Hatalmas rendezvénnyel érkezett meg hozzánk is az ősszel a Microsoft Windows új, 7-es operációs rendszere. Az Intel pár hete új processzorcsaládot mutatott be, a Google a minap saját mobiltelefonnal jelentkezett. A Cisco a tengerentúlon bejelentette, hogy otthoni felhasználóknak is elérhetővé teszi a nappalik óriástévéin nagyfelbontású videokonferencia rendszerét. A T-Systems, a Vodafone, az IBM, az SAP, a HP és mások kiszervezett informatikai szolgáltatásokat, egyre olcsóbb és nagyobb sebességű mobilelérést, és szinte minden üzleti funkciót lefedő hardvereket, szoftvereket és komplett megoldásokat kínálnak.

A fentiek alapján a külső szemlélő számára akár a prosperitás időszakának is tűnhetne a 2009-es esztendő az informatika és a telekommunikáció folyton változó világában. Valójában azonban hosszú évek óta nem csökkent olyan mértékben a szektor teljesítménye, mint tavaly. Ráadásul még jó ideig stagnálást, legfeljebb egy-két terület enyhe növekedését várják a megkérdezett szereplők, és a szakértők is 2–3 évre teszik a kilábalást.

Romokban a hardverpiac
Senki sem gondolhatja ma, hogy az infokommunikációs iparág Münchhausen báróként, saját hajánál fogva képes kihúzni magát a mocsárból – figyelmeztet az egyik nagy hazai informatikai szállító vezetője. Hiába fújja szinte minden szakértő a tankönyvi tételt, hogy ezekben az időkben érdemes beruházni olyan informatikai megoldásokba, amelyekkel elképesztő versenyelőnyre lehet majd szert tenni a növekedés újbóli beindulásakor, ha egyszer a legtöbb cég most csak a túlélésre koncentrál. Ki elbocsátással, átszervezéssel, ki pedig utolsó tartalékai mozgósításával.

A teljes magyarországi informatikai piac 2009-ben 11 százalékkal esett vissza, de a recesszióra kevésbé érzékeny telekommunikációs cégek forgalma szintén zsugorodott 1,7 százalékkal – derül ki az IDC Magyarország Kft. még nem végleges adataiból. A piackutató cég szerint a 2008 októberében berobbant krízis leginkább a hardvereladást sújtotta, a „vasak” értékesítése 19 százalékkal zuhant vissza tavaly. A szoftverpiacon és a szolgáltatások területén (a lassabban haladó, nagyobb projektek okán) csak később vált érzékelhetővé a válság, így az előbbi terület 5,5 százalékkal, míg az utóbbi 4 százalékkal zsugorodott. Volumenben – a telekommunikációs költéseket nem számítva – 560 milliárd forintot költöttek a magyar cégek és magánszemélyek tavaly hardverre, szoftverre és szolgáltatásra.

Bár a világgazdaság lassan elérheti a gödör alját, ez a fejlett országok IT-piacán sem lesz rögtön érezhető. Itthon pedig egyébként is csak a nyugati gazdaságok beindulását követően, legalább féléves fáziseltolódással várható fellendülés. A bizonytalanságot erősíti, hogy a választási év és a várható kormányváltás miatt kivárnak a megrendelők. "A már elkezdett nagy projekteket azonban ez valószínűleg nem fogja érinteni" – vélekedik Komáromi Zoltán, az IDC Magyarországi Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember ugyanakkor rámutat: az informatikai cégek várakozásai és a tényleges eredmények között tavaly tágra nyílt az olló.

A válság kitörését követő pánikhangulatban a szállítók körében is súlyos költségcsökkentéseket, elbocsátásokat hajtottak végre, a 2009-es eredmények azonban az év elejét jellemző sötét jóslatokkal összevetve nem is lettek olyan rosszak. A 2010-es esztendőnek ezzel szemben sok cég már optimista várakozásokkal vágott neki. Holott a piackutatók szerint várhatóan csak a hardvereladások növekednek (az alacsonyabb bázisértékről), a szoftverpiac a tavalyihoz hasonlóan alakulhat, míg a szolgáltatások és a telekommunikáció terén további visszaesés várható. Összességében az idei stagnálást követően jövőre várható újból 4–5 százalékos éves bővülés a hazai IKT-iparágban, és csak 2012-re juthat vissza a piac a 2008-as szintre.

Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke azt tapasztalja, hogy az egyes cégek teljesen különbözőképpen élték meg a változásokat. Némelyik a múlt évben is meg tudta duplázni a forgalmát, de olyan, meghatározó tanácsadó cég is akad, amelynek egy év alatt a felére esett vissza a bevétele. Az IVSZ elnöke is megerősíti: egészében véve, a korábbi várakozásokhoz képest, nem volt tragikusan rossz a tavalyi esztendő. A piaci átrendeződésnek azok a cégek voltak a nyertesei, amelyek nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatásokat (is) kínáltak, és nem csak néhány ügyfelet szolgáltak ki.

Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter még tavaly november elején jelentette be, hogy a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjain belüli átcsoportosításokkal mintegy 70 milliárd forint friss forrást biztosít az IKT szektor iparpolitikai akciótervének megvalósításához. Ebből a legnagyobb összeget a szélessávú fejlesztésekhez elnyerhető támogatások adják. A Bajnai-kormány szeptember elején fogadta el – az IVSZ bevonásával elkészített – infokommunikációs iparpolitikai akciótervet. A megvalósítás azonban igencsak döcögősen indul, pedig az átfutás legalább 2–3 év. „Az IVSZ-nek és más civil szervezeteknek kiemelt szerepük lehet abban, hogy az akciótervet a kormányzati ciklusokon átívelve végre is hajtsák” – teszi hozzá Keresztesi.

Óvatos óriásokA legnagyobb magyarországi informatikai és távközlési cégek vezetői is csak a második félévben számítanak némi fellendülésre. Ablonczy Balázs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója szerint a múlt év kifejezetten nehéz volt az egész magyar IT szektor számára: a legtöbb vállalat elhalasztotta az új beruházásokat, de a már megkezdett projekteket is leállította. Az üzleti szoftverszállító hazai vezetője egyelőre nem látja a javulás jeleit: a vállalatok rendkívül óvatos terveket készítettek, és igyekeznek minimalizálni az új IT-beruházások költségeit. Pozitív változást csak a gazdasági környezet jobbra fordulása hozhat.

"Bár a válság az IT-projekteket negatívan érintette, az üzemeltetésben bizonyos szempontból lehetőséget is adott arra, hogy a vállalatok átgondolják és optimalizálják az informatikájuk működését" – árnyalja a képet Hegedüs Gábor, a HP Magyarország vezérigazgatója. Biztató fejleménynek tartja, hogy míg tavaly a potenciális megrendelők csak 30, 60 vagy legfeljebb 90 napos válságtervekben tudtak gondolkozni, mára valamelyest megszilárdult a helyzet, s így már óvatosan lehet beszélni a jövőről az ügyfelekkel.

Tavaly májusra a mobiltávközlésbe is begyűrűzött a recesszió. Így a hazai mobilpiac is kemény évet zárt. "A felhasználók száma 432 ezerrel csökkent, a mobilszolgáltatók összesített árbevétele pedig 8 százalékkal esett vissza egy év alatt" – sorolja Beck György, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója. Az idei első félév továbbra is a gyengélkedés jegyében telik, egyelőre semmilyen téren nem látszanak a fellendülés jelei. A második félévben, a sokak által várt amerikai és nyugat-európai gazdasági élénkülés nyomán, ismét javulhat az export, ami kirángathatja a kátyúból a hazai infokommunikációs iparág szekerét is.

A parlamenti választások kapcsán Beck abban bízik, hogy az új kormány a folytonosságra helyezi majd a hangsúlyt a már megindult projekteknél. Így a jelenlegi hétéves periódusban Magyarország számára rendelkezésre álló EU-forrásokból – amelyekből mindeddig keveset hívtunk le – számos új IKT beruházás is megvalósulhatna. A mobilinternet további terjedését segítheti, ha a kormányzat az idén végre kiírja a tendert, amelynek eredményeként adatszolgáltatásra lehetne használni a 900 megahertzes frekvenciatartományt. Így lényegesen hatékonyabban és olcsóbban lehetne továbbépíteni a hálózatot.

A fellendülés záloga a tudás
A tavalyi zsugorodás csak részben írható a nemzetközi és hazai gazdasági környezetváltozás számlájára” – véli Papp István, a T-Systems, azaz a Magyar Telekom vállalati üzletágának vezérigazgató-helyettese. Hazánkban ugyanis a gazdaságélénkítő intézkedések szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyták az IKT szektort, egy olyan területet, amelytől más Európai Uniós tagállamok a következő öt évben a GDP növekedésének több mint negyedét várják. Csak papíron létező átfogó iparági stratégiával és konkrét kormányzati programok nélkül ez az esztendő is nehéz lesz, bár enyhe javulásra azért lehet számítani.

Abban mindenki egyetért, hogy fejlett informatika rendszerek nélkül a gazdaság egyik területén sem képzelhető el előrelépés, ám ahhoz beruházások kellenek, hogy az IT a gazdaság motorja lehessen. Az utóbbi év hazai IT-költéseinek kényszerű visszafogása azonban a teljes ágazatra visszahatott. Ebből az ördögi körből mihamarabb ki kell törni, ami csak akkor történhet meg, ha a kormányzat is támogatja az informatikai beruházásokat, és tudatos képzési programokkal erősíti meg a társadalmat – hangsúlyozta Drajkó László, a Microsoft Magyarország vezérigazgatója, akinek meggyőződése, hogy a fellendülés egyik záloga a tudás, az úgynevezett „e-készségek” (e-skills) megszerzése, fejlesztése. - Az ország versenyképességének fokozásához elengedhetetlen a tudásalapú gazdaság kiépítése, és ebben a Microsoft is megpróbál aktívan részt venni, a cég kezdeményezésére hirdették meg például 2008-ban az oktatás színvonalának emelését segítő TITAN keretprogramot – tette hozzá a szoftverszállító hazai leánycégének vezetője.

(A cikk a Figyelő 2010/4. számában jelent meg.)