktatáshoz.

Az előző kormányzati ciklusban nem sok minden történt az egészségügy informatikai fejlesztése terén. A kevés eredmények egyike az uniós támogatással létrejött Intézményközi Információs Rendszer. Ennek portálján 2008 tavasza óta három hazai régióban cserélhetik ki betegadataikat a csatlakozott intézmények és háziorvosok, a páciensek pedig akár egészségügyi szolgáltatásokra is előjegyeztethetik magukat (Digitális diagnózis – Figyelő, 2010/1. szám). Ugyanakkor az országos kiterjesztésre már nem került sor, s úgy tudjuk, a kedvezőtlen felhasználói visszajelzések alapján erre nem is lehet számítani.

Mára a mintegy 6 milliárd forintos hazai egészségügyi informatikai piac legnagyobb szereplője a Magyar Telekom Csoport lett, miután 2009-ben felvásárolta a kórházi alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó International System House Kft.-t. Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató a Figyelőnek elmondta: ez a terület a szokásosnál is jobban függ az államigazgatási költésektől.

Az általuk jegyzett projektekből, fejlesztésekből – amelyek közé a Fetaphon is tartozik – bemutatták a PraxisPlatform elnevezésű, automatizált kommunikációra épülő beteginformációs rendszert, továbbá a Mobil e-Egészségügyi Asszisztens szolgáltatást is. Utóbbi egy olyan megoldás, amely okostelefonon segíti a betegek egészségügyi intézményen belüli, illetve intézmények közötti tájékozódását.

Betegnyilvántartás ■ A piac második legnagyobb hazai szereplője a GlobeNet Zrt., amely több mint 60 egészségügyi intézménynek nyújt szolgáltatásokat. Mint Temesfői Zsolt elnök-vezérigazgatótól megtudtuk, a cégben tavaly 7,8 millió euróért 60 százalékos részesedést vett egy szlovákiai cég, az ötödik legnagyobb európai szoftverfejlesztőnek és informatikai szolgáltatónak számító Asseco-csoport leányvállalata.

Egy másik országos fejlesztést, az elektronikus TAJ-kártya bevezetését a korábbi egészségügyi miniszter, Székely Tamás már 2010-re ígérte, a megvalósítás azonban elmaradt. A konferencián azonban Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára úgy nyilatkozott: a papíralapú vényeket kiváltó elektronikus receptet már jövőre bevezetnék. Igaz, e fejlesztés részleteiről és forrásairól a politikus nem tett említést. Az unióban leginkább Dániában, Svédországban és Hollandiában terjedt el az e-recept, de még ezeken is túltesz Észtország, ahol alig két éve indították el a rendszert, s már az összes vény 80 százalékát elektronikusan adják ki.

Az államtitkár szerint a közelmúltban kidolgozott, az egészségügyi ellátórendszer területi egyenlőtlenségeit szemléltető szakmai térkép is segítheti az ágazat hatékonyabbá tételét. Csakúgy, mint az országos beteg-nyilvántartási rendszer kiépítése, amelyből a jövőben az ellátók lehívhatják majd a különböző intézményekben készült felvételeket.

Ez egyébként uniós kötelezettség is: bő két éven belül el kell oda jutni, hogy az úgynevezett nemzeti kapcsolattartó pontokon az érdeklődők hozzáférhessenek a más országokban nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó információkhoz. Ez speciális kezelések esetén vagy ritka betegségek diagnosztizálásában segíthet.

Hasonlóan nagyszabású fejlesztés lehet a 2013-ig kiépítendő elektronikus tb-kártya, amely a betegek, a szolgáltatók és a biztosítók közötti online kapcsolat kialakítására lenne alkalmas. Ebben az időszakban valósulhatnak meg a Pólus projektek is, amelyek keretében 10 milliárd forintból 7-8 kórház építhet új integrált épülettömböket. Ehhez kapcsolódóan informatikai beruházásokat is végezhetnek, a teljes projekt összértékének 3–5 százaléka erejéig. A nagy informatikai szállítók már kezdenek is felsorakozni a startvonalnál.

A konferencián a multik által felvillantott külföldi projektek (lásd külön) is azt valószínűsítik, hogy a jövőben a távgyógyítási megoldások várhatóan egyre nagyobb szerephez jutnak Európában. A kontinens népessége rohamosan öregszik, 2050-ben az emberek közel 30 százaléka lesz idősebb 65 évesnél, miközben egészségügyi dolgozókból becslések szerint már most is egymillió fős hiány mutatkozik.

_{(A cikk a Figyelő 2011/20. számában jelent meg.)}