Zavarodottság jelei mutatkoznak a két országos kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a TV2 háza táján. Az adók csak most kapizsgálják az új helyzetet, amelyet az óév utolsó napjától életbe lépett új médiatörvény okozott azzal, hogy az úgynevezett digitális átállás céldátumát egy évvel későbbre helyezte.

Az eddigi menetrend szerint a két kereskedelmi tévé analóg földfelszíni szórását az idén júliustól, az M1-ét pedig 2011 végén állították volna le. Ennek technikai és üzleti feltételeit a műsorszóró Antenna Hungária (AH) Zrt. és a csatornák is kidolgozták.

Az átállás praktikusan azt jelentette volna, hogy a szóban forgó időpontoktól az említett műsorok vételéhez a hagyományos szoba- és tetőantennák mellett már egy beltéri vevőegységre is szükség lett volna. Ám most mindez egy évvel csúszik, sőt, a szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy a váltás akár 2014 végére halasztódjon.

(Fotó: Hartyányi Róbert)

Milliárdok ■ Ezzel a húzással a két kereskedelmi tévé egy csapásra mintegy 3-3 milliárd forintos nem tervezett költséget kapott a nyakába, mert egy évvel tovább kénytelen fizetni a műsorszórási és a műsorszolgáltatási díjat is (a részleteket lásd külön). Ha egyenleget vonunk, a két adó összesen 6 milliárdjából 4 milliárd az AH-nál, 2 milliárd forint pedig az államkasszában landol.

Érthető, hogy a költségvetés szempontjából ez most sokkal jobban hangzik, mintha az idén lezajlott volna az átállás, annak ugyanis nem bevétele, hanem vaskos költsége lett volna. Egyrészt a szociálisan rászorulók számára meg kellett volna finanszírozni a dekódereket, másrészt az átállással kapcsolatos operatív kiadásokat is állni kellett volna.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lapzártánkig nem tudott nyilatkozni az ügyben, ám forrásaink szerint gyakorlatilag ez a pénzügyi megfontolás döntött a halasztás mellett. Illetve az is, hogy az idei átállási procedúrára az állam egyszerűen nem készült fel időben, nincs meg az a cselekvési terv, amely kijelölné, hogy kinek, mikor és mi a feladata a céldátumok tarthatósága érdekében.

„Nagyon sok mindent újra kell gondolnunk az üzleti terveinkben” – mondja Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, arra utalva, hogy a csatorna még elemzi az új jogszabályi környezetet, annak ugyanis egyelőre számos pontja homályos. A törvény szövegének konkrét értelmezési nehézségei miatt a TV2-től is hasonlóan bizonytalan reakciókat kaptunk.

Péntek Zoltánnak, a csatorna jogi képviselőjének válaszaiból az derül ki, egyelőre a TV2 számára sem világos, hogy egy 2012. júliusi, halasztott analóg lekapcsolás után „milyen formában célszerű és lehetséges” a műsort a nézőkhöz eljuttatni. Péntek Zoltán szerint „még nagy bátorsággal sem lehetne arra a kérdésre korrekt választ adni”, hogy egy esetleges 2014. végi átálláskor a csatornának meddig kell (vagy lehet) fennmaradnia az analóg rendszeren. Ugyanis „maga a felvetés is bizonytalan alapon áll, még kapcsolódik hozzá megannyi, ezen dátumig megvalósuló piaci változás”.

Miközben a két nagy kereskedelmi tévé biztosan vesztese lesz a változtatásnak, a költségvetés mellett a kábeltévés társaságok is jól járnak a halasztással, bár érdemben ez a lépés nem befolyásolja az üzletmenetüket. Magyarországon a digitális átállás – évek óta húzódó – folyamatán ugyanis a piaci fejlődés egyszerűen túllépett. Már csak a háztartások mintegy 15 százaléka tévézik analóg antennával, és arányuk egyre olvad. Ha hirtelen megszűnne ez a fajta műsorszórás, az érintettek egy része valószínűleg fizetne egy digitális megoldásért (venne egy MinDig TV dekódert, vagy műholdas vételre állna át), a „kimaradók” pedig a piac összessége szempontjából nem képviselnek számottevő hányadot. Ám a váltást a jelek szerint most mégis az köti gúzsba, hogy e kimaradó háztartások dekóderrel való ellátását az állam nem tudja vagy nem akarja megszervezni és kifizetni.

Mobil hatás ■ A halasztás érzékenyen érinti a mobilszektort is. Az analóg lekapcsolással szabadulhatna fel ugyanis egy olyan frekvenciasáv, amely jól jönne a következő, negyedik generációs mobiltávközlési szolgáltatás (LTE) beindításához és országos elterjesztéséhez. A Telenor és a Magyar Telekom lapunk kérdésére azt közölte, hogy a kérdéses frekvencia nélkül is elképzelhető LTE szolgáltatás, ám az a gyakorlatban nem lesz „igazi”.

Persze lehet, hogy az egész tévés huzavona ma már nem annyira fontos kérdés a távközlésben sem, hiszen a kirótt különadók miatt a mobilcégek amúgy is kénytelenek voltak visszafogni a fejlesztéseiket. A Telenor ugyan nem ért egyet ezzel a nézettel, s a cég szerint a különadó ellenére is fontos, hogy a különböző frekvenciasávok jövőbeni felhasználásának szabályozása elkészüljön, ám a mostani csúszás lényegében valószínűleg már nem oszt, nem szoroz a témában.

A digitális átállás ügye amúgy jó ideje napirenden van az Európai Unióban, hiszen a sort Luxemburg és Hollandia már 2006-ban megnyitotta. A brüsszeli ajánlás az, hogy a tagországok legkésőbb 2012 januárjától kapcsolják le az analóg tévésugárzást. Ezen iránymutatásnak a hazánkkal szomszédos tagországok közül várhatóan Ausztria, Szlovákia és Szlovénia is meg tud majd felelni. A magyar törvényben most a 2014. végi határidő lehetősége valószínűleg azért szerepel, mert akkorra már nem ajánlott, hanem kötelező lesz az átállás.

Mivel a tévésugárzás nem tudja „betartani” az egyes országok földrajzi határait, az átfedések miatt is fontos lenne, hogy a váltás közel egy időben történjen meg. Ha Magyarország még évekig fenntartja az analóg rendszerét, azzal technikai problémákat okozhat az ajánlott határidőket betartó szomszédainak.

_{(A cikk a Figyelő 2011/02. számában jelent meg.)}