Rohamosan öregedő népesség, folyamatosan duzzadó egészségügyi kiadások, egyre kevesebb orvos és egészségügyi dolgozó – ezekkel a problémákkal nem csak Magyarországnak, de az összes európai államnak is szembesülnie kell a következő évtizedekben. Becslések szerint már most is összesen 1 millió egészségügyi dolgozóval kevesebb dolgozik Európában a kelleténél. 2050-re pedig az európaiak közel 30 százaléka 65 évnél öregebb lesz, azaz az egészségügyi intézményekben egyre több krónikus beteget kell majd kezelniük. Eközben az egészségügy szinte mindenhol az egyik legkevésbé hatékony iparágnak számít: az IBM egy közelmúltban készült tanulmánya szerint évente a világon mintegy 3000 milliárd dollárt dobnak ki az ablakon az egészségügyi rendszerek nem hatékony működtetése miatt.

Sean Hogan az IBM elnökhelyettese, a vállalat egészségügyi szolgáltatási rendszerek üzletágának globális vezetője a Bitportnak adott interjújában úgy fogalmazott: bár jelenleg az egészségügyi iparág óriási átalakuláson megy keresztül, de mindeddig a világon sehol nem volt az IT felhasználás élvonalában annak ellenére, hogy az egészségügyben nagyon sok információt használnak, és egyébként technológiailag fejlett a terület. A statisztikákból az derül ki, hogy az egészségügy átlagosan a teljes forgalmának 1,5-2 százalékát költi információtechnológiára, míg például a pénzügyi szolgáltatók vagy a keresedelmi vállalatoknál ez az arány 10 százalék felett van.

Ma az egészségügy az egyetlen olyan fontos globális iparág, amely még mindig a helyi szereplőkre épül. Ennek ellenére a megoldandó kérdések – így például a hozzáférés, a költségcsökkentés vagy az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos feladatok – mindenhol hasonlóak. Érdekes, hogy nincsen összefüggés aközött, hogy egy országban mennyit költenek az egészségügyre, és aközött, hogy milyen az egészségügyi szolgáltatások minősége, így például az Egyesült Államokban a legdrágább államokban biztosítják a leggyengébb minőségű szolgáltatást – hívta fel a figyelmet Sean Hogan. Hozzátette: mivel az amerikai egészségügyi rendszerben a munkáltató fizeti az egészségügyi biztosítási díjat, így az IBM-et is nagyon érdekli, hogy a 450 ezer biztosítottja után az Egyesült Államokban kifizetett évi 1,5 milliárd dollárért cserébe milyen szolgáltatásokat kapnak a dolgozóik.

Az IBM egészségügyért felelős vezetője szerint a más iparágakban szerzett tapasztalatokat itt is kamatoztatni lehet azzal kapcsolatban, hogyan lehet a termelékenységet, illetve a hatékonyságot növelni, valamint hogyan lehet a költségek kordában tartása mellett növelni a szolgáltatási minőséget. A legtöbb problémát az okozza, hogy a különböző forrásból származó adatokat nem integrálják, ami pedig létfontosságú lehet a megfelelő kezeléshez. Az európai piacon az egyik legfontosabb feladat jelenleg a betegek központi adatnyilvántartásának megteremtése: nem véletlen, hogy az IBM a közelmúltban megvásárolta az Initate Systems-t, amely a különböző személyes információk egymáshoz rendelésének szabványos alapjait fejlesztette ki – így például a különböző forrásokból származó beteginformációkat nagy bizonyossággal egymáshoz tudja rendelni, azaz egy beteg kórtörténetét össze lehet belőle állítani.

