Virtuális próbafülkéket hozott létre több irodájában a Tommy Hilfiger. A nemzetközi divatmárka amszterdami és New York-i tervezőirodáit a közelmúltban videokonferencia-kapcsolattal kötötték össze a hongkongi gyártóegységgel. A BT és az immár a Cisco részeként működő Tandberg által fejlesztett szolgáltatás révén a világ különböző pontjain dolgozó csapatok szemtől szemben vitathatják meg a kollekció egyes darabjainak kialakítását anélkül, hogy ehhez hosszú repülőutakat kellene tenniük.

A videokonferencia-rendszerek terjedését az is segíti, hogy mára a légi közlekedés egyre kényelmetlenebbé vált, sokan ezt már inkább nyűgként és a napi munkamenetből való kiesésként élik meg, ami így akár kézzel fogható veszteséget is okoz. Különösen, ha egyetlen, mindössze egy-két órás tárgyalás miatt napokat kell utazni. Ráadásul, amíg néhány éve presztízs értékű vállalati juttatásként kínálták a multik a külföldi utazás lehetőségét az újonnan belépő középvezetők számára, addig ma mindenki igyekszik a „földön maradni”.

Szélesvásznú eszmecsere | Természetesen továbbra is fontos a személyes kontaktus, hiszen ki akarna nyélbe ütni egy sokmilliós ügyletet anélkül, hogy a tárgyalópartnere szemébe tudna nézni. Ugyanakkor a videokonferencia-rendszerek – a közmegegyezés szerint – mostanra értek el arra a szintre, hogy már nem kell külön szakértői csapat és többórás egyeztetés egy videobeszélgetéshez. Egy telefonhíváshoz hasonlóan elég egy gombnyomás, és máris láthatják egymást a felek.

A személyes kontaktus érzetéhez pedig egyre inkább hozzátartozik a nagyfelbontású, HD minőségű kép is. A fentiek ismeretében nem tekinthetők elrugaszkodottnak azok az előrejelzések, amelyek szerint az ideihez képest 2011-ben megduplázódik a különböző gyártók által értékesített HD videokonferencia-eszközök ma is milliósra tehető darabszáma.

Mindez szép és jó, de a nagyvállalati videokonferencia-használat mindeddig jellemzően házon belül maradt, és az egyes telephelyek közötti kommunikációra szolgált. Ez a rendszer megtérülését (amely a bevezetés révén megtakarított utazás, illetve idő költsége lehet) elnyújtja ahhoz képest, mintha – a hagyományos telefonszolgáltatáshoz hasonlóan – bárkit könnyen fel lehetne hívni, aki a hívás fogadásához alkalmas készülékkel rendelkezik.

5 milliárd dollár | Ekkorára becsülhető a döntő részben immár videokapcsolattal rendezett távkonferenciák piacának éves forgalma. A videokonferencia-rendszerek szállítói között az óriásgyártók - a Cisco, az e cég tulajdonába kerülő, de külön márkaként tovább élő Tandberg, a HP, a Polycom vagy a LifeSize - mellett hazai cégek is jelen vannak a piacon, mint például a Streamnet, amely a videokonferencia-piac legnagyobb gyártóinak termékeit integrálja komplett rendszerekbe.

Ami pedig a szolgáltatási oldalt illeti, júniustól - a közép- és kelet-európai régióban elsőként - a Magyar Telekom útjára indította Videogate elnevezésű projektjét, amely az eddig vállalatokon belül működő szisztémákat immár biztonságosan összeköthetővé teszi az országon belül és nemzetközi szinten is. „Magyarországon már több ezer tárgyalótermi konferenciaeszköz működik. Számos nagyvállalati ügyfelünk azzal indokolta e technológiától való tartózkodását, hogy nem a telephelyeivel, hanem a beszállítóival, befektetőivel, partnereivel akar ilyen módon kommunikálni” – mondta el lapunknak Papp István, a társaság vállalati ügyfeleket kiszolgáló T-Systems üzletágát vezető vezérigazgató-helyettese.

Nyilvános "telefonkönyv" | A távközlési cég a kényszerből próbál erényt kovácsolni azzal, hogy az idén több lépcsőben bevezeti a szóban forgó hálózati szolgáltatását. Ez nem csak a világ legelterjedtebb videokonferencia-rendszerei között biztosít kapcsolatot, hanem a későbbiekben a videoképes mobiltelefonok vagy akár számítógépek, továbbá a személyes jelenlétet imitáló tárgyalótermek (angol kifejezéssel telepresence szobák) is bevonhatók lesznek a beszélgetésbe.

A tervek szerint a tesztidőszak leteltével vállalatonként egy tárgyalóterem ingyenesen lesz regisztrálható a rendszerbe, a többi eszköz, vagy többszereplős konferenciahívások esetében pedig – egyelőre még meg nem határozott összegű – havidíjat kell fizetniük a vállalatoknak. A szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek elérhetőségét pedig egy internetes oldalon is közzéteszik, azaz végre a videokonferencia-termek fellelhetőségéhez rendelkezésre áll majd egy nyilvános „telefonkönyv”.

Az üzleti videobeszélgetések elterjedését egyéb módon is ösztönözni próbálja a Magyar Telekom. Az év végéig az érdeklődő szervezetek képviselői ingyenesen próbálhatják ki a szolgáltató két videokonferenciás tárgyalótermét, továbbá az egyik speciális szobáját. A nyilvános telepresence szolgáltatást szintén 2010 végéig tesztelik, ennek igénybevételéhez a Magyar Telekom Innovációs Központjánál kell a cégeknek időpontot kérniük.

A legnagyobb hazai távközlési szolgáltató a közelmúltban együttműködési szerződést kötött a TATA Communicationsszel, amelynek nemzetközi hálózata révén immár többtucat nemzetközi – többnyire nagyvárosok szállodáiban működő – nyilvános telepresence szobával lehet kapcsolatot teremteni. Persze nem olcsón: óránként 500 dolláros díj ellenében. Igaz, még mindig kevesebbért (és kényelmesebben), mintha a fellegek felett kellene fárasztó módon utazni, és drága, ám unalmas reptéri hotelekben megszállni.

(A cikk a Figyelő 2010/29. számában jelent meg.)