Az üzleti intelligenciát (Business Intelligence – BI) és analitikát (Business Analytics – BA) a hazai vállalatoknál is egyértelműen kiemelten fontos fejlesztendő területnek tekintik – állítja Sorossy Sándor, az IFUA Horváth & Partners BI-tanácsadásért felelős partnere. Hozzáteszi, e két meghatározást általában szinonimaként használják, de van olyan szakirodalom is, ahol a különbözőségeket hangsúlyozzák, azt, hogy – szemben a BI strukturált helyzetértékelésével – a BA lényege az adatokban lévő üzenetek feltárása, a szimuláció, a jövő előrejelzése.

A Budapesti Corvinus Egyetem Információs Erőforrás Menedzsment Kutatóközpontja és az IFUA idén közzétett felméréséből kitűnik, hogy az itthoni informatikai fejlesztéseken belül az üzleti intelligencia projektek vezetnek. A 2008-2009-ben végzett hasonló kutatásnál még csak a válaszadók 42 százaléka jelezte, hogy rendelkezik üzleti intelligenciával, míg most már a résztvevők 52 százalékánál működött BI, és további 22 százalékuknál bevezetés alatt állt. A Corvinus és az IFUA szakemberei azt várják, hogy 2015-re a BI elterjedtsége szorosan megközelíti majd az integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerekét.



Kell a jó szakember ■ A magyarországi növekedés összhangban van a nemzetközi tendenciákkal. "Németországban 2011-ben átlagon felül, közel 12 százalékkal nőtt az üzleti intelligencia szoftverek piaca" – idézi Sorossy a BARC (Business Application Research Center) tanulmányát.

Az üzleti intelligencia legelőször a nagyvállalatoknál terjedt el, hiszen az igazán sikeres használathoz, az adatok professzionális kiaknázásához szükség van strukturált adatgyűjtő rendszerre (pl. ERP, adattárház) és képzett, lehetőleg főállású szakemberre, aki csak ezzel foglalkozik. "Ennek megfelelően a BI alkalmazása 10-20 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél jellemző" – mondja Sorossy Sándor.

Terjednek a nyílt szoftverek ■ A BI legnagyobb itthoni szállítói – betűrendben – az IBM, a Microsoft, az Oracle, az SAP és a SAS. A szállítók piaci pozícióját, részesedését és annak változásait kizárólag az informatika BI szegmensére nem könnyű megbecsülni sem itthon, sem nemzetközi szinten: egyrészt a szállítók BI portfóliója folyamatosan változik, bővül, másrészt gyakran fordul elő, hogy a nagy nemzetközi vállalatok globálisan szereznek be licenceket, és indítanak BI projekteket. Mindemellett az is látható, hogy egyre sikeresebbek a nyílt forráskódú BI megoldások, és ma már a nagy szállítók is ajánlanak ingyenesen letölthető és használható BI eszközöket. Hazai adatok hiányában, tájékoztató jelleggel érdemes megnézni a német piac alalkulását:




Ami a nemzetközi folyamatokat illeti, az üzleti analitikai szoftverek iránti keresletet a válság mellett még az egyre növekvő adatmennyiség, az úgynevezett Big Data jelenség és a szoftverrel összefüggő újabb kutatás-fejlesztési igények előtérbe kerülése is hajtja – állapítja meg az IDC. Az amerikai piackutató erre vonatkozó legutóbbi felmérésében rámutat, hogy az utóbbi években kétszámjegyű mértékben tudott bővülni az üzleti szoftverpiac ezen szegmense, 2010-ről 2011-re például több, mint 14 százalékkal. Az idén a piac mérete várhatóan eléri a 33 milliárd dollárt.

Közép távú előrejelzésében is közel 10 százalékra teszi az IDC az éves átlagos növekedést a 2016-ig terjedő időszakra, amikor becslései szerint a globális piac mérete eléri az 50,7 milliárd dollárt. Ami az egyes szegmenseket illeti, 2011-ben az üzleti analitikában a legnagyobb igény az adattárház szoftverek iránt volt, ez a terület 15,2 százalékkal nőtt egy év alatt, ezt követte az analitikai alkalmazások szegmense 13,3 százalékkal. Ennél valamivel kisebb mértékben 13,2 százalékkal bővült a BI és az analitikai eszközök szegmense.

Az elmúlt néhány és a következő évekre vetített növekedés alapján az analitikai szoftverek is belépnek a "tömegáruk" közé, ami egyben felértékeli azt a korábban kevésbé aggasztónak tartott jelenséget, hogy a szükségesnél jóval kevesebb az ezen a területen rendelkezésre álló jó szakember – vélik az IDC-nél.

A technológia önmagában kevés ■ Általában is úgy gondolják az elemzők, hogy önmagában a technológia kevés a sikerhez. Egyre nyilvánvalóbb az összefüggés a cégeknél meglévő, vagy éppen meg nem lévő BI és analitikai kompetenciák és a versenyképesség alakulása között – állítja Dan Vesset.

Az IDC üzleti analitikával foglalkozó részlegének az elnökhelyettese szerint parancsolóan fontos, hogy legyen a cégeknek jól kidolgozott stratégiája a BI és analitikai források minél mélyebb kiaknázására. Ebbe bele kell vonni az üzleti döntéshozók és a döntési folyamatban részt vevő munkatársak minél szélesebb körét, beleértve a felsővezetés, beleértve az operatív szinten működő menedzsereket, elemzőket, vagy a napi több ezer taktikai döntést meghozó front-line alkalmazottakat is. Fontos az is, hogy a különféle szinteken meghozott döntések összhangban legyenek egymással.
 
Kevesen gondolkodnak stratégiában ■ A stratégiát mégis ma még csak kevesen tartják fontosnak. Az IDC egyik legutóbbi globális felmérésében, ahol mintegy 4 ezer intézményt, vállalatot kérdeztek meg, mindössze a válaszolók negyede rendelkezett BI- és analitikai stratégiával.


Márpedig a stratégiának meglehetősen fajsúlyos kérdésekre kell választ adnia. Egyebek mellett arra, hogy mik az adott szervezet üzleti céljai, kihívásai és az előbbivel kapcsolatos fejlődést hogyan mérik. Milyen típusú stratégiai, operatív és taktikai döntések születnek a cégnél különböző szinteken?  Milyen adatforrásokra van szükség az üzleti döntések támogatására?

Ma már egyébként számokban is kimutatható az üzleti analitikai beruházások haszna. Az IDC kimutatása szerint az ilyen jellegű projektek megtérülése  54 százalékban az üzleti folyamatok javulásában, 42 százalékban a termelékenység növekedésében, míg 4 százalékban a technológiával elérhető költségcsökkentésben érhető tetten.