Bár sokfelé még maga a bankkártya is kevesek "szórakozásának" számít, a pénzügyileg fejlett országokban már folyamatosan dolgoznak a technológia továbbfejlesztésén. Itt ugyanis már azt is gyakran ódivatúnak, kellemetlennek találják, ha egy bankautomatánál kell sorba állni. Technológiailag már többféle megoldás létezik, ám a biztonsági, szabályozási kérdések miatt továbbra is sokat kell aludni a "távkártyák" elterjedéséig.

Kártyázzunk okosan ■ A Sibos kerekasztal-beszélgetései és interaktív szemináriumai közül több is foglalkozott a fizetési megoldások megújítása iránti igény és a biztonsági problémák hátráltató ereje között feszülő ellentétekkel. Bár az úgynevezett érintés nélküli (contactless) kártyák már évek óta elérhetőek, az Egyesült Államok és Ázsia területén is csak viszonylag lassan terjednek, Európa pedig még lassabban lép be erre a területre.

A kártyák lényege a rádiófrekvencián alapuló kezelés, amely lehetővé teszi, hogy kisebb távolságokból is használhatóak legyenek. Így egyrészt meggyorsulnak a kis összegű vásárlások, ráadásul lehetővé válik extra szolgáltatások (például tömegközlekedési jegyek, gyorsételek) megvásárlása is. A távolabbi tervek pedig már arról is szólnak, hogy megszűnjenek a bankautomaták előtt kígyózó sorok, hiszen akár egyetlen automatát szinkronban többen is használhatnak akkor, ha az ügyfelek egy része nem szeretne pénzt kivenni, hanem inkább telefonos egyenlegét töltené fel vagy kisebb összegeket utalna át.


A meglévő rendszerek és megoldások mellett épp ezért egyre újabb megoldások bukkannak fel: egyes ötletek olyan kártyaméretű eszközt vizionálnak, amelyben egyszerre több bankkártya illetve bankszámla adatai és hozzáférési lehetőségei találhatóak meg. Egy személyhez kötött PIN kód beütése után választhatjuk ki, melyik bankkártyánkat szeretnénk "emulálni" az eszközzel, ekkor a kis lap mágnescsíkja a kiválasztott kártya adataival töltődik fel, és hagyományos módokon használható. Akkor sem kell félni, ha elveszne az eszköz, hiszen pár percnyi inaktivitást követően minden adat törlődik, a kód hiányában pedig használhatatlanná válik a kártya - külső csatlakozás nélkül pedig feltörni is lehetetlen.

Fizetünk és félünk ■ Érintőlegesen szó esett a Kelet-Európában és a világ felzárkózó területein tapasztalható online fizetési trendekről is. A témával foglalkozó szeminárium résztvevői szerint ezekben az országokban még mindig kicsi a bizalom az internetes fizetési lehetőségekkel szemben. Ugyan a netbank szolgáltatásokat már egyre többen használják, ám a webshopokban és egyéb interneten keresztül fizethető szolgáltatások esetében gyanakvóak, sőt néha elutasítóak a felhasználók.

A beszélgetésben részt vevő bankok képviselői szerint nagy szükség volna az oktatásra, a technológiák és lehetőségek széles körű ismertetésére, amely segíthetne a gyorsabb és hatékonyabb fizetési módokhoz kapcsolódó bizalom megteremtésében.


Sötét felhők között ■ A legújabb, felhő alapú megoldásokkal kapcsolatban magukat a bankokat, pénzügyi szolgáltatókat kell leginkább kiképezni a számítási felhő (cloud computing) témakörrel foglalkozó fórumban elhangzottak alapján. A részt vevő bankok képviselői szerint ugyan technikailag sokat javít a felhő használata, ám a biztonságos és hatékony működtetéshez szabályozások bevezetésére és gyakorlására van szükség. Emellett arra is fel kell készülni, hogy az idővel "kiokosodó" felhasználókat is meggyőzhessék a pénzintézetek: attól, hogy fizikailag nem az épületen belül tárolnak minden adatot, attól azok még ugyanolyan biztonságban vannak.

Még mindig a mobil ■ Talán a rendezvény legpörgősebb kérdésköre a mobil fizetés témája. Naponta több szeminárium foglalkozik a kérdéssel, és a pénzintézetek, megoldásszállítók standjain is gyakran alakulnak ki ezzel kapcsolatos viták.

Furcsa tendencia, hogy pont a fejlődő országokban számítanak a szakemberek a mobilbankolás robbanásszerű elterjedésére: itt ugyanis nem épült ki olyan méretű és funkcionalitású bankfiók-hálózat, mint a fejlettebb területeken, viszont a mobilitás óriási lépésekkel halad előre: így a felhasználók jó része áldásként fogadja az új lehetőségeket, nincs miről "átszoktatnia magát". A világ 6,6 milliárdos népességére majdnem 5 milliárd mobiltelefon jut, bankszámlája viszont csupán 1,6 milliárdnak van - fejtegette elgondolkodtató és jövőbe mutató véleményét az internetes és telefonos átutalási megoldásokat fejlesztő Obopay vezérigazgatója, Carol Realini.


Gerald Faust, az SAP banki megoldásokkal foglalkozó üzletágának vezetője szerint fontos az is, hogy az egyre többféle mobil eszközön, valamint a számítógépeken megjelenő banki felületek, szolgáltatások egységessé váljanak. "A felhasználókat nem szabad összezavarni, vagy épp elidegeníteni a mobil bankolástól azzal, hogy különböző platformokon különböző megoldásokkal kell megbarátkozniuk. Mind funkcionalitásában, mind pedig kezelésében egységesnek, könnyen használhatónak, de emellett tökéletesen biztonságosnak is kell lenniük" - magyarázta a szakember az SAP képviselője.

Az egyik általunk elkapott beszélgetésben azt a problémát feszegették, hogy bár a világon egyre többfelé szeretnének mobilról fizetni az emberek, az országhatárok még mindig problémát jelentenek: ki és hogy fizesse meg annak az átváltási költségét, ha a felhasználó például Magyarországról rendel dolláros árú terméket? A szolgáltató vállalja be ezt az összeget, a szállító építse be a rendelt termék árába, vagy külön tételként (tehát tisztán, de bosszantóan) szerepeljen a felhasználó számláján?

A vízió tehát adott, ahogy Matthaus Kryzykowski, a VentureBeat portál képviselője is felvázolta: pár év múlva teljesen természetes lesz, hogy a telefonon keressük meg a megvenni kívánt terméket, a képernyőn nézzük meg a fotóit, videóit, majd itt is vásároljuk meg azt, szintén a telefonról utalva az ellenértékét. Most tehát bankok, eladók, távközlési szolgáltatók kerültek teljesen egymásra utalt helyzetbe - a résztvevők szerint a 2015-ös Sibos egyik programpontja lehet a folyamat kifejlődésének és elterjedésének összefoglalása.

Hol vannak a magyarok? ■ A hazai bankok egyébként kifejezetten csekély érdeklődést mutatnak a rendezvény iránt: az Unicredit Bécsben dolgozó képviselőjétől megtudtuk, hogy bankjuk rajta kívül még pár magyar szakemberrel képviseltette magát, rajtuk kívül a "nagyok közül" egyedül az OTP Banktól látogatott ki egy nagyobb kontingens Amszterdamba, és pár kisebb pénzintézet küldött egy-két puhatolózó képviselőt.