A kábelcégekre "befektetőbiztosabb" jövő vár Európában, mint a hagyományos telefontársaságokra. A technológiai fejlődés ugyanis inkább a kábeleseket segíti, a rézalapú (dsl) hálózat már a múlté, az optikához pedig sok pénz kell. Magyarországon 2011 óta interneteznek többen kábelen, mint a hagyományos rezes hozzáféréssel.
Az európai távközlési piacon manapság jóval kedvezőbb befektetési célpontok a kábeltársaságok, mint a hagyományos telefoncégek – írja a
The Wall Street Journal egy múlt heti cikke. Ezt támasztja alá az is, hogy a kábelszektor részvényeinek az értéke 2012-ben 47 százalékkal nőtt, miközben az
inkumbens telekom vállalatoké átlagosan 17 százalékkal csökkent.
Változó piaci helyzet ■ Pedig alig egy évtizede még teljesen más volt a helyzet. Akkoriban az olyan kábelvállalkozások, mint a brit Telewest, amely azóta két utódvállalatban a Virgin Mediában és a UPC-hálózatokat is tulajdonló Liberty Global Inc.-ben él tovább, nagyon magas kockázatú befektetéseknek minősültek. A kábelszektor cégeinek a többsége abban az időben csődbe is jutott. Azóta, különösen az utóbbi pár évben változott a felállás, a kábelpiacra jönnek a befektetők, miközben a hagyományos telefontársaságok, mint a France Telecom, a holland KPN, vagy a Telekom Austria kénytelenek csökkenteni az osztalékaikat.
Kulcsterület a szélessáv ■ A kábelesek jövőbeni kilátásai is kedvezőek, nemcsak a fizetős tévépiaci tortából jutnak egyre nagyobb szelethez, hanem a szélessávú internetből is, amiben még mindig komoly növekedési potenciál van. A kábeltechnológia ugyanis nagyobb letöltési sebességre képes, mint a hagyományos telekomos rézhálózat. A szélessáv növekedése töretlen, az operátorok igyekeznek komplex szolgáltatáscsomagokat ajánlani az ügyfeleknek. A legnagyobb európai piacnak számító Németországban a Kabel Deutschland előfizetőinek már közel az ötöde hármas csomagra – tévé, internet és vezetékes telefonra fizet elő. Elemzők szerint miközben a Deutsche Telekom otthoni bevételei 2013-ban csökkennek majd, a Kabel Deutschland növekedése várhatóan megközelíti a 10 százalékot.
A befektetőknek azonban az teheti még vonzóbbá a kábelcégeket, ha hisznek abban, hogy azok meg tudják emelni szolgáltatásaik árát. Elméletben ez lehetséges is – vélik az elemzők. A kábeltársaságok többes csomagjainak a tarifái ugyanis jelenleg nagyjából egyharmaddal alacsonyabbak a telefonos riválisaikénál. Az érett piacnak számító Belgiumban és Hollandiában például a helyi nagy szolgáltatók, a Telenet és a Ziggo díjai már elérik vagy meg is haladják a telekomosokét, decemberben mégis 3 százalékos áremelést jelentettek be. Nagy-Britanniában a Virgin Media 5-7 százalékkal növeli februártól a tarifáit.
Hazai helyzetkép ■ Magyarország iskolapéldája a fent említett folyamatoknak – mondja
Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője. Az utóbbi évek során két párhuzamos hálózat is kiépült az országban, oly módon, hogy ma már mind a kábeles, mind a rézdrótos penetráció elérte a 60-65 százalékot. Ennek nyomán erős versenyhelyzet alakult ki. Az utóbbi két-három évben viszont az is bebizonyosodott, hogy a kábeles technológia, főként a vezetékes szélessáv szempontjából olcsóbban fejleszthető, mint a rezes.
Az előbbi már most alkalmas 100 megabit/sec sebességű internetkapcsolatra, nagyfelbontású, HD minőségű képátvitelre, miközben a rézből a legújabb fejlesztésekkel is maximum 20-30 megabit/sec sebesség hozható ki. Ott lenne még megoldásnak az üvegszálas technológia, ez azonban nagyon drága és lényegében majdnem egy újabb párhuzamos kiépítést igényelne. Az ilyen jellegű fejlesztéseknek ráadásul manapság nem tesznek jót a hazai távközlést sújtó ágazati és vezetékadók sem – húzza alá az elemző.
(Magyarországon 2011-ben következett be a technológiai fordulat, abban az évben haladta meg először a kábeles netezők száma a "rezesekét". Lásd a mellékelt táblázatot. – A szerk.)
A hagyományos telefontársaságokat még az európai szabályozásnak az a része is hátrányosan érinti, amely szerint rá kell engedniük a versenytársakat a hálózatukra, ugyanez nem kötelező a kábelesek számára. Ennek oka ugyancsak a technológiában keresendő, a kábelen ugyanis a felhasználók számának a növekedésével arányosan csökken a sávszélesség.
Ami a hazai helyzetet illeti, Gyurcsik Attila szerint nagyon pozitív, hogy a Magyar Telekom viszonylag idejekorán felismerte az amúgy nála is meglévő kábel jövőbeni jelentőségét. Az azóta az ezen a technológián végrehajtott újabb fejlesztéseknek köszönhetően már a második legnagyobb kábelszolgáltatóvá vált a UPC után. Ellenpéldaként a régióból az elemző a "lengyel Telekomot", a TPSA-t említi, amely néhány éve eladta a kábelüzletágát és most azzal szenved mit is kezdjen a rézhálózatával, miközben kábeles riválisai egyre nagyobb mértékben nyernek teret korábbi piacain.
