"Idősebbek" még emlékezhetnek arra a korszakra, amikor a Microsoft volt az Apple legnagyobb riválisa, és viszont. Manapság azonban, ha megkérdeznék a két vállalat vezetőit, ki a legfontosabb ellenfél, mindkettő a Google nevét mondaná. Néha a piaci igények miatt, máskor közös "ellenség" megfékezésére, de többször fordult már elő, hogy egymás platformjaira fejlesztettek, vagy egymás szolgáltatásait, termékeit kötötték össze valamilyen módon. Összeszedtünk tíz momentumot, amiből kiderül, nem is olyan nagy a két megavállalat közti haragszomrád.

1. Kis szünet után újra kitekintünk az almából ■ Október 26-án startolt el hivatalosan az Office 2011 for Mac, amellyel a Microsoft ismét szorosabbra fűzte az Apple operációs rendszereken futó irodai csomagot saját jól bevált brandjeihez, és a Windows platformokon futó Office verziókhoz. Itt került vissza a Mac-specifikus (és hibáktól hemzsegő) Entourage helyére a levelezésre és Exchange szinkronizációra alkalmas Outlook. A vásárlók és az elemzők reakciója is egyöntetű volt: mindenki pozitívan fogadta, hogy platformtól függetlenül hasonló funkcionalitást várhatnak el az Office csomagtól.


2. Nem akarunk kék sugarat! ■ Mind az Apple, mint a Microsoft folyamatosan kapja a kritikákat évek óta, hogy ugyan miért nem ugranak fel végre a Blu-ray vonatra. A Microsofttal kapcsolatban az Xbox 360 konzolok felturbózását, az Apple részéről a Mac-ek kéksugarasítását várják, ám mindkét vállalat makacsul elzárkózik ettől. Ugyan nem bizonyítható, hogy valaha is összebeszéltek volna az ügyben, de minketten ugyanarra hivatkoznak: a Blu-ray technológiát csak egy felesleges, köztes megoldásnak tartják, és a digitális, letölthető médiában hisznek.

3. Szafari az ablakokban ■ Steve Jobs egyszer úgy nyilatkozott: ha az Apple Windowsra fejlesztene szoftvereket, az olyan lenne, mintha a pokolban senyvedőknek kínálna egy pohárnyi jeges vizet. Ehhez képest pár héttel később kiadták a Safari böngésző első windowsos változatát. Bár a Microsoft-alapú gépeken sosem aratott igazán nagy sikert az Apple böngészője, a felhasználók egy kis, fanatikus szegmense megbűvölve élteti a gyors oldalbetöltést és az egyedi felhasználói felületet. A Safari mögött álló WebKit motor azóta megnyílt és önálló életre kelt, többek között a Google, a Nokia, a Palm és a BlackBerry is használja.


4. Sikeres összekapcsolódás ■ A Mac OS X 10.6 (Snow Leopard) volt az első olyan operációs rendszer, amelynek beépített alkalmazásaiban az Apple lehetővé tette az Exchange csatlakozást. Igaz, a Mail, iCal és az Address Book Exchange 2007, vagy újabb verziót igényelt, és elég sok panasz érkezett a szinkronizáció hibáival kapcsolatban. Tény azonban, hogy ez is egy fontos lépés volt ahhoz, hogy az Apple gépek is bekerülhessenek az Exchange alapú céges hálózatokba.

5. Az ellenséges vonalak mögött ■ 2006-ban az Apple a PowerPC processzorokra alapuló Mac platformokat Intel x86 chipekkel szereltekre cserélte - márpedig ez már a Windows "felségterülete". Nem is kellett sokat várni, még abban az évben megjelent a BootCamp nevű ingyenes Apple alkalmazás, amely lehetővé tette, hogy Max OS X mellett Windows XP-t is lehessen installálni az új processzorokkal dolgozó Macekre. A támogatás később a Vistával és Windows 7-tel is együttműködött, a Microsoft pedig természetesen jól járt, hiszen a BootCamp csak érvényes Windows licencekkel működik.