Az informatikai rendszerek más területen is segítséget tudnak nyújtani, így például sok esetben megelőzhetők a felesleges, többször elvégzett vizsgálatok. További lehetőség a valósidejű eszközmenedzsment, azaz az egészségügyi intézményeket mindig csak annyi és olyan eszközzel, gyógyszerekkel kell ellátni, amelyekre szükség van, és így csökkenhet a felesleges felhasználás mértéke. - Az egészségügyi piacon is összefüggés teremthető aközött, hogy mennyit költünk információtechnológiára, és, hogy milyen értéket teremthetünk ezzel az elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszerektől az egészségügyi információs rendszereken és portálokon át az analitikai és klinikai döntéstámogató rendszerekig – hangsúlyozta az IBM elnökhelyettese.

A nagy nemzetközi IT szállítók már mindenhol rástartoltak a nagy növekedési potenciált hordozó területre. A Cisco a közelmúltban több, a gyakorlatban is működő projektről számolt be. Petra Wilson, a Cisco internetes üzleti megoldásokért felelős üzletágának e-egészségügyi igazgatója szerint ezek a pilot megoldások remélhetőleg olyan példaként szolgálhatnak, amelyeket bárhol érdemes követni. Franciaországban például egy geriátriai intézetet kötöttek össze más szakkórházakkal, videókonferenciás és csoportmunka eszközök segítségével. Így sok esetben már nincs szükség arra, hogy a gyakran már nehezen vagy egyáltalán nem szállítható idős betegeket más intézményekbe kelljen fizikailag is átvinni valamilyen speciális vizsgálatra. A különböző kórházak szakemberei videókonferencián tarthatnak konzíliumot, ahol a szükséges dokumentumok, röntgen, ultrahang vagy CT-felvételek is megoszthatóak. A rendszer segítségével maga a beteg is részt vehet a megbeszélésen, hiszen a kórteremben is megjeleníthető a virtuális beszélgetés.

Belgiumban a videós összeköttetést intelligens szakfordítói rendszer kiépítésére használták. Ha egy kórházba külföldi beteg kerül be, gyakran problémát és jelentős időkiesést jelentett, amíg találtak egy megfelelő tolmácsot, ez a videós csatlakozás segítségével könnyebbé és gyorsabbá válik. Ráadásul hallássérültek esetén is hasznos, hogy a hang mellett mozgókép is rendelkezésre áll, így a jelnyelv-tolmácsok is azonnal munkára foghatók. Az Egyesült Államokban olyan gyakorlati kísérletek folynak, amelynek segítségével a távol lévő, akár más államokban tartózkodó családtagok is jelen lehessenek a kórtermekben: a kényelmi szolgáltatás tulajdonképpen azt teheti lehetővé, hogy a beteget akkor is meglátogathassák, ha ez fizikailag épp nem volna lehetséges.

A legnagyobb szabású fejlesztés egy angol kórházban zajlott, a nottinghami intézmény az Egyesült Királyság harmadik legnagyobb kórháza. A két, kiterjedt épületben üzemelő intézményben az esti és éjszakai ellátás hatékonyságát kellett növelni, hiszen a korábbi rendszer fárasztó és szinte követhetetlen volt. Éjszaka, amikor csupán az orvosok és nővérek töredéke ügyel, a felmerülő problémákat a nővérek csipogóval jelezték az orvosok számára, így szinte lehetetlen volt priorizálni azt, melyik beteg milyen sürgősséggel igényli a beavatkozást: egy injekcióról épp ugyanolyan csipogás érkezett, mint egy infarktusról. Egy új rendszer segítségével a nővér webes űrlapokon tudja gyorsan és hatékonyan jelezni az aktuális problémát, amelyet az orvos akár egy mobil kliensen is megnézhet, minden részletre kiterjedően. Így már eldönthető, melyik orvos, milyen sürgősséggel lásson el egy új esetet. A rendszer egy év alatt 8000 klinikai órát "térített vissza" az orvosok és nővérek számára, akik így valóban a fontos, akár életmentő feladatokra koncentrálhatnak az információhiány miatti szaladgálás és az adminisztráció helyett.

Az IDC júliusban közzétett tanulmánya szerint a közép-kelet-európai államoknak az egészségügyre jellemző általános problémák – mint a növekvő gyógyszerköltségek vagy az egészségügyben dolgozók alacsony létszáma – mellett speciális kihívásokkal is szembe kell nézniük. Ilyen probléma, hogy bár sok intézményben bevezettek már valamilyen informatikai rendszert, ezek jellemzően nincsenek összekötve és nem is interoperábilisak egymással. – Frusztráló azt látni, hogy a régió néhány kórházában milyen korszerű és sikeres rendszereket hoznak létre, amelyeket azután csak az adott intézmény tud használni. Több információt kellene megosztaniuk egymással az egészségyügyi szolgáltatóknak a közép-kelet-európai országokban – nyilatkozta Heather Keyes, az IDC egészégügyi felmérésekért felelős régiós vezetője.

Problémát jelent a régióban jellemző komplex jogszabályi környezet is: néhány országban az IT menedzserek körében nagy kavarodást okoz, hogy mit lehet jelenleg legálisan megtenni például a betegek személyes adataival vagy az elektronikus receptekkel, és nem képesek követni a várható jogszabályi változásokat sem. Mindez jelentősen visszaveti az informatikai befektetések megtérülésének lehetőségeit és bizonytalanságot okoz az orvosok körében az egészségügyi informatikai értékével kapcsolatban – állapítja meg a felmérés.

Az IDC elemzője szerint az európai döntéshozók és a nagy szállítók is túlságosan sokszor hivatkoznak Nyugat-Európára és Észak-Amerikára, mint Közép- és Kelet Európa számára követendő üzleti modellre, pedig a régió szolgáltatói sokat tanulhatnának egymástól is. A néhány hónapja Budapesten megtartott eHeath Weeken szerencsére régiós példákat is felsoroltak: így például Sasha Bezuhanova, a HP közép-kelet-európai közigazgatási szektorért felelős vezetője a cég által 1992 óta működtetett csehországi egészségügyi informatikai rendszerét emelte ki, amelyben 30 ezer egészségügyi szolgáltató cserélhet adatokat. Emellett tavaly fejezték be a romániai Nemzeti Egészségbiztosító országos informatikai rendszerének kiépítését is. Magyarországon Hasonlóan nagyszabású fejlesztés lehet Magyarországon a 2013-ig kiépítendő elektronikus tb-kártya, amely a betegek, a szolgáltatók és a biztosítók közötti online kapcsolat kialakítására lenne alkalmas.

Ebben az időszakban valósulhatnak meg a Pólus projektek is, amelyek keretében 10 milliárd forintból 7-8 kórház építhet új integrált épülettömböket. Ehhez kapcsolódóan informatikai beruházásokat is végezhetnek, a teljes projekt összértékének 3–5 százaléka erejéig. Emellett néhány helyen már az üzleti IT világban elterjedt szolgáltatási modelleket is elkezdték alkalmazni: így például a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház által indított infokommunikációs fejlesztés során egy olyan adatbázist alakítottak ki, amelyből a betegadatokat bárhonnan elérhetik az arra jogosultak.

- Ma már nincs technológiai akadálya annak, hogy a képi diagnosztikai anyagokat – röntgen, CT, MRI – felvételeket digitalizálva tároljuk, mégpedig úgy, hogy azok egy külső tárhelyen bármikor, bárhonnan hozzáférhetőek legyenek - fogalmazott Sas Tibor a Csolnoky Ferenc Kórház informatikai, dokumentációs és kontrolling osztályvezetőja. Az általuk kigondolt modell annyól új itthon, hogy az adatok külső helyszínen helyezik el, emellett a külső szolgáltatóval, az Invitellel biztosítják a működtetést.A PACS (picture archiving and communication system - képarchiváló és kommunikációs rendszer) használatával nem terhelik a betegeket azzal, hogy őrizzenek meg évekig egy-egy röntgenfelvételt és azt hurcolják magukkal egy-két év múlva esedékes vizsgálatokra. Ezzel csökkentik a hibafaktort is, gyorsabbá és egyszerűbbé teszik a gyógyítás folyamatát, miközben az IT működési, működtetési költségeken spórolnak.