A "dolgok internete", avagy az Internet of Things fogalmával még sokan nincsenek tisztában: az internetre kapcsolódó, emberi beavatkozás nélkül is adatokat szolgáltató, információkat cserélő okos eszközök mindeközben lassan elkezdenek beszivárogni mindennapjainkba. A Nokia Siemens Networks már öbb olyan projekten dolgozik, amelyek ilyen M2M (Machine to Machine) megoldásokon alapulnak. Bár világszerte egyre növekszik az igény a hazai szakemberek által fejlesztett szolgáltatásokra, Magyarországon egyelőre egyetlen közismert alkalmazási terület akad, és kevés a remény arra, hogy hamarosan tömegével érkezzenek a megrendelések.


Emberi tényező egyenlő nulla ■ Az internet hamarosan nem az embereké lesz. A kissé sarkos megállapítás számszerűleg igenis igaz: a Föld hat és félmilliárdos lakosságából 2010 végén alig több mint kétmilliárdan interneteztek, és ha ez a szám meg is duplázódhat tíz éven belül, ezt a webre kötött intelligens eszközök száma akkor is többszörösen meghaladja majd. A Forrester elemzése szerint 2020-ra több mint 15 milliárd okos eszköz kapcsolódik egymáshoz világszerte - ezek azonban önmagában még nem hasznosak, ami igazán fontos, az a sokféle felhasználási mód, valamint az ezeket működtető infrastruktúrák. Nézzünk pár példát, mire használható a "dolgok internete"!

Az NSN-nél futó fejlesztési projektek egyike az elektromos autók feltöltésével foglalkozik. A jelenlegi módszer még kidolgozatlan és sok esetben a szabályozást is nélkülözi. Ha például lenne egy elektromos autónk, amivel átmegyünk egy ismerősünkhöz, és nála töltenénk fel az akkumulátort, a számlát az ismerősünk kapná. Az NSN fejlesztése arra keres megoldást, hogyan azonosíthatná magát az autó tulajdonosa (illetve maga az autó) a töltőberendezés felé úgy, hogy a feltöltés után a fizetendő összeg akár automatikusan hozzáíródjon a havi áramszámlánkhoz.


Hasonlóképpen automatikus lehetne a közüzemi fogyasztás kezelése, amihez több M2M megoldás is kapcsolódhat. Egy kísérleti projektben például "okos" mérőeszközökre cserélik a háztartások áram-, gáz- és vízóráit, amelyek anélkül juttatják el a fogyasztási adatokat a közművállalatnak, hogy ehhez leolvasót kellene alkalmazni. A technológia azonban még ennél is nagyobb lehetőségeket tartogathat, hiszen az automatikusan és folyamatosan beérkező adatok alapján a közműszolgáltató tökéletesen tisztában lehet az aktuális igényekkel is - egy áramszolgáltató például egyes áramtermelő szolgáltatásokat ideiglenesen leállíthat egy "csendesebb" időszakban, és azonnal újraindíthatja ezeket, amikor az okos mérőeszközök növekvő igényt jeleznek.


Mikor lesz Budapest okos város? ■ Bár az NSN kifejezetten azt emelte ki sajtóközleményében, hogy Budapest hamarosan szuperintelligens város lehet az M2M eszközök és az ezekre épülő technológiák segítségével, a kép sajnos sokkal árnyaltabb. Ahogy Ésik Róbert ügyvezető igazgató elmondta, a magyar kutatás-fejlesztési csapat fejlesztései világszerte hatalmas sikereket érnek el, itthon még nincs valós érdeklődés, és főképp nincs pénz az újszerű megoldások bevezetésére.

A szakember szerint például Kínában a világ harmadik autóbusz-gyártójával dolgoznak egy többszintű intelligens megoldás bevezetésén. A buszok helyzetét automatikusan követi a központi rendszer, amely folyamatos állapot-információkat kap az üzemanyagszinttől a műszaki jellemzőkig mindenről. Ezen felül még az utasok aktuális számát is méri a megoldás a buszokon és a megállókban is, és a rendszer emberi beavatkozás nélkül új buszok elindítását kezdeményezheti akkor, ha a beérkező adatok ezt kívánják.


A kínai mellett finn, francia, német és megannyi egyéb ország futó vagy tervezett projektjeiről hangzottak el információk, magyar viszonylatban viszont szinte üres a paletta. Egyedül a BKV Futár projektje árválkodott a hazai fronton: ez egyrészt automatikus járatkövetést tesz lehetővé, de akár a jelzőlámpák szabályozására is használható, amelyek egy okos eszközzel ellátott busz érzékelésekor hosszabban kitarthatják a zöld jelzést, vagy rövidebb ideig tarthatják a pirosat. A jelenleg is futó projekt második fázisában az eszközök segítségével az utastájékoztatástól a jegykezelésig több további funkció is automatikussá válik.

Fintor András üzletfejlesztési vezető szerint több ajánlat fekszik hazai közművek és nagyvállalatok döntéshozóinak asztalán, ám a magyar csodára a megrendelési hajlandóság (és fizetőképesség) híján még várni kell. Annak ellenére, hogy a legtöbben felismerik az új megoldások megtérülési mutatóit, a bevezetéshez szükséges összegeket egyelőre nem merik (vagy nem tudják) kifizetni.