6. Aktívan szinkronizálva ■ Az iPhone 2007-ben azzal a céllal készült el, hogy a korábban BlackBerryt vagy Palm Treo-t használó e-mailhez kötött profikon kívül az átlagfelhasználó is megfertőződjön az érintőképernyős okostelefonok iránti vággyal. Mint azóta a számok vastagon igazolják, a kísérlet sikerült, ám az első generációs iPhone még nem kevés gyerekbetegséggel küszködött, ezek egyike a vállalati e-mail szolgáltatások elérésének nehézkessége (vagy épp lehetetlensége). Az iPhone 3G megjelenésével az Apple engedélyezte külső fejlesztők számára a saját rendszereikhez való csatlakozáshoz szükséges megoldások beépítését, és licencelte a Microsofttól az Exchange ActiveSync-et is, így az iPhone tulajdonosok már új kis kedvencükkel is letölthették Exchange alapú leveleiket, naptárbejegyzéseiket és kontaktjaikat.

7. Tessék, itt van neked 150 millió ■ Bár sokan nem tudják, a Microsoftnak 150 millió dollárja fekszik az Apple-ben. Amikor Steve Jobs 1996-ban visszatért az Apple élére, már többször hangsúlyozta, hogy a jövőbe kell nézni, nem a régi sérelmek felhánytorgatásán és rivalizáláson csámcsogni. Egy évvel később sok Apple-rajongó elképedt, amikor a MacWorld keretében egy videókonferencián Bill Gates jelentkezett be, és Jobsszal közösen bejelentették, hogy a Microsoft 150 milliót fektet az Apple-be, és keretszerződést is kötnek a Mac platformra elkészülő Microsoft fejlesztésekkel kapcsolatban. Jobs akkor így kommentálta az eseményeket: "Fel kell hagynunk azzal az idejétmúlt tévhittel, hogy az Apple csak akkor nyerhet, ha a Microsoft veszít".


8. iNternet Macxplorer ■ Az 1997-es keretszerződés folyománya volt az a meglepő fordulat is, amikor nem sokkal később az Internet Explorer lett a Mac gépek alapértelmezett böngészője. Akkoriban az IE legnagyobb ellenfele még a Netscape volt (amire manapság már egyre kevesebben emlékeznek). Az Internet Explorer 3.0 verzióját akkoriban kifejezetten összeszedett darabnak tartották, ami nem is csoda, hiszen óriási fejlesztőcsapatot állítottak az elkészítésére. Később, amikor az akkori böngészőháborút a Microsoft nyerte, az Explorerek egyre nagyobbá és lomhábbá váltak és egyre több hibát is fedeztek fel benne a szakértők, mindenesere az 1997-es év és a Maces siker emléke azóta is örömkönnyeket csalhat a Microsoft böngészőkért felelős vezetőinek szemébe.

9. Médiakütyüt az ablakba! ■ 2001-ben az Apple azzal a céllal indította útjára az iPodokat, hogy azok majd felturbózzák a Mac eladásokat: a médialejátszók legelső generációja ugyanis nem működött mással. Azonban hamar kiviláglott, hogy az iPodokban jóval nagyobb üzleti potenciál van, így egy évvel később megkapták a Windows kompatibilitást is. Ez, és a 99 centes dalokkal elinduló iTunes Music Store mára a legjobb eladásokat produkáló elektronikai termékek közé repítette az Apple médialejátszóit.

10. Szót kapnak a Macintoshok ■ Az 1980-as évek eleje az IBM PC és az Apple II csatájáról szólt, és a harc egyre inkább az előbbi javára látszott eldőlni. Az Apple válaszul piacra dobta az első Macintosh számítógépet, bemutatva a világnak egy újfajta, akkor még szokatlannak számító grafikus felhasználói felületet. Bill Gates és fejlesztői meglátták a lehetőséget az új kezelőfelületben, és az egyik legelső Mac alkalmazás a Microsoft Word lett. Gates maga mondta később: "Az egyik legmókásabb dolog a Macintosh-ra való fejlesztés volt akkoriban, mégpedig azért, mert irtózatosan rizikós volt". Ehhez képest a fejlesztések közben a Microsoft is ráébredt, mekkora potenciál rejtőzik a grafikus felhasználói felületben, így nemsokára megszületett a Windows.