Öregszünk. Ez a tény most nem egy kedélyes társalgás felütése, hanem az egészségügy egyik legfontosabb problémaköre. 2050-re az európai lakosság csaknem harmada átlépi a hatvanötödik életévét: egyre több egészségügyi problémával kell(ene) orvoshoz fordulniuk, egyre gyakrabban lenne szükség valamilyen vizsgálatra, javallatra. Ehhez képest kevés az orvos (a fizetési és motiváltsági mutatókról itt ne is beszéljünk), a rendelő és egyéb intézmény, a műszerek és szinte minden egyéb. Természetesen lehet a hagyományos módszerrel is "foltozgatni a rendszert", de minek, ha egyszer 2011-et írunk, amikor megannyi hatékonyabb, és sokszor olcsóbb technológiai módszer létezik a különféle problémák megoldására!


Mindenkinek üzlet ■ Ilias Iakovidis, az Európai Bizottság eHealth-ért felelős helyettes vezetője a májusi eHealth Week konferencia előkészítése miatt járt Magyarországon, ekkor kérdeztük meg az egyre fejlődő, de folyamatosan további fejlesztésre szoruló szegmens helyzetéről.

Iakovidis szerint Magyarország tökéletes helyszín az e-egészségügy fontosságának bemutatására. A hagyományos módszerekkel küszködő, gazdaságilag hátrányosabb helyzetű országokban, amilyeneknek mi is számítunk, az eHealth fogalma gyakorlatilag mindenki számára áldásos hatású lehet. Az elektronikus nyilvántartó rendszerek, fejlett kommunikációs megoldások, automatizált folyamatok legfőképpen a betegek életét könnyíthetik meg többek között gyorsabb ügyintézéssel, pontosabb diagnózisokkal, hatékonyabb kezelésekkel.

Jól jár természetesen az állam is, hiszen az örökké szűkös egészségügyi költségvetéseket hosszú távon kevésbé megterhelő megoldásokat vezethet be, miközben javíthatja is az ország ellátottságának színvonalát. Emellett pedig jól járnak azok is, akik az üzlet szintjén vesznek részt a folyamatban: ilyenek például technológiai értékesítők, integrátorok, szolgáltatók.

Érdemes belevágni ■ Az eHealth Week egyik célja is ez: összehozni az e-egészségügy szereplőit az orvosoktól a kormányzati szerveken át a vállalatokig. Érdemes ugyanis megmutatni, hogy a szegmensben jelentős pénz mozog, ezért megéri "beszállni". Csak európai szinten évi 15 milliárdos forgalmat bonyolít le az egészségügyi informatika, ráadásul folyamatos, stabil növekedést is produkálva. Növekedése sokkal gyorsabb, mint a két tradicionális egészségipar, a gyógyszergyártás és az orvosi berendezések piaca.


Nagyon sokszor egy ilyen találkozón derül ki ráadásul, hogy az igények és a lehetséges megoldások már rég találkozhattak volna, hiszen az egészségügy kihívásait megemlítve nem egy vállalat, gyártó vagy fejlesztő reagált úgy: hiszen erre már létezik szoftver, hardver vagy épp folyamat, csupán nem derült ki, hogy erre is használható. Az idei eHealthWeek rendezvényen az informatikai piac olyan nagyágyúitól kezdve, mint az Oracle vagy a Microsoft, különféle nagyságú és feladatkörű vállalatok jelezték részvételüket.

Egységesen Európában ■ A konferenciát minden évben az Unió aktuális elnökségét biztosító országban rendezik, nem véletlenül. Az e-egészségügy bevezetése és gyakorlata Ilias Iakovidis szerint nem tartozik a lokálisan véghez vihető feladatok közé, mint ahogy a politikai és gazdasági határok is egyre inkább elmosódnak. Az eHealth Week egyik fontos célja az EU tagállamok állami döntéshozóinak találkozása is, melynek során összehangolhatják az egyes tagállamok eHealth rendszereinek, megoldásainak működését, tapasztalatot cserélhetnek a helyi szinten sikeresnek bizonyuló kezdeményezésekről és akár országokon átívelő megállapodások megkötését segíthetik elő.

Az EU különféle szakmai programjai eddig is hatékonyan segítettek az e-egészségügy előmozdításában, az elmúlt két évtized során közel 1,2 milliárd eurós támogatást nyújtva a témába vágó kutatásoknak és fejlesztési projekteknek.

Az idei konferencia egyik újdonsága például az a témakör, amely az IT rendszerek által segített életvitel lehetőségeit keresi, például, hogy hogyan segítsék közvetlenül a pácienseket abban, hogy az állapotukkal kapcsolatos gyors, megbízható információhoz jussanak, hogyan tudnak hatékonyabban együttműködni az egészségügyi intézményekkel, hogyan használják az egyszerű távgondozási és távgyógyító szolgáltatásokat krónikus betegségek esetén. Az otthoni ápolást, "önkiszolgáló" állapot-ellenőrzést szolgáló eszközök és megoldások szintén segíthetnek enyhíteni a jelenlegi infrastruktúra telítettségét, és a betegek számára is kényelmesebb, barátságosabb alternatívát kínálhatnak.

A tavaly Barcelonában megrendezett négy napos konferencia több ezernyi delegációt és száznál is több szakmai kiállítót fogadott. Az esemény, amelyet idén először rendeznek meg Kelet-Európában, szakmai kiállításokkal, plenáris és szekcióülésekkel, a legjobb gyakorlattal kapcsolatos információcserékkel, hálózati előadásokkal és egyéb programokkal várja a résztvevőket. Az eredményeket pedig remélhetőleg minél hamarabb "saját bőrünkön" érezhetjük.