Az eurózóna vagy az Egyesült Államok lakói talán kissé lassabban értenék meg, miért is lehet szükség egy ország- és bankfüggetlen virtuális fizetőeszközre, mi magyarok viszont minden bizonnyal gyorsan felfognánk a megoldás előnyeit. Egy külföldi utazás előtt eurót veszünk 285 forintért, hazatérés után a maradékot 272-ért adjuk "vissza". Nemzetközi átutaláskor jutalékot vagy kezelési költséget fizetünk. Több pénznem használata esetén a keresztárfolyamok között pedig könnyű elveszni, egy kezdeti ezer forintosból könnyen lehet 900 úgy, hogy közben nem is vettünk semmit.

Épp az ilyen "törvényes visszaélések" megszüntetésére, egy globális, mindenhol egyenértékű fizetőeszköz megalkotására vállalkozott a Bitcoin "feltalálója": Satoshi Nakamoto pontos kiléte még mindig ismeretlen, mivel azután, hogy egy kilencoldalas whitepaperben összefoglalta a virtuális pénz lényegét, gyakorlatilag eltűnt. A 2009-es indulás óta viszont tekintélyes méretű ökoszisztéma fejlődött ki a Bitcoinok körül.


Én elmennék a vásárba fél pénzen ■ A Bitcoinok használatának lényege, hogy nincs se központi bank, sem pedig egy "Bitcoin-ország", a többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A Bitcoin egy torrent technológiához hasonló, zárt peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik.

Ez az adatbázis tartalmazza a pénzmozgások minden adatát, így garantálja az elektronikus fizetéshez kapcsolódó alapvető követelményeket. Minden tranzakciót digitális aláírások és kiterjedt hitelesítési rendszer véd. Saját Bitcoinjainkat egy digitális pénztárcafájlban tárolhatjuk számítógépünkön vagy akár külső szolgáltatóknál, küldésükhöz pedig csupán a fogadó személy (vagy szervezet) 32 alfanumerikus karakterből álló "számlaszámát", azaz Bitcoin-címét kell tudnunk. A rendszer felépítése és a központi irányítás hiánya miatt a Bitcoinok gyakorlatilag nem inflálódnak, és abban is biztosak lehetünk, hogy ha valami Angliából vásárolva egy Bitcoinba kerül, akkor ugyanennyit kell fizetnie egy ausztrál, egy német vagy akár egy magyar vevőnek is érte.

Nem hivatalos jellege miatt nincs a nemzetközi fizetőeszközöket jelző ISO kódja (mint amilyen a dollárnak az USD vagy a forintnak a HUF), de gyakran használják BTC rövidítéssel. A hagyományos pénzekről és pénzekre váltást kifejezetten Bitcoinra specializálódott devizatőzsde-weblapon keresztül lehet elvégezni, fizetni pedig egyelőre főként online szolgáltatóknál lehet, tehát egyelőre ne keressünk Bitcoint elfogadó hamburgerest vagy háztartási boltot.


Fortélyos félelem igazgat ■ Természetesen az új fizetőeszköz meglehetősen szokatlan volta megannyi kérdést, félelmet, aggodalmat szül minden szinten. A lehetséges felhasználók számára az egyértelmű előnyökön (jutalékok, árfolyamok, kezelési költségek hiánya, inflációvédelem) kívül tucatnyi kérdést kell tisztázniuk. Ezek alapszintje a virtuális megközelítésből fakad (tehát akkor hol is van a pénzem), a bonyolultabbak pedig a rendszer használatát és biztonságát feszegetik (ki férhet a digitális pénztárcámhoz). Ez utóbbira elvben maga a rendszer ad választ: a tranzakciók egyértelműen követhetők a nyílt peer-to-peer rendszernek köszönhetően, pénz legfeljebb ideiglenesen tűnhet el, de legkésőbb a "valódi" pénzre váltáskor fel kell bukkannia. Utaláskor szintén nincs lehetőség a megtévesztő játékokra, visszavonásra vagy a tranzakció banki törlésére, ami történt, megtörtént - ha hibásan utaltunk, a fogadó fél utalhatja vissza az összeget.

A legnagyobb félelmek azonban konspiráció szintűek, és a szakértők szerint nem is épp alaptalanok. Sokaknak szúrhatja ugyanis a szemét ez a független pénznem: főképp természetesen a kereskedelmi bankoknak, amelyek a Bitcoin elterjedése esetén a pénzváltásból eredő bevételt veszítenék el, másrészt pedig a jegybankoknak és egyéb nemzetközi szintű pénzintézeteknek, amelyek az árfolyamok ingadozásából és különbözőségéből húznak hasznot. A legnépszerűbb paranoid elképzelések szerint a bankok és egyéb "pénzmogulok" máris azon dolgoznak, hogy akár törvénytelen eszközökkel is ellehetetlenítsék a Bitcoin-rendszer működését.

Lyukas a bitpénztárca ■ A közelmúlt legnagyobb Bitcoin-botránya egy New York-i vállalkozás, a Bitcoin-átváltással foglalkozó BitFloor nevéhez kötődik. Hackerek 250 ezer dollár értékű virtuális pénzt emeltek le a hétvégén a szolgáltató ügyfeleitől, amelynek egyelőre nyoma veszett. Roman Shtylman, a szolgáltatás alapítója az FBI-t is bevonta a nyomozásba, és azonnal megnyugtatta az ügyfeleket, hogy a kutakodás eredményétől függően mindenkinek megtéríti a kárát annak ellenére, hogy ezzel saját cége jelentős mínuszba kerül.

A drága baki alapvető oka persze még nem összeesküvés-elmélet tárgya: Shtylman elismerte, hogy az ügyfelek privát titkosítási kulcsait egy titkosítatlan tárhelyen hagyta. Ezt viszont valaki szinte azonnal kihasználta, és itt már elindulhat a konspiráció: ahhoz ugyanis, hogy ennyire gyorsan reagáljon, a tettesnek éjjel-nappal figyelnie kellett a Bitcoin-váltókat, erre pedig csak nagy pénzügyi háttérrel, komoly infrastruktúrával rendelkező elkövető képes - a közvélemény máris bankokat, nemzetközi pénzembereket sejt a háttérben.

Shtylman szerint viszont esélyes, hogy elkaphatják a tettest és visszaszerezhetik az elrabolt virtuális pénzt is, mivel a Bitcoin-rendszer sajátosságai értelmében az összeg valódi pénzre konvertálásakor valamilyen hivatalos Bitcoin-váltónál fel kell, hogy bukkanjon. Ekkor az egyértelmű azonosítók segítségével azonnal kideríthető a tolvaj személye - baj csak abból adódhat, ha valóban nem a hasznonszerzés, hanem a rendszer alapjainak rombolása volt az elkövető célja. Ekkor ugyanis nem akarja majd beváltani vagy elkölteni, ilyenkor viszont - szintén a rendszer működési elvéből következően - valóban nyomtalanul tűnhet el.

2011-ben körülbelül 6 millió Bitcoin volt forgalomban, a napokban 12 dollár környékén állt az árfolyam, az ismeretlen összesen 24 ezer Bitcointól szabadította meg a beváltóhelyet. A virtuális fizetőeszköz híveinek többsége azonban érdekes módon nem pánikol, sőt támogatásáról biztosította a BitFloort, amely azóta vissza is tért a kereskedéshez.