Az eredetileg az online kalózkodás visszaszorítását célzó törvényjavaslat, a Stop Online Piracy Act tavaly októberben került az Egyesült Államok képviselőháza elé, de nagyvonalú meghatározásai és az internet struktúráját félreértelmező, életszerűtlen szankciói miatt támogatói is kihátráltak mögüle. A SOPA finomított változatának tekinthető Protect Intellectual Property Act hasonló eszközökkel valósította volna meg a szellemi tulajdon védelmét, amit a felhasználói tartalomból élő vállalkozások és az internetezők többsége ugyanolyan aggályosnak tartott, így a hatalmas ellenállás miatt ez a tervezet is a kukában végezte.
Az év elején tapasztalt szervezett tiltakozási hullám megmutatta, hogy az internetes közösség egyre jelentősebb fellépésre képes, és a tétek emelkedésével a hagyományosan apolitikus internetes iparág is lassan magára talál. A hozzárendelt források még most sem túl látványosak, ha mondjuk a tartalomipar érdekérvényesítő eszközeihez viszonyítjuk azokat: tavaly az amerikai kiadók papíron is 94 millió dollárt fordítottak a kongresszusi lobbira, ami több, mint amennyit a teljes informatikai szektor költött hasonló célokra. Ugyanakkor a legdrágábban lobbizó informatikai cég már egy dotkom vállalat, a Google volt.
Végre összeállnak ■ A következő lépésre két nappal ezelőtt került sor, amikor az internetes vállalkozások The Internet Association néven önálló iparági szervezetet hoztak létre érdekeik képviseletére. Az alapítók között ott találjuk az Amazont, az eBay-t, a Facebookot, a Google-t, a LinkedIn-t vagy a Salesforce.com-ot, vagyis a Szilícium-völgyben működő legfontosabb online társaságokat. Az új szervezet az "internetes gazdaság szócsövének" nevezi magát, és lobbitevékenységét kiterjesztené a külföldről érkező mérnökök munkavállalási engedélyétől kezdve az adózással vagy az adatvédelemmel kapcsolat ügyekig.
Az Internet Association első elnöke a szenátus energiaügyi és kereskedelmi bizottságának korábbi tanácsadója, Michael Beckerman lett, aki a szerdai közleményben felhívta rá a figyelmet: az internet decentralizált, nyílt működése soha nem látott vállalkozási kedvet generál, a szabályalkotóknak pedig figyelembe kell venniük, hogy a rendszer működése és az általa gerjesztett konjunktúra a szabadság megőrzésén múlik. A szövetség célja, hogy az otthoni, vállalati és kormányzati felhasználók szabályozási kényszertől mentesen dönthessék el, milyen technológiákat és online platformokat támogatnak vagy vesznek igénybe.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak