Amíg a HP tavalyi évét világszinten a viharos vezetőváltás és a stratégia teljes újragondolása határozta meg, addig itthon "csak" a stagnáló piac nehezítette a leányvállalalat dolgát, amely a cég vezetőinek értékelése szerint sikerült tartania pozícióit.
A HP történelemkönyvébe nem fog aranybetűkkel bekerülni a 2011-es év: miután néhány hónappal azelőtt a régi vezérigazgató,
Mark Hurd botrányos körülmények között távozott a cégtől, az új vezető,
Léo Apotheker a saját elképzelései alapján akarta újragombolni a kissé fókuszt vesztett óriás kabátját. Az eredmény: bukott termékek, a piac által értetlenséggel szemlélt
cégátalakítási tervek, nem túl acélos eredmények - és ennek következtében
viharos gyorsasággal történt újabbvezérváltás.
Az ősszel érkezett
Meg Whitman rövid idő alatt ráncba szedte a céget: mégsem adják el a PC-üzletágat, és nem alakítják át a HP-t szoftvercéggé sem, helyette továbbra is az IT infrastruktúrán alapuló megoldásokban látják a jövőt. Az új elnök-vezérigazgató szerint
jövőre elsősorban a kutatás, az értékesítés, valamint a szolgáltatások terén erősítene 2012-ben a HP.
Saját gondok ■ A magyar piacon mindez kevésbé volt érezhető, sokkal inkább az eurozóna válsága, a költségvetési politika szigora, továbbá a privát szektor visszafogott IT beruházásai nyomták rá bélyegüket a leányvállalat tevékenységére. Amint azt
Paál Péter, a HP Magyarország Kft. vezérigazgatója a cég keddi évértékelő eseményén elmondta: a gazdasági válság okozta visszaesés eltérő mértékben érintette az egyes üzletágakat, illetve a termék- és szolgáltatásértékesítést, miközben a cég számos területen tovább növelte piaci részesedését; konkrét számokat azonban az eredményekkel kapcsolatban nem említett.
Paál Péter hozzátette: a HP stratégiájában számos olyan terület van, amely illeszkedik a jelenlegi magyar körülményekhez, így például az - elsősorban a bankszektorban elindult - alkalmazásmodernizációs szolgáltatások, a felhő alapú megoldások vagy az információ optimalizáció mind olyan területek, amelyekkel a hazai szervezetek is jelentős mértékben csökkenthetik informatikai kiadásaikat.
Szerver és virtualizáció ■ A HP által kiadott anyagban több referenciát is felsoroltak, amelyeken 2011-ben dolgoztak. Így például az üzletkritikus szerverek hazai piacán jól szerepelt a cég, így például az OTP Bank tavaly HP Superdome 2-re migrálta értékpapír-kezelő rendszerét. A csúcskategóriás szerverekkel a hitelintézet 24/7-es rendelkezésre állást és hosszú távú bővíthetőséget biztosít üzletileg kritikus alkalmazásához.
Az iparági szabványos szerverek hazai piacán negyedévről negyedévre szisztematikus növekedést tudott felmutatni a cég: a projektek közül kiemelkedett a
KBC közép-európai adatközpontjának kialakítása, ahol AMD-alapú 485-ös blade szervereket üzemeltek be. Emellett a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program budapesti központjába, valamint a Szegedi Egyetemre is szállítottak szuperszámítógépeket.
A HP technológiai szolgáltatások üzletága a BorsodChem Zrt.-nél vezényelt le fél év alatt egy virtulizációs projektet, amelynek célja a vegyipari vállalat SAP rendszerének hardvertámogatását biztosító eszközök megújítása volt virtuális környezetben.
Az asztali PC-k nem halnak ki ■ Takáts Kristóf, a HP Magyarország vezérigazgató-helyettese, a HP személyi számítógépek divíziójának (PSG) vezetője elmondta: 2011-ben tartották az egy évvel korábbi árbevételt jelentősen eső átlagárak mellett, darabszámban mindez azt jelentette, hogy 10 ezerrel több eszközt szállítottak. A hosszabb távra tervezett beszerzések, új vásárlások visszafogása, a meglévő gépek cseréjének elhalasztása kiemelt költségcsökkentési célpont lett.
Különösen az állami szférában érezhető ez a visszafogottság, ahol folyamatos, egymást követő beszerzési stopok fékezték a piacbővülést. A nagyvállalatok és a kkv-szektor a várakozásoknak megfelelően bővítette vagy cserélte gépparkját.Egyedül oktatási területen voltak komolyabb nagyságrendű projektek, de emellett a HP szállított például a budapesti Uzsoki Kórházba is vékonyklienseket.
A piac negyedét továbbra is az asztali PC-k adják, ezek közül minden harmadik Magyarországon eladott asztali számítógép HP logót visel. A fogyasztói piac gyengélkedése hatással volt a HP hazai eredményeire is: bár 30 százalékkal több konsumer notebookot értékesítettek az előző évhez képest, az üzleti szegmenssel ellentzétben továbbra sem tudtak piacvezetővé válni.
A digitális nyomda a jövő ■ Miskei Gábor, a HP Magyarország vezérigazgató-helyettese, a képalkotási és nyomtatási divízió (IPG) igazgatója szerint a nyomtatási-képalkotási piacon három jól elhatárolható szegmens figyelhető meg: a lakossági, kisirodai tintasugaras nyomtatók piaca tavaly stagnált, ennek ellenére a HP mind az eladott hardverek, mind a kellékanyagok terén növekedni tudott.
A lakossági szegmensnél mintegy két és félszer nagyobb vállalati piacon óriási a tolakodás a szállítók részéről a piac méretének csökkenése mellett; ezen a területen a HP sem tudott növekedni. Az irodai nyomtatás a költségcsökkentés és -racionalizálás célpontjává vált, így a nyomtatókonszolidáció, nyomatszám-csökkentés, kiszervezés és a flottamenedzselés váltak a fő hívószavakká.
A legnagyobb potenciált a HP hosszabb távon is a harmadik szegmensben, a digitális nyomdai megoldások terén látja, ahol a tavalyihoz hasonlóan az idei évre is masszív kétszámjegyű növekedést várnak.