A kormány december 4-i hatállyal létrehozta a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget, amitől a kiemelt projektek gyorsabb megvalósítását és "ésszerű költséggel" megvalósuló fejlesztéseket várnak.
A Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK) általános jogutódjaként december 4-i hatállyal a kormány létrehozta a
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ). A kiemelt informatikai fejlesztések központosított lebonyolítását végző szervezet létrehozásával a kormány reményei szerint a jövőbeni fejlesztések reális és ésszerű költségek mellett, a határidők betartásával, magas színvonalon valósulhatnak meg.
Az elmúlt években a PMISZK végezte a jelentősebb hazai központi kormányzati informatikai fejlesztések zömét, így az egyablakos vámügyintézéssel, az elektronikus fizetéssel, a Költségvetés Gazdálkodási Rendszerrel (KGR),
az adóalany-centrikus adatszolgáltatási modellel (ACM) vagy
a családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítésével (TÉBA) kapcsolatos projekteket is.
Milliárdos költségek ■ A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfőn kiadott közleménye szerint a hatékonyabb, egységes módszertan szerinti projektfolyamatok csökkentik az érintett befogadó intézmények adminisztrációs terheit és növelik az átláthatóságot. Az uniós társfinanszírozású informatikai fejlesztéseknél pontosabb, gyorsabb forráslehívás és elszámolás várható az intézkedéstől. A centralizált működés következtében a projektirányításhoz kapcsolható közvetlen és közvetett költségek területén a tapasztalati adatok alapján akár 40-50 százalékos csökkenés is remélhető.
A közlemény szerint az elmúlt időszakban a kormányzati szférában az informatikai fejlesztések megvalósítása központi irányítás nélkül, összehangolatlanul zajlott A kiemelt projektek projektgazdáinak kiválasztása egységes koncepció híján esetlegesen folyt le, a projektgazda szervezetek szakmai és projektmenedzsment felkészültsége egyenetlen volt.
Az előző kormányzat alatt rendszeres gyakorlattá vált a projektszervezetek és projektirodák kiszervezett működtetése, ami milliárdos nagyságrendű költséggel járt az államnak, ráadásul a projektek megvalósítása során megszerzett tudás és gyakorlat sem intézményesült. Az új, vegyes modell egy meghatározott szintű, állandóan rendelkezésre álló belső kapacitásra alapozza a működést, amelyet csak különösen indokolt esetben egészíthet ki külső projektirodai közreműködés - áll a minisztérium közleményében.