Búcsú az XP-től ■ A különféle béta és RC (release candidate, azaz piacra dobásra jelölt) változatok közül először a Microsoft megoldása érte el a végleges jelzőt. A túlzottan sokáig regnáló, és a végére teljesen elavult IE6, majd a szabványokat felrúgó, lomha IE7 időszakában az egykor egyeduralkodónak számító böngésző részesedése folyamatosan csökkent. Ezt a trendet a Microsoftnak a 2009 márciusában kiadott nyolcadik generációval sem sikerült megállítania. Mindezek következtében a világ számítógépeinek ma már csak 57 százalékán használnak Explorert.
Az új generáció mindent egy lapra tesz fel. Az IE9 ugyanis már csak a Windows 7 és Vista szisztémával kompatibilis, s nem támogatja a ma használatos Windowsoknak még mindig a 60 százalékát kitevő XP-t. Ennek ellensúlyozására, az újabb operációs rendszerek több előnyét kihasználva, nagyobb teljesítményt és látványosabb funkcionalitást ígér. Az egyik új funkcióval például a Windows kezelőfelületébe integrálhatunk egyes weblapokat. Ha mondjuk gyakran használjuk a Facebookot, akkor a közösségi oldalt megnyitott állapotban „letűzhetjük” a rendszer tálcájára, és úgy kezelhetjük, mintha külön alkalmazás volna.
A gyártó a felhasználói élmény kihangsúlyozásával népszerűsíti a böngészőt. A könnyű kezelhetőség mellett a redmondi vállalat kommunikációjának középpontjában a grafikus processzorral támogatott hardveres gyorsítás, valamint az interaktív és multimédiás tartalmak újfajta, látványos felülete áll. Ez utóbbi az úgynevezett HTML5 szabványra épül (ennek lényegét, főbb nóvumait lásd külön).
A ravasz tűzróka ■ A Firefox kissé lelassult, legalábbis ami a fejlesztés ütemét illeti. A negyedik generációs böngészőnek kereken 10 béta változata jelent meg, míg végre elég kiforrottnak érezték a premierhez. A sebesség és a szabványok terén egyaránt sikerült előrelépni, egyebek közt a HTML5-tel is megértik egymást. A felhasználói felület ez esetben is változott, a felső menüsor átalakult, nagyobb teret hagyva a weblapoknak. Sőt, itt is találkozunk – az IE9 említett letűzős megoldásához hasonló – újító elgondolással. Bármelyik böngészőfület „alkalmazáslappá” alakíthatjuk, ezek a fülek a menü bal oldalán csupán egyetlen ikon formájában helyezkednek el. Egy másik apróság a feledékenyeknek segít: ha már sok böngészőfül van nyitva, és ezek egyikének címét kezdjük beírni, akkor a gépelés alatti első hivatkozásban a Firefox figyelmeztet erre, s ide kattintva azonnal válthatunk a kívánt lapra.
Felbukkant egy számítási felhő alapú, automatizált kényelmi szolgáltatás is. A Firefox Sync egy felhasználói fiók regisztrálása után lehetővé teszi, hogy egy távoli szerveren futó megoldás keretében összefésüljük a munkahelyi PC-n, notebookon, otthoni gépen vagy akár mobil eszközön elmentett beállításokat és adatokat. Innentől, ha valamelyik gépünkön új könyvjelzőt vettünk fel vagy bármilyen más változtatást eszközöltünk Firefox alatt, könnyen szinkronizálhatjuk az adatokat.A sok újdonság mellett a Mozilla pár nappal a negyedik generáció elindítása után bejelentette azt is, hogy az eddigi toporgás helyett turbó fokozatra kapcsol a fejlesztés. A Firefox 5-öt már június 21-én, a Firefox 6-ot pedig már augusztus közepén megjelentetnék egy újfajta frissítési és validálási módszer alkalmazásával. Ezzel megszűnnek a számolatlanul kiadott béták.
Tuning verda ■ Google böngészője mindössze három éve jelent meg, mégis, a Chrome immár a 10. verziónál tart. Bár elterjedtsége még csak 15 százalék környékén jár, a profi webhasználók körében egyre népszerűbb. Az egyszerű, letisztult felületen most nem történt látványos újítás, a Google fejlesztői inkább a motorháztető alatt tuningolják a felhasználó által láthatatlan funkciókat, az amúgy is szédítő sebesség és a kompatibilitás növelése érdekében. A Crankshaft nevű JavaScript-motor, amely a weblapok betöltésének gyorsaságáért felel, a tesztek szerint 66 százalékkal növelte sebességét, de a Chrome az IE-hez hasonlóan felhasználja a számítógép grafikus processzorának erejét is a különböző grafikai, animációs és videós tartalmak lejátszásának felturbózására.
Apróbb eltérések mellett a tudás és sebesség terén olyannyira megközelítette egymást a három nagy versenytárs, hogy kis túlzással csupán a gyártói logó és a kezelőszervek elhelyezkedése különböztetheti meg egymástól a böngészőiket. Egyedül a Mozilla dokumentálja folyamatosan a letöltések számát, lapzártánkig több mint 90 millióan „szavaztak” a Firefox 4-re. A böngészők valódi, használat alapján mért részesedésére viszont legalább április végéig várni kell, mivel a legfontosabb elemzők (például a Statcounter vagy a Net Applications) csak havonta frissítik a statisztikáikat.
(A cikk a Figyelő 2011/16. számában jelent meg.)
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak