Amíg a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését követően még nem emelték fel a szavukat a távközlési különadó terve ellen, a jogszabály hétfői villámgyorsaságú elfogadását követően a legnagyobb érintett szolgáltatók kivétel nélkül közleményt adtak ki. A sort kedden a Vodafone nyitotta: Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország szabályozási ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy a távközlési különadó veszélyezteti az ország versenyképessége szempontjából fontos harmadik és negyedik generációs mobilhálózatok fejlesztését.

A 61 milliárd forintos elvárt bevételből a Magyar Telekom fizeti a legtöbb adót, amelynek összege 2010-ben várhatóan 27,5 milliárd forint lesz a társaság által kiadott közlemény szerint, többletkiadás azonban összességében 1 milliárd forinttal kevesebb lesz, mivel a csoport ennyivel kevesebb társasági nyereségadót fizet. A különadót a Magyar Telekom - annak ellenére, hogy várhatóan egyéb költségként jelenti - rendkívüli tételként kezeli, ezért nem érinti a 2010-es publikus célkitűzéseiet. A társaság a rendkívüli tételek nélkül számolt üzemi eredmény (EBITDA) esetében 2010-ben továbbra is 7-9 százalékos csökkenésre számít. A különadó következményeire a rövid közlemény nem tér ki, várhatóan azonban ennek következtében lelassulhat az újgenerációs optikai hálózat kiépítése.

Egyeztetés zárt ajtók mögött ■ A távközlési cégek szerdán zárt ajtók mögött egyeztettek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselőivel annak érdekében, hogy lehetőség szerint csillapítsák a különadó hatásait. Az egyeztetés után Anders Jensen, a Telenor Magyarország vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a kormány határozott kijelentést tett arra vonatkozóan, hogy a távközlési különadót legkésőbb 2012 végén eltörlik. "Hosszú távra tervező magyarországi befektetőként ebben teljes mértékben bízunk, hiszen az átláthatóság és a kiszámíthatóság minden EU-tagállamban alapvető befektetői elvárás" - tette hozzá Jensen, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a különadó veszélyezteti a növekedést, a befektetői bizalmat és a jövőbeni infrastrukturális beruházásokat, amellett hogy az EU szabályaival is ellentétes lehet. A Telenor számára évi 10-11 milliárd forint többletterhet jelent a különadó.

A szolgáltatók várhatóan Brüsszelre is próbálnak majd hatni, amire azért is jó esély van, mivel az Európai Bizottság éppen szeptember végén szólított fel két tagállamot a távközlési különadó eltörlésére, Franciaország 2009 márciusától, Spanyolország pedig 2009 szeptemberétől egyaránt 0,9 százalékos adót vetett ki a társaságok árbevételére. Ha a két ország november végéig nem szünteti meg a telekom adót, Brüsszel pert indít ellenük.

Beruházni kell ■ Zsembery György, az Invitel vezérigazgató-helyettese a héten egy sajtóbeszélgetésen fogalmazta meg a témával kapcsolatos magánvéleményét: a távközlési különadó szinte valamennyi hazai távközlési vállalkozást érint, csupán a legkisebb, "egy kerület felében szolgáltató" kábelcégek maradhatnak ki a hatálya alól. A távközlési piacon az egységárak lefelé mutatnak, így még csak a lehetőségét sem látják, hogy a fogyasztókra háríthatnák az adót. A legtöbb részpiac amúgy is zsugorodik vagy legalábbi stagnál az utóbbi években, az Invitel is csak a vállalati adatszolgáltatási piacon, továbbá a kihelyezett, illetve bérelt informatikai szolgáltatások terén számít növekedésre.

A pluszkiadás a következő években nyilvánvalóan a beruházásokat érinti majd, az Invitel esetében például az otthonokhoz kihúzott optikai hálózatok fejlesztési üteme lassulhat le. Zsembery György hozzátette: a fejlesztések ezzel együtt teljes mértékben sehol sem állnak majd le, mivel minden távközlési cégnél szükség van technológiai frissítéskre a versenyképesség fenntartása céljából; a tavaly 57 milliárd forintos árbevételt elért Invitel esetében így egészen biztosan nem fog 6 milliárd forint alá csökkenni a beruházásokra szánt összeg.

Beruházni kell ■ A Figyelő legfrissebb számában megjelent elemzés szerint ezzel együtt nem kétséges, hogy a szolgáltatók megpróbálják majd a fogyasztókra hárítani a többletterhet - hiába is kommunikálják most az ellenkezőjét. A Költségvetési Tanács elemzése szerint például a kiskereskedelmi szektorban az extra terhek körülbelül felét érvényesíthetik majd a fogyasztói árakban a vállalkozások a bevezetés első évében. Az áremelés csökkentheti a fogyasztói keresletet, így a további években az áthárítási hatás fokozatosan, de jelentős mértékben mérséklődhet. Hasonlóan alakulhat a helyzet a távközlési szektorban is, azzal a különbséggel, hogy az ágazatra jellemző nagyon bonyolult tarifarendszer nagyobb mozgásteret kínál az árbuherára.

Az előfizetőkre való közvetlen adóáthárítást viszont megnehezíti, hogy az ügyfelek tetemes hányada (vezetékes környezetben közel fele, mobil környezetben döntő része) hűségnyilatkozatot kötött a szolgáltatójával. E szerződések általában tiltják az adott hűségidő alatti tarifaemelést. Az egyetlen plusz bevételi forrás az lehet, ha az új (versenytársaktól átcsábított) belépők, vagy újra hűségszerződést kötő ügyfelek számára határoznak meg a jelenlegi szintnél magasabb díjakat.

A cégek nemcsak az új terheknek a vevőik felé való áthárításával igyekezhetnek megőrizni nyereségességüknek legalább egy részét. A kiskereskedelemben - de részben a távközlésben is - a nagyvállalatok megpróbálják majd beszállítóik felé javítani pozícióikat. Egy másik módszer lehet a tudatos minőségrontás, vagy éppen a minőségjavítás elodázása. Az üzletekben hosszabb lehet a sor, az ügyfélszolgálatnál – még a jelenleginél is – később veszik majd fel a telefont, hamarabb elfogy az akciós mobil. Persze ezek is mind a fogyasztókon csapódnak le - írja a Figyelő.